Hajdúvidéki Református Egyházmegye 

+36 54 527-063 

 4181 Nádudvar, Fő út 123.

Süllyedő templom, épülő gyülekezet

| |
Írta: Szabadi Árpád

Hajdúböszörményhez közeledve már messziről mutatja az utat a templom tornya a Kálvin téri Református Egyházközséghez. Nemcsak a tér, hanem a város egyik ékessége is a hatalmas, ezernyolcszáz férőhelyes templom. A gyülekezet nem mindennapi történelméről, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a közösség elöljáróival.   

A legrégebbi írásos adatok szerint ezerötszázhatvankilencben már volt református egyházközség Hajdúböszörményben. - Ez negyven évvel előzi meg a hajdúk letelepítését. Kicsit a homályba vész ez az időszak, ami viszont tény, hogy már akkor megalakult a református gyülekezet a városban. Volt közben egy lakosságcsere, de a jogfolytonosság tagadhatatlan – mondja Somogyi László lelkipásztor, aki kettőezer-tizenhét óta szolgál a gyülekezetben. A Kálvin téren ezernyolcszázkilencvennyolcban épült fel a református templom, miután a Bocskai téren álló kicsinek bizonyult az akkori gyülekezetnek. Így élt két gyülekezeti részben, de egy egyházközségként a közösség. – Ezt a helyzetet változtatta meg az ezerkilencszáznyolcvanhármas presbiteri határozat, amely két egyházközségre bontotta a gyülekezetet. Ettől kezdve létezik önálló gyülekezetként a Kálvin téri – ismerteti az egykori eseményeket a lelkipásztor. Mint mondja, azóta sok minden történt az egyházközség életében. A rendszerváltás után beindult az iskolai hitoktatás, óvodát és szociális intézményt alapítottak, valamint temetőt tartanak fent a Bocskai téri gyülekezettel közösen. A közösség történetében nagy szerepet játszott a második világháború előtti, és nagy részben utáni lelki ébredésnek az időszaka, amikor nagyon sokan élő hitre jutottak. Sokan csatlakoztak azokban az években szívből, lélekből a gyülekezethez. Ebben az időszakban gyakran megtelt mindkét templom, sokszor álltak is bennük. - Ennek az áldásai mind a mai napig érezhetőek, elsősorban az idősebb generációban. Ma is vannak olyan nyolcvan-kilencven éves gyülekezeti tagjaink, akik akkor jutottak hitre, és azóta is mély, őszinte Krisztus-hitben élik az életüket – mondja Somogyi László. A lelkipásztor azonban arról is beszél, hogy mára sok minden megváltozott. - Az elmúlt évtizedekben egy negatív folyamat rajzolódik ki. Nagyon sok család és egyén fordult el a gyülekezettől. Ennek okát nem szabad csak a külső körülményekben keresni, hanem látni kell, hogy egyházon belüli okai is vannak. Számunkra most ez a kihívás. Megszólítani, és idevonzani az embereket, ezen dolgozunk – részletezi a jelenlegi helyzetet a lelkipásztor.

