Hajdúvidéki Református Egyházmegye - P e d a g ó g i a i _ p r o g r a m - Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola

Záradékok ………………………………………………………………………………………………………………………...96
Mellékletek…………………………………………………………………………………………………………………..97
1. Beás nyelv és irodalom 1-4. évfolyam…………………………………………………………………………………...97
2. Beás nyelv és irodalom 5-8. évfolyam………………………………………………………………………………….109
3. Cigány népismeret 1-4. évfolyam ……………………………………………………………………………………...124
4. Cigány népismeret 5-8. évfolyam

PREAMBULUM

Az iskola OM azonosítója: 200927

Az iskola hivatalos elnevezése: Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola

Az iskola alapítója, az alapító székhelye: Hajdúvidéki Református Egyházmegye,

4181 Nádudvar, Fő út 123.

Az iskola székhelye: 4090 Polgár, Zólyom utca 14.

Az iskola postacíme: 4090 Polgár, Zólyom utca 14.

Az iskola elérhetősége: Telefon: 52/391 440, 52/391 216
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az iskola fenntartója: Hajdúvidéki Református Egyházmegye,

4181 Nádudvar, Fő út 123.

BEVEZETÉS

A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú, illetve középtávra - az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra- meghatározza az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit.

A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is.

Az iskolában a nevelő-oktató munka az Nkt.26.§ (1) bekezdése alapján pedagógiai program szerint folyik.

A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

szeptemberétől a Hajdúvidéki Református Egyházmegye elindítja a református általános iskolai nevelést és oktatást Polgáron.

Intézményünk Isten tiszteletére és a felebaráti szeretetre tanít a Biblia erkölcsiségét képviselve. Az intézményben folyó nevelő és oktató munkánkat így a türelem, szeretet, odafigyelés jellemzi. Legfontosabb pedagógiaielveink a gyermekközpontúság, a következetesség, a szeretetteljes türelem. Pedagógiai programunk kulcsszavai: keresztyén életelvek, a hagyományok megismertetése, tisztelete és ápolása, a fegyelmezett munkára való nevelés. Fontos, hogy olyan gyerekeket neveljünk, akik számára érték a tudás. a hit, a család, az erkölcs.

Alapvető célunk oktató munkánk során, hogy az intézmény minden tanulója megkapja tehetségének, képességének, kibontakoztatásához, személyisége fejlődéséhez, az alapkészségek biztos elsajátításához szükséges pedagógiai segítséget.

Alapvető szempontunk olyan keresztyén szellemiségű iskola kialakítása, ahol a gyermek a legfőbb érték, ahol az intézmény minden dolgozója felvállalja, hogy legjobb tudása szerint feleljen meg ennek az elvárásnak.

Iskolánk 8 általános iskolai évfolyam - programja ennek értelmében 8 évre készül.

Alapvetően megőrizzük a Református arculatot, s csak olyan programot vállalunk fel, amit a fenntartóval együtt teljesíteni is tudunk. A Magyaroroszági Református Egyház köznevelési intézményeinek küldetésnyilatkozatával összehangban mi is küldetésünknek tartjuk, hogy a szülők által ránk bízott gyermekeket korszerű, keresztyén neveléssel, tartalmas és célszerű tevékenységekkel formáljuk. Arra törekszünk, hogy a gyermekek hitüket megélő, gyülekezetet erősítő egyháztagokká váljanak. Feladatunk, hogy napjainkban állandóan változó világ kihívásaihoz színvonalas, igényes oktató munkával, modern pedagógiai módszerek és eszközök alkalmazásával alkalmazkodjunk. Nevelő-oktató munkánkban fontosnak tartjuk a gyermekközpontúságot, a tanulók motiválását, tevékenykedtetését, a képességeiknek kibontakoztatását, a tanulóink készségeinek fejlesztését.

A Magyarországi Református Egyház köznevelési küldetésnyilatkozata

„… tegyetek tanítvánnyá minden népet […]” (Mt 28,19)

A református köznevelési intézmény pedagógusai küldetésük felelősségét átérezve a szülők által rájuk bízott gyermekeket és fiatalokat korszerű, minőségi oktatással, keresztyén neveléssel, tartalmas és célszerű tevékenységrendszerrel formálják. A szülőkkel és a gyülekezetekkel együttműködve elősegítik, hogy a fiatalok jól sáfárkodjanak Istentől kapott talentumaikkal, a magyar nemzeti kultúrát megbecsüljék és gyarapítsák, hazájukért, családjukért áldozatra készek legyenek, egész életükkel Isten dicsőségét szolgálják. Küldetése alapján a református intézmény olyan keresztyén közösség, ahol a fiatalokat úgy tanítják és nevelik, hogy ők a hit ajándékának elfogadására vezető ismeretek, élmények és tapasztalatok birtokába jussanak; egyre jobban megismerjék, hogy Kiben és miért hisznek, életük zsinórmértékének a Szentírást tartsák, elfogadják református hitelveinket és hagyományainkat; tudják, hogy Istennek terve van az életükkel, és erre a Szentlélek teszi alkalmassá őket. A Magyarországi Református Egyház köznevelési intézményeinek küldetése, hogy a rájuk bízott gyermekek és fiatalok, Jézus Krisztus parancsolata alapján ismerjék meg a keresztyén élet felelősségét, vezetést és útmutatást kapjanak a tanítványság megélésére

. „… hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek […]” (Jn 15,16)

A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet
A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet
362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról
A nemzeti identitás erősítését célzó programokról szóló 1042/2019. (II. 18.) Korm. határozat
évi I. törvény a Magyarországi Református Egyház köznevelési törvénye (az 1998. évi I.; a 2005. évi II. és a végrehajtási utasítással, továbbá a 2013. évi V. tv. átfogó módosításaival egységes szerkezetben)
A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet
évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,
110/2012. (VI. ) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
5/2020. (I.31.) rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról
17/2014. (III. ) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről.
A Pedagógiai Program nyilvános dokumentum, bárki számára hozzáférhető intézményünk honlapján, illetve az iskolai könyvtárban.

Az intézmény rövid bemutatása

Iskolánk a Hajdú-Bihar megyei kisváros, Polgár, nevelési-oktatási intézménye. Iskolánk jelenleg a következő feladatokat látja el:

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8. évfolyamon.
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8. évfolyamon.
Egésznapos oktatás
Tanulószobai ellátás.

A város két különböző helyén lévő épületben oldjuk meg az alapító okiratban rögzített feladat-ellátási kötelezettségünket.

A nevelő-oktató munka Pedagógiai Programunk és Szervezeti és Működési Szabályzatunk alapján folyik. Valamennyi évfolyamon, valamennyi tantárgyat - nevelőink által készített - a kerettantervre épülő helyi tanterveink alapján oktatjuk.

A képesség-kibontakoztató és integrációs neveléssel biztosítjuk a hátrányos helyzetű tanulók tanórai keretek között és tanórán kívüli tevékenységeken történő nevelését - oktatását, felzárkóztatását, alapkészségeiknek fejlesztését.

2.4. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján

A rendszerváltás utáni évtized társadalmi változásainak negatív hatásai intézményünk nevelő-oktató munkáját is meghatározzák, jelentősen befolyásolják. Vitathatatlan tény, hogy a leszakadó, hátrányos körülmények között élő társadalmi rétegekhez tartozó tanulók jelen vannak településünkön. Intézményünkben magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya.

