Rekordszámú résztvevő jelentkezett a Hajdúvidéki Református Egyházmegye berekfürdői hitmélyítő konferenciájára idén. Az április első hetében megrendezett alkalmon huszonhét gyülekezetből több, mint kétszázötvenen vettek részt.

Feltöltődni, elmélyülni, lelkileg gyógyulni. A legtöbben ezért látogatnak el minden évben a berekfürdői csendeshétre. Sokan rendszeres résztvevők, de mindig vannak újak is. Kiss Istvánné a püspökladányi gyülekezet tagja, a hét eleji bemutatkozáson azt mondta, őt a kíváncsiság hozta el a csendeshétre. – Nem vagyok egyedül – ezt választolta az utolsó napon arra kérdésre, hogy mit kapott a konferencián. - A hitem, ami megtartott, és a többiek hite. A tőlem fiatalabbaké és a tőlem idősebbeké. Nagyon meg kell becsüljük az időseket, mert akkora élettapasztalattal rendelkeznek, amiben rengeteg erő van.

„Míg a földön életutam járom” – ezt a címet kapta az idei berekfürdői csendeshét. Az öt nap alatt Jézus életszakaszain keresztül tekinthetett mindenki saját és gyülekezete életére. A tematikát, mint minden évben idén is az egyházmegye missziói bizottsága állította össze. – A cél az volt, hogy a téma egyszerű vonalvezetésű legyen. Olyan, amiben az életkérdések és a biblikus kérdések párhuzamosan tudnak futni. Jézus életszakaszai kerülnek elő az igei alkalmakon, missziói, gyülekezeti szempontból pedig az előadások arról szólnak, hogy az emberi életút során hogyan változunk, milyen missziói lehetőségek rejlenek egy-egy életszakasz megszólításában a gyülekzeten belül – mondta Lomentné Szopkó Tünde lelkipásztor, az egyházmegye missziói előadója.   

A csendeshét a lelki, hitbéli elmélyülés mellett nagyon jó alkalom arra, hogy megismerkedjenek egymással az egyházközségek tagjai. A testvéri közösség pedig annyira jól működik, hogy sok igaz barátság alakult már ki itt, az akár évtizedek óta visszatérő résztvevők között. - Közösségépítési lehetőség. Az ide érkezők többsége feltöltődni jön, mert itt tényleg van, aki feltöltsön minket – mondta Szabadi Árpád esperes a konferencia céljáról. Az alkalom létjogosultságát is ebben látja: az egyik legfontosabb közösségi alkalom. Az egyház épülésének és újulásának az egyik nagyon fontos pontja az, hogy újra és újra érzékeljük, hogy mi együvé, mindnyájan Krisztushoz tartozunk, és az ő országának az ügyét építjük.

Komorné Csernáth Erzsébet