A fiatalokban látják a jövőt

A többségében református Hajdúböszörmény mintegy harmincegyezer lakosának nagyjából a fele tartozik a Kálvin téri gyülekezethez. – Mi ezer-ezerkétszáz emberről tudunk, aki valamilyen módon kötődik a közösséghez. A választói névjegyzékben kétszáznegyvennégyen vagyunk, ennek a kétharmada jár rendszeresen templomba – ismerteti a számokat és az arányokat Somogyi László. A város Középkert elnevezésű településrészén van egy kisebb gyülekezeti egysége a közösségnek. Az ottani imaházban húsz-harminc fő vesz részt rendszeresen az alkalmakon. – Jelenleg már majdnem minden rétegalkalmunk újra él, a vírus miatti korlátozások után, kettő kivételével. Ezek főként időseknek szólnak – mondja a lelkipásztor. Az egyik az asszonykör, a másik pedig az úgynevezett szövetségek bibliaórája. - Ide azok járnak, akik az egyházon belül valamilyen egyesülethez, szövetséghez is tartoznak – magyarázza Somogyi László. A lelkipásztor a jövőt jelentő ifjúságot emeli ki fő irányvonalként a gyülekezeti munkában. - Fiatal lelkésztestvéreim szolgálatának köszönhetően egy élni, lelkileg és lélekszámban is növekedni vágyó fiatal kör jött létre. Ennek persze van előzménye. Több hullámban volt itt ifjúsági munka. A mai presbiterek többségét is egy régi ifinek köszönhetjük. Az a tapasztalatom, hogy az ifjúsági munkát hullámhegyek és hullámvölgyek jellemzik, mert bizonyos időnként nyilván felnő, kirepül a csapat. Most egy újrainduló fázisban vagyunk, amit jó látni, és jó érzékelni a fiatalok szeretetét, vágyódásukat a lelki épülésre – mondja Somogyi László. A vezető lelkipásztor munkáját Nemes Vitold exmisszus és Rácz Gábor segédlelkész, valamint Tóth-Serbán Orsolya hitoktató segíti. A közelmúltban indították el a harmincasok, negyvenesek körét a gyülekezetben. – Sok esetben ők a közösség mozgatói, mi csak derékhadnak hívjuk ezt a korosztályt. Rendes, heti bibliaóránk is van, illetve baba-mama körünk, melyet mindig egy anyuka vezet, de nyilván végzünk lelkészi munkát is – magyarázza Somogyi László. A gyülekezetben énekkar is működik, amely minden vasárnap szolgál az istentisztelten. - Bizonyos értelemben motorja és mozgatója a gyülekezetnek, nagyon jól összedolgozunk. Ez egy tudatosan felvállalt amatőr kórus, mindamellett, hogy az egyházmegye legjobb énekkaraként tartják számon. Kimondottan értéknek látom, hogy nem öncélú a szolgálatuk, hanem tényleg a missziót tartják szem előtt – emeli ki a lelkipásztor. A gyülekezetben beteglátogató csoport is működik. - Fontos szolgálatot végez a beteglátogatók köre, én ilyet máshol még nem is láttam – mondja Somogyi László. Szervezetten, komolyan odafigyelve dolgoznak a kör tagjai, nyilvántartva a segítségre szorulókat. Egy évben nagyjából kétszáz főt látogatnak meg, emellett telefonon is tartják a kapcsolatot a betegekkel. - Az ifisekkel minden félévben van egy hétvégénk, amikor elutazunk valahova, de a presbiteri hétvégék is rendszeresek, és családi nyári tábor is minden évben van. Mindez nagy áldás, lelkileg nagyon sokat adnak ezek az alkalmak – sorolja a lelkipásztor. Minden évben indul felnőtt konfirmandus csoport. – Van, amikor csak négyen, de olyan is van, amikor tizenegyen is jelentkeznek. Nagyon jó velük együtt dolgozni, az alatt a fél év alatt sok mindent elvégez bennük az Úr. Jó látni az Isten munkáját, amikor a konfirmáció előtt megfogalmazzák, hogy hol tartanak a hitben – mondja a lelkipásztor, aki arról is beszámol, hogy a felnőtt konfirmandusok sokkal nagyobb arányban csatlakoznak a gyülekezethez, mint a gyermekek.

Süllyedő templom

A lelki építkezés mellett a külső építkezés is a gyülekezet szívügye. - A templomunk harminc év alatt húsz centimétert süllyedt, ami nagyon sok. Rengeteg a repedés, már nagyon sürgető volt, hogy a bajt helyrehozzuk – mondja Somogyi László. Isten csodájaként tekintenek arra, hogy tavaly egy rendkívüli állami támogatást kapott erre a gyülekezet. Jelenleg a kivitelező cég kiválasztásán dolgoznak. - Ezután pedig a teljes renoválás lesz a következő nagy feladat, amely nagyjából hatszáz millió forintba kerül. Ez tényleg imatéma, de hiszem, hogy megadja az Isten ezt is – mutat rá a lelkipásztor, aki hozzáteszi, hogy ezzel nem ér véget a felújításra váró ingatlanok sora, hiszen a középkerti imaház és a gyülekezeti terem korszerűsítése is nagyon időszerű. A hajdúböszörményi Kálvin téri templom ismert és népszerű nemcsak a hazai, hanem a külföldi orgonaművészek körében is. - A templom egyik éke az orgona, amelyet a huszadik század elején épített, a híres pécsi Angster cég. A pneumatikus vezérlésű, harminchárom regiszteres hangszert ezerkilencszáztizennégyben bővítették harmincnyolc regiszteresre – ismerteti az orgona történetét a lelkipásztor. A hangszert teljesen felújították kettőezer-tizenhatban, azóta versenyorgona szintű. - Jól megválasztott ritmussal szervezünk hangversenyeket a templomban. A zeneművészeti egyetem végzős hallgatói rendszeresen tartanak itt koncerteket. Igazi zenei élményt ad egy-egy ilyen alkalom – mondja a lelkipásztor. A közösség könyvtárában egy igazi kuriózum található. A gyülekezet féltve őrzi azt a különleges, háromnyelvű Bibliát, amely még a tizenhatodik századból maradt fenn, héber, görög és latin nyelven íródott.    