Ezek a tanulók különböző okok miatt a többiektől eltérő egyéni adottságaik miatt nem tudnak társaikkal együtt haladni, megkülönböztetett bánásmódra van szükségük. Őket fenyegeti leginkább az iskolai kudarc, a lemorzsolódás, a társadalmi beilleszkedésre képtelenné válás.

Intézményünk pedagógusai objektív körülmények hatására már évekkel korábban felismerték, hogy a nevelő-oktató munka eredményes végzése érdekében – a kor és a közvetlen iskolai, társadalmi környezet elvárásainak megfelelve a hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt tervszerű foglakozás megszervezése megkerülhetetlen feladat.

Az iskola folyamatosan alakítja, formálja helyi nevelési rendszerét, új programelemeket illeszt szolgáltatásai körébe. Sajátossá teszi munkáját a gyermekpopuláció hátrányokkal, devianciákkal érkezők körének növekedése, s ezzel párhuzamban a tehetséges tanulók esélyeinek megteremtése. E szélsőséges igényeknek történő eredményes megfelelés az iskolafenntartótól, a nevelőtestülettől és az iskola alkalmazottjaitól egyaránt nagy felelősséget és szakmai felkészültséget igényel

Intézményünk nevelő-oktató munkájának célja olyan tanítási eljárás, módszer alkalmazása, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű munka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog, és az osztályban végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű tanulók leszakadását lassítja vagy megakadályozza.

Differenciált, egyénre szabott nevelő-oktató munkával az iskolába járó gyerekek közötti esélykülönbség javítható. Intézményünk integráltan oktatja tanulóit, a HHH tanulók együtt – egy osztályban és csoportban – tanulnak a nem HHH társaikkal és a nehezebb helyzetben lévő gyerekek számára igyekszik hatékonyabban biztosítani az egyéni szintnek megfelelő tanítási-tanulási feltételeket, a tehetséggondozás és az esélyek közelítését célzó felzárkóztatás színtereit.

Az integrált oktatás hozzájárul a hatékony együttneveléshez, a pedagógusok szemléletváltásához, az SNI tanulók iránti érzékenység továbbfejlesztéséhez, együtt gondolkodáshoz, a szülőkkel való szorosabb együttműködéshez.

Az intézmény munkáját az intézményvezető irányítja. Feladatának ellátásában segítik az intézményvezető-helyettesek, a munkaközösség-vezetők, az iskolatitkárok, valamint az érdekképviseleti szervek, az intézményi tanács, a diákönkormányzat és a szülői tanács.

NEVELÉSI PROGRAM
- Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
  - Alapelvek

A Nemzeti Alaptanterv a magyar kulturális és pedagógiai örökség gyökereiből táplálkozik, annak hagyományaira épül.

Meghatározza azokat a nevelési-oktatási alapelveket, amelyek a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően biztosítják az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. A Nemzeti Alaptanterv emellett meghatározza az elsajátítandó tanulási tartalmakat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében. A Nemzeti Alaptanterv lefekteti a köznevelés elvi és tartalmi alapjait és kereteit, azaz meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait az alap- és középfokú oktatási intézmények számára, beleértve a különleges bánásmódot igénylő tanulókat ellátó intézményeket is. A Nemzeti Alaptanterv a köznevelés szemléleti alapjainak meghatározásával kiegészíti a gyermekek, tanulók családban megvalósuló nevelését, erősíti ezzel a hazához és a nemzet történelméhez való kötődést, a generációk közötti kapcsolatot, a közös kulturális gyökereket, az anyanyelv használatát. Így rögzíti azt a minden magyar emberben közös tudást, amely megalapozza a nemzeti identitást.

A Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola nevelőtestülete a mindennapi nevelő-oktató munkája során a fenntartói elvárásokat, a partneri igényeket is figyelembe véve az alábbi pedagógiai alapelveket kívánja érvényre juttatni:

A tanulói kulcskompetenciák tudatos, folyamatos fejlesztése (a tanulás kompetenciái, a kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi, a matematikai, gondolkodási kompetenciák, a személyes és társas kapcsolati kompetenciák a kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái, munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák).
A tanulók intézményünkhöz való kötődésének erősítése.
Annak elősegítése, hogy intézményünk megfelelő rangú, egyéni arculattal rendelkező, elismert iskolává váljon a városban, a térségben.
Olyan légkör megteremtése, ahol a tanulók otthon érezhetik
A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteik, készségeik, képességeik kialakítása és bővítése.
Stabil értékrend közvetítése diákjaink felé, amelyben kiemelt hangsúlyt kap az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztése, a művészetek iránti fogékonyság és a környezettudatos magatartás erősítése.
Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése a ránk bízott gyermekekből.
Annak elérése, hogy tanulóink sikeres emberekké váljanak, olyan ismeretek birtokába jussanak, amelyek segítik őket a tudatos pályaválasztásban.
Széles kínálat biztosítása, minőségi munka végzése, amely magában foglalja a tehetségek gondozását és a lemaradók felzárkóztatását.
A szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátránykompenzációjának segítése.
Kiemelt figyelem fordítása a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos
Az esztétikus, korszerű nevelési – oktatási környezet megteremtése és annak biztonságos működtetése, a tárgyi feltételek javítása.
Az iskola partneri igényeinek figyelembevétele.
Folyamatos részvétel – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – lakóhelyünk életében.

Pedagógiai alapelveink megvalósítása

Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét.
A gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.
Szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, minden gyermek számíthat pedagógusaink jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban egyaránt.
Az iskola oktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.
Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete
Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat.
Tervszerű oktató-nevelő munkával fejlesztjük a tanulók alapkészségeit, számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújtunk.
Olyan ismereteket közvetítünk, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
Az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit.
Diákjainkkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeinket, elvárásainkat.
Segítjük diákjainkat az egyéni tanulás módszereinek elsajátításában.
Kiemelt célunk, hogy tanulóink megismerjék és elfogadják az általános emberi és nemzeti értékeket.
Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, betartására.
Megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk, történelmünk kiemelkedő személyiségeit, jelentős eseményeit, hagyományainkat. Mindezek megbecsülésével tápláljuk a gyermekekben a haza és a szülőföld iránti szeretetet.
Rendszeres kapcsolatot tartunk fent partnereinkkel.
Kiemelt figyelmet fordítunk a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók családjainak feltérképezésére, megismerésére.
Lehetőséget teremtünk arra, hogy intézményünk életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessenek partnereink, városunk polgárai.
Fontos feladatnak tartjuk, hogy intézményünk képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, a lakosság számára szervezett városi szintű megmozdulásokon. Ezek lebonyolításában esetenként aktívan részt is vállalunk.

Az esélyegyenlőségi alapelvek megvalósítása

Minden gyermek számára megfelelő pedagógiai feltételeket teremtünk a gyermekek képességeinek kibontakoztatásához.
Szegregációmentes, méltányos oktatásszervezési keretek között, hatékony együttneveléssel végezzük nevelő-oktató munkánkat, minden szolgáltatást minden tanuló számára elérhető tesszük.
A pedagógusok ismerik és alkalmazzák az egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott módszereket, eszközöket, és tudatosan fejlesztik a gyermekek társas kapcsolatait, közösségeit.
Tudatosan fejlesztjük a család és az iskola közötti kommunikációt.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Intézményünkben az oktatás mellett hangsúlyos szerepet kap a nevelés területe, és előtérbe kerül a kulcskompetenciák fejlesztésének egyensúlyba hozása a műveltségi területi tartalmakkal. Az új tartalmi szabályozók a tanulók személyiségének és tudásának komplex fejlesztését helyezik a középpontba, amelynek legeredményesebb eszközét az olyan nevelési-oktatási programok jelentik, amelyek az iskolai életet egészében kezelik, azaz nem kizárólag a tanórákra koncentrálnak, hanem a nevelés-oktatás részének tekintik a tanórán kívül az iskolában eltöltött időt is.

Céljaink

Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamán

óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését
vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe
a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során
tegyük fogékonnyá tanulóinkat a társas kapcsolatok, majd a saját környezetük, a természet magasabb társadalom értékei iránt
iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt
a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket

Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás 5-8 évfolyamán

folytassuk és erősítsük az első szakaszok (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését
a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez azegységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik:
a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz
- 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás
neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket
készítsük fel tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre

Célrendszer megfogalmazása az esélyegyenlőség tükrében

Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését, oktatását maradéktalanul megvalósítsuk, mely során alkalmassá válnak az élethosszig tartó tanulás útján való eligazodásra, a mobilitáshoz való alkalmazkodásra

Feladataink

1-8. évfolyamon

biztosítsuk a személyre szóló fejlesztést
a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, ezáltal motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását
adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz
támogassuk az egyéni képességek kibontakozását
működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában
figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak
tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket
erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat
formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését
fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek
a tanulási tevékenységek közben fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját
teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét
tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait
tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában
terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra
fejlesszük a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényt
érvényesítsük a jogok és kötelességek törvényes gyakorlását

Eszközeink, eljárásaink

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Az iskolai csoportszervezés, oktató-nevelőmunka színterei
- Tanórai csoportszervezés

Az első osztályba lépő csoportok kialakításánál, az esélyegyenlőségi helyzetet megtartva alakítjuk ki az osztályok és csoportok tanulói arányait. Figyelünk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, a roma nemzetiséghez tartozó tanulók, és a fiúk-lányok arányának kialakítására.

Az osztály- és csoportszervezés módjáról, az egyéni fejlesztés lehetőségeiről a szülőket tájékoztatjuk, személyesen, illetve szülői fórumon megvitatjuk, és ezt követően hozza meg döntését az intézmény vezetősége.

A humánerőforrás rendelkezésre állásának függvényében, csoportbontásban, illetve csoportközi differenciálással tanítjuk az idegen nyelvet, a matematikát, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyakat. Célunk, hogy több idő jusson a tanulók tudásának megalapozására és az esélyegyenlőség maximális biztosítása.

Tanórai foglalkozás keretében megvalósuló etika/ hit- és erkölcstan oktatás közül a szülő választhat, hogy gyermeke valamely egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy etika órán kíván-e részt venni.

Az egész napos nevelés és oktatás

Az általános iskolában 16 óráig tart a nevelés-oktatás, igény esetén az iskolának 17 óráig gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola egésznapos iskolaként is működhet. Az intézményvezető a szülő kérelmére felmentheti a tanulót a délutáni egyéb foglalkozások alól.

Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg.

Az alsó tagozat osztályaiban az egész napos iskolai délelőtti és délutáni tanítási órák rendszerben az órákra való felkészülés és szabadidős tevékenységek váltakoznak.

A felső tagozat osztályaiban szakkörökkel, szabadidős programokkal és a tanulószobai foglalkozáson a tanulási lehetőség biztosításával valósítjuk meg az egész napos iskolát.

Tanórán kívüli foglalkozások

Intézményünk elkötelezett az informális és nem formális oktatási – tanulási formák alkalmazásában. Folyamatosan bővítjük a non-formális és informális keretek között, a nyitott nevelési-tanulási környezetben megvalósuló programjaink körét, illetve szorgalmazzuk az ehhez kapcsolódó módszertani kultúra szélesebb körű elterjedését, keresve a további szakmai fejlesztések lehetőségét. Nem formális tanulás minden olyan rendszerezett kompetencia- és készségfejlesztő hosszabb vagy rövidebb idejű oktatási-tanulási forma, mely a formális nevelést-oktatást végző intézményeken kívül valósul meg. Az informális tanulás a mindennapi élet természetes velejárója, olyan folyamat, melynek következtében pozitívan változik a személyiség, kialakulnak (átalakulnak) egyéni attitűdök, értékek, képességek. A nevelési-oktatási intézmény falain belüli és azon kívüli, nem tanórai tudásgyarapító foglalkozások is e körbe tartoznak.

A nem formális tanulás kiemelt jellemzői

önkéntes, mindenki számára elérhető,
olyan szervezett folyamat, amelynek pedagógiai célja van,
tanulóközpontú,
a segítő szakember és a tanuló közötti egyenlőségre épít
kreatív és kihívásokkal teli,
demokratikus tanulási környezetben zajlik,
közösségi megközelítése tiszteletben tartja az egyén fontosságát, kiemelt szerepét,
a tanulás ebben a megközelítésben az élethosszig tartó folyamat része,
jellemzője a cselekedve tanulás,
a motiváció értékekre épül.

Szakkör, tehetséggondozás

A tehetséggondozás színterei éves programterv alapján működnek. Szervezésük a tanulói és szülői igények figyelembevételével történik, írásbeli jelentkezés alapján. A tanulók számára ingyenes.

A szakkörökön a legtehetségesebb tanulókat a megyei és országos szervezésű tanulmányi, művészeti, sportversenyekre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, ill. a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

Felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások

A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője adhat.

Tanulószoba

A tanulószobai foglalkozás, a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere.

Tömegsport foglalkozások

A testnevelési órákon felül, a tömegsport foglalkozások keretében biztosítjuk az aktív mozgás lehetőségét.

Hagyományőrző tevékenységek, rendezvények

Minden tanév folyamán megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:

március 15-e, 1849. október 06-a, 1956. október 23-a, és 1920. június 04-e évfordulóján.
Az iskola névadója, Vásárhelyi Pál emlékére.

Iskolai szintű ünnepségek, rendezvények:

évfolyamos tanulók ballagása
Farsang
Tavaszi zsongás - kulturális rendezvény
Reformáció emléknapja (október 31.)
Tanévnyitó ünnepség
Tanévzáró ünnepség

Népi hagyományok felelevenítése, közösségi programok:

Márton-nap
Luca-nap
advent (csendes napok, vásár)
húsvét

Osztály szintű rendezvények:

Mikulás
Anyák napja
február 25. a kommunista diktatúrák áldozatainak napja
április 16. a holokauszt áldozatainak napja

Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére - a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva - különféle szabadidős programokat szervezünk (pl. kirándulások, táborok, mozi, színház és múzeum látogatások, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Összességében nevelőmunkánk fő céljának tekintjük, hogy a NAT, a kerettantervek és helyi tantervek tantárgyainak ismeretanyagán keresztül, valamint az iskola teljes tevékenységrendszerének megszervezésével általános emberi értékeket közvetítsünk. Legfőbb alapelvünk, hogy demokratikus szellemben élő és cselekvő, a másságot elfogadó, a kor kihívásaihoz alkotó módon alkalmazkodni tudó személyiségeket neveljünk.