Elkötelezett szolgálat

Takács Péter kettőezer-tizenöt óta látja el a gondnoki szolgálatot a gyülekezetben. Mint mondja, az egyházközség erőssége, hogy a nehézségekben egy emberként fog össze a közösség. – Nagy ereje van az imacsoportjainknak, imaközösségeinknek. Öt évvel ezelőtt, amikor egy évig megválasztott lelkipásztor nélkül volt a gyülekezet, péntekenként megadott időben, mindenki otthon imádkozott a lelki ébredésért, a lelkészválasztásért – emlékszik vissza a gyülekezet gondnoka, aki gyengeségként említi meg, hogy a gyülekezeten belül nehezen bocsájtják meg egymásnak a régi sérelmeket. Takács Pétert öt évvel ezelőtt egy időközi választás alkalmával nevezte ki a gyülekezet gondnoknak. Mint mondja, egy nagyon zűrös helyzet volt az akkori. - Sok teher szakadt akkor a vállamra, eljutottam odáig is, hogy lemondok a gondnoki szolgálatról. Ugyanakkor az volt bennem, hogy szeretnék példát mutatni a presbitereknek - mondja. Ezért, amikor gondnokká választották, felmondott a munkahelyén, ahol nem kapott munkaidő kedvezményt, amit azért kért, hogy több időt szentelhessen a gyülekezetnek. - Ezt a tisztséget nem lehet fél szívvel és fél idővel betölteni. Most önálló vállalkozásom van, így magam tudom beosztani az időmet. Fontosnak tartom, hogy ne csak a feleslegünkből adjunk az Úrnak – vallja Takács Péter.

Kisgyermekek nagy hittel

A gyülekezet fenntartásában működik a Jó Pásztor Református Óvoda, kettőezer-hat óta. – Missziós céllal indult az intézmény, három csoporttal, mely a következő évben már ötre bővült. A gyereklétszám emelkedő tendenciát mutat, jelenleg közel százharminc gyermek jár hozzánk – mondja Dobóné Tanczig Anita intézményvezető. Az óvodában mindent átjár a keresztyén légkör. - Minden héten bibliai történetet dolgozunk fel, naponta tartunk áhítatokat. A lelki munkába az óvodapedagógusok mellett a gyülekezet lelkipásztorai is bekapcsolódnak – sorolja az intézményvezető, aki fontosnak tartja a dolgozók lelki vezetését is. - A felnőtteknek is van minden hónapban kétszer igei alkalom, beszélgetéssel. Többen végeztek az induláskor bibliaiskolai felkészítést, katechetikai képzést, de szakmai napokon is rendszeresen részt vesznek az intézmény dolgozói – mondja Dobóné Tanczig Anita. Három évig az oktatási hivatal bázisintézménye volt az óvoda. Az igazgatónő azt mondja, most a Református Pedagógiai Intézetnél pályáztak bázisintézmény címre. Dobóné Tanczig Anita azt mondja, könnyű dolguk van a hit szempontjából az óvodás korosztállyal. – Nekik a hit teljesen természetes. Hiteles pedagógusokkal a gyerekek könnyen elfogadják az Isten létezését és csodatételeit, ezáltal pedig mindez hazakerül a családokhoz. A kisgyermekek hite sokkal nagyobb, mint a felnőtteké – meséli tapasztalatait az intézményvezető, aki az óvoda légköréről azt mondja, nagyon meghatározó, hogy egy keresztyén közösség tagjai. - Mi magunk is érezzük ezt az egymáshoz való viszonyunkban, és a kívülről érkezők is gyakran mondják, hogy egészen más ide bejönni. Mi itt szívvel-lélekkel, a Jóisten dicsőségére végezzünk a munkánkat minden egyes részterületen - mondja Dobóné Tanczig Anita, aki arról számol be, hogy nagy tömegeket ugyan nem tudnak felmutatni a gyülekezetépítés terén, de ma is van olyan presbiter és gyülekezeti tag, aki az óvoda révén kapcsolódott be a közösség életébe. Az óvodában dolgozók közül pedig sokan szolgálnak a gyülekezet énekkarában, a gyermekórákon és az irodalmi körben is. Emellett saját női kara van az intézménynek. A hitéleti nevelés mellett sok területen fejlesztik a gyermekeket. - Járnak hozzánk logopédusok, gyógypedagógusok, szenzomotoros tornán is részt vehetnek nálunk a gyerekek, amely az idegrendszeri fejletlenséget javítja. Integráló intézmény vagyunk, jelenleg négy sajátos nevelési igényű gyermekünk van – mondja. Az óvodában tornaterem és fejlesztő szoba is van. A gyermekek néptáncoktatáson és zeneóvodai foglalkozáson is részt vehetnek, de tehetségcsoportok is működnek, mint a sakkpalota vagy a robotika. - Törekszünk arra, hogy minél többet legyenek szabad levegőn a gyerekek. Ovifoci pályával, és sok fejlesztő udvari játékkal rendelkezik az intézmény – mondja Dobóné Tanczig Anita.   