A megvalósítás érdekében rendszeresen tartunk nevelőtestületi, közösségfejlesztő napokat, melyeket az előre kidolgozott tervek szerint valósítunk meg, a megvalósítás sikerét értékeljük és dokumentáljuk.

Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi Program kísérleti megvalósítása

A köznevelés minőségi fejlesztése nem formális és informális tanulási módszerek kísérleti megvalósításán keresztül, hangsúlyt fektetve az élményalapú tanulás módszertani megalapozására, a tanulás közösségi élménnyé formálására. A foglalkozások keretében lehetőség nyílik olyan tanulási módokra és szervezési megoldásokra, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak fejlesztését, a közösségek megerősödését.

Cél és feladatrendszer:

újszerű, a kompetenciafejlesztést támogató tanulásszervezési eljárások bevezetése,
a támogató-segítő, kooperatív pedagógiai kultúra és tevékenység megerősítése,
heterogén tanulói közösségek kialakítását segítő programok megvalósítása, az inkluzív nevelés szakmai támogatása,
tanulói közösségépítés, kooperatív tanulási technikák alkalmazása,
konstruktív és értékközpontú nevelés, az egész életen át tartó tanulás iskolai megalapozása, az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése, a köznevelés hátránykompenzációs szerepének erősítése,
élményközpontú pedagógia megvalósítása.

Intézményünk vállalja olyan tematikus napközi és tematikus bentlakásos programok megvalósítását, amelyek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz igazodnak, középpontjában a tanulók tudásának, készségeinek és képességeinek fejlesztése, kibontakoztatása áll.

Pedagógusaink vállalják a program megismerését, a továbbképzéseken való részvételt, programtervek kidolgozását, annak megvalósítását, alkalmazását, tesztelését, műhelyfoglalkozások keretében azok fejlesztésének segítését, támogatását.

Tematikus táboraink, melyek széleskörű tantárgyi koncentrációt is determinálnak:

Nemzeti és kulturális identitás – Hagyományőrzés, anyanyelvápolás
Életvezetés, családi életre nevelés, közösségi szerepvállalás
Környezetvédelem, természetismeret, tudatos fogyasztói magatartás
Ökotábor

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Oktató-nevelőmunkánk középpontjában a személyiség védelme és fejlesztése áll. Elsődleges feladat, hogy minden egyes gyermek adottságainak és képességeinek megfelelően a legmagasabb teljesítményt nyújtsa.

Alapelveink

Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel.

Megszervezzük tanulóink számára a képességükhöz, adottságukhoz, felzárkóztatásukhoz szükséges tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, foglalkozási formákat.

Támogatjuk a diákönkormányzatok működését.

A személyiség - és közösségfejlesztő tevékenységben kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnöki és az egésznapos iskolai nevelői munkának.

A személyiség- és közösségfejlesztés feladatát komplexnek, egymással összefüggőnek, koherensnek ítéljük meg.

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széles körűen fejlessze.

Feladataink

A tanulók erkölcsi nevelése

Tanulóink szélsőséges szociokulturális háttérrel rendelkeznek, ezért fő célunk a hátrányok feltárása, kompenzálása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.

Feladat:

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása

(személyes és társas kapcsolati kompetenciák).

Az előítéletek csökkentésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezet kialakítása.

A tanulók értelmi nevelése

Feladat:

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulók azonos évfolyamba integrálva, bizonyos órákról kiemelve, sajátos követelményeik szerint, differenciált foglalkoztatással
A pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció megfelelő biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulóknak gyógypedagógus, logopédus és pszichológus segítségével.
Pedagógiai tudás helyben biztosítása- gyógypedagógiai segítség, team
Integrált terápia- a terápiás segítséget szükséges mértékben tervezve a csoportoktatásba, így biztosított a preventív fejlesztés minden gyerek számára.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladat:

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével párhuzamosan.
A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A közösen végzett munka sikerességének, hatékonyságának, örömének felfedeztetése. (személyes és társas kapcsolati kompetenciák).

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladat:

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. (Énkép, önismeret fejlesztése.)

Esztétikai és művészeti nevelés

Feladat:

Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának megtartása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel (Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség.)
A tánc tanításával művészetpedagógiai tevékenység megvalósítása, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárát. A tánc a mozgást a művészetek oldaláról ismerteti meg a tanulóval, értékesen kiegészítve a testnevelés órákon történő mozgásfejlesztést.

A tanulók akarati nevelése

Feladat:

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. (Énkép, önismeret fejlesztése.)

A tanulók nemzeti nevelése

Feladat:

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, megbecsülése. ((A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái.)

A tanulók állampolgári nevelése

Feladat:

Az alapvető állampolgári jogok, európai uniós jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése, a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre az iskolai és helyi közéletben való részvételre.

A tanulók munkára nevelése

Feladat:

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. (Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák)
Az iskolai gyakorlókert hasznosítása, művelés, melynek során a tanulók megtanulják a növények ültetését, ápolását, gondozását és a termések betakarítását is elvégezik.

A tanulók egészséges életmódra nevelése

Feladat:

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A tanulók környezeti nevelése

Feladat:

A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása.

A tanulók gazdasági és pénzügyi nevelése

Feladat:

A pénzügyi és gazdasági ismereteket a tanulók által könnyebben elérhető információforrásokon keresztül juttassa el a tanulókhoz, fiatalokhoz, amelynek eredményeként tudatos és eredményes pénzügyi és gazdasági ismeretanyag, szemléletmód alakulhat ki. Ezáltal az alapvető információk birtokában a felnőtt élethez szükséges – életkoruknak megfelelő döntésképességgel, jövőtudatosan hagyják el az iskolát.

Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére, valamint tudatosan adjon példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből.

A tanulók keresztyén nevelése

A keresztyén nevelés hármas egysége:

a keresztyén család,
a keresztyén gyülekezet,
a keresztyén iskola pillérein.

Az egyházi iskola hitéleti alkalmai a tanulók, a pedagógusok mellett a szülőkre, családtagokra és a gyülekezeti tagokra is fókuszál. A hitéleti alkalmak a hit- és erkölcstan órákhoz kapcsolódva szolgálják a tanulók erkölcsi nevelését, a nemzeti öntudatra, a családi életre nevelést, a testi és lelki egészségre való nevelést, a másokért való felelősségvállalásra, a környezettudatosságra, a médiatudatosságra való nevelést, önismeretre való nevelést és a társas kultúra fejlesztését, valamint a pedagógusok, a szülők és a gyülekezeti tagok hitének erősítését.

Iskolánk hitéleti alkalmai a következők:

Hétkezdő áhítatok: a hét első tanítási napjának reggelén, 7:40-től 8:00 óráig a templomban
Reggeli csendes percek: az első tanítási óra előtt, 7:45-8:00 óra között közös igeolvasás
Bibliaóra: pedagógusok számára
Csendes napok: munkatervben meghatározott napokon
Istentiszteletek: hat Istentiszteletet tartunk az iskolai közösséggel és a gyülekezettel együtt a templomban: tanévnyitó, reformáció ünnepe, Szenteste, Anyák napi ünnepség, ballagási ünnepi Istentisztelet, tanévzáró Istentisztelet.
Istentiszteletekre hívjuk és várjuk a gyermekeket.
Konfirmáció: a konfirmációra való felkészülés október első szombatján kezdődik, a hetedik és nyolcadik évfolyamos tanulók tagozódhatnak be ily módon a fenntartó gyülekezetbe

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
- Jogszabályi háttér
- 20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bm) pontja rendelkezik arról, hogy a Pedagógiai Program részei az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
- CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
- Nemzeti Alaptanterv
- évi CLIV. törvény az egészségügyről

Az egészségnevelés célja

Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségletekhez vezető, egészséget védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz.

Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.

Az iskola feladata

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az iskola a 6-16 éves korosztály egyik legjelentősebb szocializációs színtere, a gyerekek napjaik legnagyobb részét itt töltik, ami döntően meghatározza a későbbi életvitelüket, szokásaikat. Ezért itt nyílik mód az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására is. Az egészség olyan eszköz, melyre egész életünk során szükségünk van, megóvását, fenntartását, fejlesztését tehát már gyerekkorban alapvető igénnyé kell alakítani, hogy felnőttként saját családjukban is képesek legyenek megőrizni azt. Az egészségnevelés az egészséggel kapcsolatos ismeretek, tudás, készségek bővítésére irányul, tudatosan megtervezett tanulási lehetőségeket nyújt. Az iskolai egészségnevelés sajátosságaiból eredően a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, melynek keretében fontos feladata az iskoláknak:

Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.
Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással.
Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is!
Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában.
Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.
Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.
Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják.
Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.
Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt.
Az egészségnevelés feladata, hogy a gyerekeket - különösen a serdülőket - a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásánál megelőzésére
Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.
Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe

Az egészségnevelés iskolai területei

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, az összes tevékenységébe kell beépülnie.

Ezek közé tartoznak az alábbiak:

Önmagunk és egészségi állapotunk
Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága.
Az értékek
Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló
A betegsége kialakulása és gyógyulási
A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben.
A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák
A tanulás és a tanulás technikái.
Az idővel való gazdálkodás
A rizikóvállalás és határai.
A szenvedélybetegségek elkerülése.
A tanulási környezet alakítása.
A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Iskolai egészségnevelés témakörei

Intézményünkben a 6-16 éves korig neveljük, oktatjuk a tanulókat, ezért a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve határoztuk meg az egészségnevelés témaköreit az alábbi módon:

6-10 éves korosztályban

Az iskolai életbe való integrálódás segítése.
Helyes napirend kialakítása – tanulás, aktív pihenés, alvás
Az idővel való gazdálkodás megtanítása, hatékony tanulás segítése, hisz ők még kezdetben tapasztalatlanok az iskolai követelmények terén.
Elemi igénnyé fejleszteni a személyi-testi higiéniát, kézmosást, helyes WC-használatot.
Az egészséges táplálkozás alapvető ismereteinek átadása, a rendszeres étkezés, a reggeli fontossága a
Mozgás, sport előnyeinek hangsúlyozása.
Iskolai, otthoni, utcai környezet védelmére nevelés.

10-14 éves korosztályban

A felső tagozat megkezdésekor az új környezethez való alkalmazkodás segítése.
A tanulás technikájának elsajátítása.
Mindennapos testmozgás, egészséges testtartás egészségmegőrzésben vállalt szerepének hangsúlyozása.
Figyelemfelhívás a gyermekkori balesetekre és megelőzési lehetőségeikre.
A minőségi táplálkozás által nyújtott védelem szerepének erősítése a betegségek megelőzésében.
Serdülőkori biológiai és pszichés változásokra való felkészítés.
Barátság, szerelem, párkapcsolat, szexualitás, szexuálisan terjedő betegségek.
Szenvedélybetegségek, a dohányzás, az alkohol és a kábítószerek veszélyei.

Az egészségnevelés megvalósulásának szinterei

Tanórai foglakozások

Szaktárgyi órák

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, amire a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet kell fordítani.

Osztályfőnöki órák

Az osztályfőnöki órákba beépíthető témakörök feldolgozása (pl. ismeretátadás, interaktív gyakorlatok, esetelemzések) iskolaorvos, iskolavédőnő bevonásával.

Biológia és egészségtan tantárgyi óra

Tanórán kívüli foglalkozások

Tanulószobai foglalkozások
Játékok, játékos foglalkozások.
Délutáni szabadidős foglakozások
Sportprogramok, egészségvédelmi hét, elsősegélynyújtó tanfolyam,
Kirándulások

Tájékoztató fórumok

Szülők számára, és tanulók számára szervezett tájékoztató.
Szakmai tanácskozások, tréningek a pedagógusok felkészültségének fejlesztésére.
Prevenciós és egészségmegőrzéshez kapcsolódó előadások.

Iskolán kívüli rendezvények

Kapcsolódás más szervezetek, intézmények Pl. Vöröskeresztes mozgalom és a járóbeteg-szakellátó központ rendezvényeihez.

Módszerek

Az egészségnevelési módszereket a lehetőségekhez mérjük:

Felvilágosító előadások
Demonstráció: képek, ábrák, fóliák…
A diákok aktív bevonása az órába, beszélgetés, vita, ötletbörze
Szituációs játékok
Tesztfeldolgozás
Az egészségfejlesztés szemléletének elsajátítása az iskolában meghívott előadók segítségével. (iskolaorvos, védőnő,)
Filmvetítés, és azok elemzése, megbeszélése
Az iskolai környezet szépítése. Tisztasági verseny, plakátkészítés.
Osztálykirándulások szervezése, rendszeres testmozgás,
Adott téma játékos feldolgozása, rajz, plakátkészítés
Szakorvosi szűrővizsgálatok biztosítása.

A módszerek változatossága a témához, szituációhoz igazítva, adott életkornak megfelelő szinten segíti a diákok érdeklődésének felkeltését, aktív közreműködésük előmozdítását, így segíti a munkát. Az egészségnevelés hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartjuk a tanévek végén a közös értékelést, észrevételek, tapasztalatok, javaslatok megosztását egymással, esetleges módosítások elvégzését, melyek a következő tanévi munka előnyére válhatnak.

Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnő, illetve a helyi mentőszolgálat szakembereinek segítségével, valamint osztályfőnöki órák keretében valósítják meg.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának célja

A tanulók ismerjék meg:

a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét,
az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget,
az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését,
az alapvető életműködések legfőbb zavarait,
az újraélesztés ABC-jének értelmét,
az elsősegélynyújtás általános szabályait. sajátítsák el:
az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,
az alapvető életműködések zavarainak felismerését,
a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,
a segélyhívás helyes módját.

Az egészségnevelési program segítői

Iskolaorvos: Szakorvosi beutalót ad, beadja a védőoltásokat.
Fogorvosok: Minden évben végzik a tanulók fogászati szűrését és ellátását.
Védőnő: Segíti az iskolaorvos munkáját, szűréseket végez, vezeti a dokumentációt, a tanulók egészségügyi törzskönyvét, előre egyeztetett témában előadásokat
Családsegítő Szolgálat: Segíti a rászoruló családokat.
Osztályfőnökök: Kapcsolatot tartanak a gyerek a család és a családsegítő szolgálatok között.
Rendőrség, polgárőrség: Felvilágosító előadásokat tartanak, előre egyeztetett alkalmakkor az iskola környékét személyes jelenlétükkel biztonságosabbá Segítik a biztonságos közlekedést.
Egyházak: Segít a tanulóknak a helyes életvitel, a társas kapcsolatok, a család jelentőségének megértésében, gondozza lelki egészségüket.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
- Alapelveink

A tanulók közösségben, ill. közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

Gondoskodunk arról, hogy a tanulók elsajátítsák és betartsák a közösségi együttműködés magatartási szabályait.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata: A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban közvetett módon is hat, a tanulói közösség ráhatásán keresztül.