Misszió szociális területen

A Kálvin János Református Szociális Szolgáltató Központ az egyházközség középkerti gyülekezeti termével szemben található. – Kettőezer-tizenegyben fogalmazódott meg a gyülekezetben a gondolat, hogy létrehozzanak egy szociális intézményt – emlékszik vissza a kezdetekre Kertész Andrea intézményvezető. Sok egyeztetés és beszélgetés után jött létre, Bertalan János presbiter nagy álmaival az otthon, kettőezer-tizenegy, június nyolcadikán. – Ez egy integrált intézmény, alapszolgáltatással és szakosított ellátással, idősekkel és fogyatékosokkal foglalkozunk. Szociális étkeztetést végzünk, amit a presbitérium döntése alapján elsősorban a gyülekezeten belüli nyugdíjasok kapnak, amennyiben igénylik. Idősek nappali ellátására mintegy nyolcvan fővel van megállapodásunk, fogyatékkal élők nappali ellátására pedig tizenegy fővel – sorolja az intézményvezető, aki kiemeli, hogy színvonalas, jó munka folyik ezeken a foglalkozásokon, melyekre éppen ezért szeretnek járni. A vírusos időszakban online klub működött. - Nem is gondolnánk, hogy az idősek ilyen szinten kezelik a technikát. Hihetetlen közösségi életet szerveztek a kollegáink az internetes csoportokban. Természetesen azokat is látogatták a gondozók, akik nem rendelkeznek ilyen technikával – emlékszik vissza a közelmúlt karanténos időszakára Kertész Andrea. Az intézmény házi segítségnyújtást is végez, több, mint ötven időshöz járnak a gondozók. Az otthonban pedig húsz idős és tizenkét fogyatékkal élő lakik. – Hangsúlyos a képességmegőrzés és készségfejlesztés, valamint a konfliktuskezeléssel kapcsolatos terápiás foglalkozás. Egyházi intézmény lévén a lelki egészség megőrzése és a lelki vezetés nemcsak a hivatalos bibliaórákon, hanem az egyéb alkalmakon is jelen van. Legtöbb munkatársunk hithű, keresztyén családban él, ami meglátszik az intézmény lelkiségén – beszél az intézmény légköréről Kertész Andrea. A szociális központ több szálon kapcsolódik a gyülekezethez. Minden évben családi napot tartanak június elején, ahol a gondozottak, a hozzátartozók és a gyülekezet közösen ünnepli az intézmény alapítását. Idén a vírus miatt ez elmaradt, de a tervek szerint kisebb körben még a nyáron pótolnák az alkalmat. - Vannak pártfogók a gyülekezetben, akik a lakókat támogatják, például azzal, hogy elvisznek magukhoz vasárnapi ebédre egy-egy fogyatékkal élő fiatalt – mondja az intézményvezető. Mindezt áldásként tapasztalják meg az intézmény lakói és dolgozói egyaránt, és saját bőrükön érzik az Ige üzenetét, amely vezérfonalként van jelen az otthon életében: „Veletek vagyok minden napon…” (Mt 28,20)

Komorné Csernáth Erzsébet

0
0
0
s2smodern

Design by: www.diablodesign.eu