Nevelőtestületünk a szervezet- és közösségfejlesztés érdekében együttműködést fejlesztő gyakorlatokat alkalmaz, hálózati tanulási formákat vezet be a mindennapi gyakorlatba.

A közösségfejlesztésnél kiemelt kulcskompetenciák, fejlesztési területek:

A személyes és társas kapcsolati kompetenciák.
Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás.
Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás.
A kommunikációs kompetenciák.
Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség.

Ennek érdekében az iskola: neveljen:

felelősségvállalásra
saját képességek maximális kifejlesztésére
játékszabályok betartására
önfegyelemre
becsületességre
mások győzelmének elfogadására
mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására
helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására
közvetlen környezetünk megóvására
környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolákat
harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel
hon - és népismeretre, hazaszeretetre alakítsa ki:
a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) (a személyes és társas kapcsolati kompetenciák)
az empátiás kapcsolatteremtés képességét
a türelem és megértés képességét
saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját
önálló véleményformálás képességét (a kommunikációs kompetenciák)
érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (a kommunikációs kompetenciák
az új információs környezetben való eligazodás képességét (digitális kompetenciák) mutassa meg:
hogy sokféle vélemény létezik
véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni

A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus

segítse a tanulók kezdeményezéseit
segítse a közvetlen tapasztalatszerzést
biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához
alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép
adjon átfogó képet a munka világáról
változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (munkavállalói innovációs és vállalkozói kompetenciák)

Feladataink

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladatunk az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

A tanulói közösségek irányításánál alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró- a személyiségének lassú átalakulásától az autonóm- önmagát értékelni és irányítani képes- személyiséggé válásig.

Az önkormányzás képességének kialakítása.

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. az elvégzett munkát tudják értékelni.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

A tanulói közösségeket irányító pedagógusokként legfontosabb feladatunk a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanuló a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek és szervezeti formák
- Diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésében fontos jogokkal rendelkezik. Ennek célja a diákok érdekeinek hatékony érvényesítése. Az iskola egyes alapdokumentumai a diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A diákönkormányzat működése gyakorló terepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, az állampolgári kompetenciák fejlesztésének.

Osztályközösségek

Az iskolába felvett gyermekeket osztályba soroljuk. Az osztályszervezéseknél a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat együtt integráltan neveljük a nem hátrányos helyzetűekkel. Az osztályszervezéseknél nem alkalmazzuk az etnikai megkülönböztetést sem.

Az osztályközösség megválasztja a diákönkormányzat munkájában résztvevő képviselőit (osztálytitkár és más felelősök).

Az osztályközösség irányítását az osztályfőnök látja el, akit az intézményvezető bíz meg. Az osztályfőnök szervezi az osztály közösségi életét.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási, nevelési, általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét.

Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. Előzetes megállapodás szerint a kötelező óraszámba beszámíthatók a következő feladatok: (pl. szakköri foglalkozások, énekkar, tehetséggondozás, felzárkóztató foglalkozás, tömegsport foglalkozás és tanulószobai foglalkozás).

A pedagógus az iskolavezetés javaslata alapján megbízással alapján ellát különböző feladatokat (osztályfőnök, szakmai munkaközösség vezetői, diákönkormányzat vezetői, tűz- és balesetvédelmi felelő).

Az éves munkatervben rögzített időpontban óraközi ügyeletet tart, beosztható a menzai étkeztetés felügyeletére, szükség szerint – az iskolavezetés utasítására – helyettesítést végez.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai

a tantervek végrehajtása,
a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása,
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
különbözeti, javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, ebédeléskor és iskolai rendezvényeken
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
részvétel az iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárakban szereplő eszközök megóvása, megőrzése,
részvétel a leltározásban, javaslattétel a selejtezésre, eszközök beszerzésére,
szaktantermek, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,
az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása, meggyőződés azok elsajátításáról,
a szükséges intézkedések megtétele ha a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll,
a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek megszervezése, és ellenőrzése,
a védő- óvó előírásokat betartása és betartatása rendkívüli események (tűz- és bombariadó, természeti katasztrófák) esetén,
gondoskodás az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről,
kulturált viselkedés, öltözködés betartása,
a problémák nyílt, mindenkori megbeszélése megfelelő hangnemben - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt.

Az osztályfőnököt az intézményvezető javaslatára a tankerületi igazgató bízza meg.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi,
munkáját előre megtervezi, tanmenetben rögzíti,
együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, tanulószobát vezető nevelőkkel,
felelős osztálya termének rendjéért, tisztaságáért,
látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait,
vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi munkáját,
törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a lemaradók felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra,
a tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel,
a továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát,
első osztályban tanév elején, szükség esetén minden évfolyamon tanév közben is családlátogatást végez,
fogadóórát és szülői értekezletet tart,
az e-naplón keresztül tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,
elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket:
- megírja az anyakönyveket,
- kitölti a bizonyítványokat,
- hetente ellenőrzi az e-napló vezetését,
- ellenőrzi a bejegyzéseket,
- az igazolásokat hetente összeszedi, bevezeti az e-naplóba,
- figyelemmel kíséri az osztályzatok számát,
a tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti,
tűz- és bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rendet betartja és betartatja,
a szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét,
igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napot,
együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját,
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,
minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti
kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra,
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,
javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételez. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás.

Integrált nevelés, oktatás

Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Intézményünk célja, minden tanuló számára biztosítani a tanulási képességek és kulcskompetenciák fejlesztését.

Iskolánk tanulói összetétele szükségessé teszi a fokozott törődést, igyekszünk kompenzálni az eltérő szociális háttérből, a tanulási-, beilleszkedési- és magatartási nehézségből vagy zavarból, illetve mentális problémából adódódó hiányosságokat, kiemelt figyelmet fordítani rájuk. Az egyházi tanítások alapján az együttnevelés (integrált oktatás) pedagógiai elve szerint valósítjuk meg az SNI-gyermekek nevelését, oktatását. Az SNI-gyermek a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos csoportban, osztályban tanul.

Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. Az integrált oktatást a speciális egyéni szükségletekhez igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, a NAT-ban lefektetett általános célok illetve a fogyatékos tanulók nevelése-oktatása irányelveinek figyelembe vételével folytatjuk.

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

Az integrált keretek között nevelt sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának, sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, a fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni, és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek.

A fejlesztéshez, habilitációs/rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos) is be kell vonni a fejlesztő munkába

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI)

Nkt. 4. § (25): sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos,
több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos
autizmus spektrum zavarral,
vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Intézményünk speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a köznevelési törvény rendelkezései is lehetővé tesznek.

Szükséges a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethető – az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzés.

Helyi pedagógiai programunk alapul veszi, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre.

Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenet-szabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a köznevelés tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket.

Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak. Az alsó évfolyamokban az osztályfőnök tartja az órák jelentős részét, 5-8. évfolyamon tantárgycsoportos oktatás folyik. Egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik.

Alapelv
Olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi.
Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását:
- a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását,
- a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását a speciális tankönyvekkel segédletekkel.
A tanítás-tanulás folyamatában az egyes tanuló sajátos nevelési igényének, sérülés specifikus szükségletének figyelembevételével az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazása.

Cél
A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása és társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása.
Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek, problémája figyelembe vétele
Önállóság, a társadalmi beilleszkedés, a rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások biztosítása.
Feladat
- Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás.
- Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe.
- A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team- munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján.
- A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított fejlesztési terv alapján.
- A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával.
- A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.
- Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele.
SNI tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása

Olyan tanítási-tanulási folyamat biztosítása, ami probléma megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret / úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.
A tanulók egyéni fejlesztési terv alapján végzett fejlesztése, a törvényben előírt szakember és időkeret biztosítása.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.

Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek.

Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a köznevelésről szóló törvény szerint:

a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár foglalkoztatása,
speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve
a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja, szocializációja, eredményes társadalmi integrációja a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, foglalkozásokon keresztül valósul meg.

A beszédfogyatékos tanulók

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és - megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók.

A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:

akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés,
diszlália,
disarthria,
dadogás,
hadarás,
diszfázia,
diszfónia,
az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar,
súlyos beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása.

A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó - segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába.

Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése

pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése
önállóság fejlesztése
önbizalom fejlesztése
pozitív énkép kialakítása
bátorítás társai előtti beszédre

Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja

Dadogásnál a laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztése. Hadarásnál a figyelem fejlesztése, helyes lépéstechnika, mozgás-és ritmuskoordináció kialakítása.

Megkésett beszédnél a beszédre irányuló figyelem, speciális mozgások fejlesztése, aktív és passzív szókincs bővítése.

Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál alkalmazható a logopédiás terápia, bábterápia, drámaterápia és gyógytorna.

A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók

A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanuló Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentősen és maradandóan akadályozott, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.

A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe. Ebből a szempontból a következő csoportosítás vehető figyelembe:

végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok,
petyhüdt bénulást okozó kórformák,
a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek,
egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák,
a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák.

A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, valamint a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció és a fizikai korlátozottságot csökkentő, megszüntető környezeti adaptáció alkalmazását.

Mozgáskorlátozott tanulók fejlesztése–

a mozgáskorlátozott tanulók életkorának és mozgásállapotának megfelelő mozgás- és élettér akadálymentes környezet biztosítása
az elérhető legmagasabb szintű önállóság kialakítása, az önálló életre nevelés
mozgásnevelés
reális énkép és önbizalom kialakítása
beszéd- és kommunikációfejlesztés
önértékelés javítása –
növelni kell a kudarctűrő képességet.
-meg kell tanítani a speciális, egyénre szabott eszközök használatát

Mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációja

komplex fejlesztés, érzékelés, észlelés fejlesztése
mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés

Személyközpontú, fejlődés- és tevékenység-orientált gyógypedagógiai segítségnyújtás

személyi feltételek biztosítása
mozgásnevelés, mozgásfejlesztés gyógytornász segítségével

Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók

Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn.

Részképesség-zavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei.
Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud

a feladathelyzetben megmaradni.

Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése

A fejlesztés kiemelt célja:

egészséges énkép, önbizalom kialakítása
kudarctűrő-képesség növelése
önállóságra nevelés.

Diszlexia, diszgráfia

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll.

Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete.

Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése.

Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb.

Fejlesztési feladat:

látás, hallás, mozgás koordinálása,
olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel,
élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.

Diszkalkulia

A diszkalkulia számtani különböző műveletek megértésének, a számjegy, számkép matematikai jelek, kifejezések, szabályok felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége.

Fejlesztés feladatai:

érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése
testséma kialakítása
a matematikai nyelv tudatosítása
segítő, kompenzáló eszközök használata
szám-és műveletfogalom kialakítása
egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar.

Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság.

Magatartási zavarok

Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágó, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.

Fejlesztés feladatai:

a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban,
egyénhez igazodó követelmény kialakítása,
az alkalmazkodókészség fejlesztése,
együttműködés családokkal, szakemberrel,
sikerélmény biztosítása.

Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció

Folyamatos szakorvosi ellátás, annak ellenőrzése, útmutatások figyelembe vétele, a tanultak

elmélyítése.

Az SNI tanulók tantárgyi teljesítményének értékelése

Alapvető cél a tanulók önértékelésének fejlesztetése, kritikus gondolkodásuk kialakítása, egymás munkájának elismerése, a hibák kíméletes, javító szándékkal történő megfogalmazása. A tévedések megbeszélése, közös kijavítása. A hibák elfogadásával, a tanulási folyamat részeként való kezelésével biztonság érzés nyújtása, gyerekek szorongásának enyhítése.

A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét. Ugyanakkor az elért teljesítmény értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az adott gyermek aktuális teljesítőképessége, vagyis, hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében.

Elvünk, hogy az értékelés

ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be,
számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött,
tartalmazza, hogy a gyerek a saját lehetőségeit mennyire aknázta

Az értékelési szempontok összetettek, egy-egy tantárgyra, illetve a gyermek egész személyiségének fejlődésére koncentrálnak.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTM)

Az Nkt. 4. § (3) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján:

az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít,
társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd,
továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Az iskolában egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma nem megkerülhető és nem intézhető el méltatlankodással, a magatartás és tanulás puszta szankcionálásával.

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő fejlesztő pedagógus. A fejlesztést a Nkt. 27.§ (5) bekezdésben meghatározott időkeretben végzi.

Intézményi feladataink

Differenciáli tanítási órák szervezése.
Megfelelő segítség megszervezése a meglévő képességek figyelembevételével.
Alapkészségek fejlesztése fejlesztő pedagógussal.
Egész napos oktatás, tanulószobai ellátás biztosítása.
Megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó) kialakítása.
Nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartás, demokratikus fegyelmezés, megoldáskeresés.
Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése. A tanulók sikerélményhez juttatása.
A másság elfogadása, a problémákkal való bánás megtanulása.
Felzárkóztató iskolai tevékenység a rászoruló tanulók részére.
A bukás miatt többször közösséget váltó, iskolai kötődéssel nem rendelkező gyerekekre való odafigyelés, egyéni bánásmód alkalmazása.

Amennyiben a tünetek továbbra is fennállnak, szükség van más segítő személyek, intézmények bevonására. A problémát, a tervezett megoldási javaslattal, mindenekelőtt a szülőkkel kell megbeszélni. Ilyen esetekben a gyermekkel kapcsolatban lévő személyekkel is konzultálunk.

Módszerek, eszközök a megvalósításhoz

A fejlesztés menetének kidolgozása, egyéni képességek szintjének megállapításával.
Megfontolt tanulásirányítás tanórákon, tanulószobán, önálló tanuláson.
Tudatos csoportszervezés a fejlesztés érdekében.
Hatékony osztályfőnöki
Együttműködő kapcsolatok kialakítása a szülői házzal, az osztályban tanító kollégákkal, a tanulóközösségekkel (odafigyelés, meghallgatás, megbeszélés, biztatás, problémamegoldás)
Egyéni motiválás, sikerélményhez juttatás.
Szeretetteljes bánásmód, egységes nevelési elvek a pedagógusoknál.
Preventív nevelőmunka a problémás tanulóknál.
Szülőkkel való kapcsolattartás, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
Szakember segítségének kérése (iskolaorvos, pszichológus, szakértői bizottság).
Szoros kapcsolat a helyi óvodával és a családsegítő- gyermekjóléti szolgálattal
Kapcsolat a felső és az alsó tagozat között az átmenet megkönnyítése érdekében
Együttműködés a tanórán kívüli nevelési tényezőkkel:
- Diákönkormányzat
- Művelődési Ház, Könyvtár, Egyház

Munkánk során a szülői ház és az iskola közötti harmonikus kapcsolat kiépítésére törekszünk, ezért minden iskolába kerülő gyerek esetében fontos, hogy a gyermeket fogadó nevelő tájékozódjon a szülőnek az óvodával kialakult kapcsolatáról és az iskola felé támasztott elvárásáról. A tájékozódás elsődleges célja, hogy a pedagógusok az iskolába kerülés pillanatától partneri kapcsolatot építsenek ki a gyermekek szüleivel, ezzel nyerve meg őket az iskolában folyó munkának.

A tehetség, a képesség kibontakoztatást segítő tevékenységek

1-4. évfolyam

tanórai differenciálás valamennyi tantárgy esetében
a tanulók képességfejlesztését segítő egyéni feladatlapok alkalmazása
tankönyveken kívül más könyvek, lexikonok használatának biztosítása
tanítási órán báb - és dramatikus játékok
rajz pályázatokra felkészítés tanórai keretben
tehetséggondozás csoportközi differenciálás keretében
választható órakeretben sport, művészeti foglalkozások szervezése
versenyekre, vetélkedőkre történő felkészítés egyéni differenciált foglalkozások keretében
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

5-8. évfolyam

csoportbontás, csoportközi differenciálás idegen nyelvből, magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból (humánerőforrás függvényében)
tanórán belüli differenciálás, képességek szerint
tanórán kívüli sport - játék foglalkozások biztosítása
versenyekre, vetélkedőkre történő felkészítés egyéni differenciált foglalkozások keretében
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
a továbbtanulás segítése

A tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszerei és szervezeti formái a tanítási órákon

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:

differenciált tanulásszervezés
kooperatív technikák
projektmódszer
műhelymunka
prezentációs módszer
tevékenységközpontú pedagógiák

A kulcskompetenciák fejlesztése pedagógiai munkánk alapvető pillére, amelyek eredményességét az országos és a belső mérések segítségével követjük, a megismert adatok alapján tervezzük a további fejlesztést.

Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanulói foglalkozáson való részvételre - a művészeti és testnevelés órák kivételével - nem kötelezhető.

Fejlesztendő kompetenciaterületek

A tanulás kompetenciái
A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
A digitális kompetenciák
A matematikai, gondolkodási kompetenciák
A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

Feladataink, tevékenységeink a kompetenciaterületek fejlesztése érdekében

tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben
hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása
a versenyzés etikájának megtanítása
a versenyre való felkészítő tanárok kísérő, együtt érző, támogató szerepének erősítése
önálló kiselőadások biztosítása tanórákon, szakkörökön
bíztató értékelés
differenciált feladatok adása
csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint átjárhatók

A könyvtári tevékenység

könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján (kutatómunkák)
könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása tanári irányítással, kutatási lehetőségekkel
önálló kezdeményezés támogatása
a könyvtár egyéb lehetőségeinek kihasználása – zenehallgatás, videózás, társasjátékok,
- lexikon-szótár használata
„csendes” olvasó órák egy-egy osztály számára – főleg olvasótermi könyvekkel
műsorok összeállítása a források felhasználásával
egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki, a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a család-és gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében intézményünk együttműködik a:

pedagógiai szakszolgálattal
család-és gyermekjóléti szolgálattal
nevelőszülői hálózatokkal
polgármesteri hivatallal
gyermekorvossal, védőnővel
továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel
egyházakkal, alapítványokkal
a rendőrséggel és a polgárőrséggel

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat elsősorban az osztályfőnök látja el. Kiemelt feladatai közé tartozik:

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről (személyekről, intézményekről), ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak
családlátogatás a veszélyeztető okok feltárása érdekében
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a család- és gyermekjóléti szolgálatot, segíti a probléma megoldását.
szükség szerint részt vesz a család- és gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein
szükség esetén jelezni kell a felmerült problémát a gyámügy szakembereinek is

Az osztályfőnökön kívül minden pedagógusnak kötelessége a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésben, feltárásában, megszüntetésében való közreműködés.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
- Feladataink

Az iskola feladata segíteni a helyi szociális intézményrendszer és a pedagógiai háttérintézmények (gyámügyi igazgatás, család-és gyermekjóléti szolgálat, roma nemzetiségi önkormányzat, alapítványok, civil szervezetek) szolgáltatásainak elérését.

Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a szociális hátrányok enyhítését:

az indulási hátrányok csökkentése: első évfolyam előkészítő szakaszban a differenciált oktatás és képességfejlesztés, szükség esetén szakvizsgálat és korrekció
a pályaválasztás segítése
a mulasztások fokozott ellenőrzése, csökkentése
a személyes, egyéni tanácsadás, mediáció (tanulónak, pedagógusoknak, szülőnek)
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése
a családi életre történő nevelés tanórai és szabadidős foglalkozások keretében
tanulószobai és a napközis foglalkozások
az iskolai étkezési lehetőségek igénybevétele
az egészségügyi szűrővizsgálatok (a védőnő éves munkaterve alapján, mely az intézményi Munkaterv melléklete)
a tanulók szabad idejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)
a tanulók szociális helyzetének javítása (pályázat)
a szülőkkel való együttműködés
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról
ismeretterjesztő előadások szervezése (tanulónak, szülőnek, pedagógusnak)

A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő.

Kommunikációs kompetencia

Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban.

Matematikai gondolkodási kompetencia

Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel.

Digitális kompetencia

Információkeresés.

Személyes és társas kapcsolati kompetencia

Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodás segítése, frusztráció kezelése.

Az intézmény döntési folyamatában való tanulói résztvétel rendje

Az intézmény tanulói - alsó és felső tagozaton működő - diákönkormányzatot alakítanak.

A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van az iskolavezetés és nevelőtestület felé.

A diákönkormányzat tisztségviselői

Gyermekvezetők

évfolyamtól osztályonként egy osztálytitkár és egy

Az önkormányzat gyermekvezetője, aki a megyei diákönkormányzatban képviseli az intézmény diákközösségét.

Felnőtt segítők, vezetők

A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezetők továbbítják nevelőtestülethez.

Az iskola biztosítja a lehetőséget a diákok számára az intézményi döntési folyamatban való részvételre azon esetekben, amelyekben a jogszabályok erről rendelkeznek.

A diákönkormányzatnak véleményét kötelező kikérni

Az iskola SZMSZ-ének, házirendjének elfogadása előtt.
Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál.
A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt.
Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.
A fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt.
Az iskolai munkaterv elkészítéséhez.
Az első tanítási óra 7:15 és 8 óra közötti kezdésénél.
A fegyelmi eljárás során.
A pedagógiai program változása esetén.
A tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál.
A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.
A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.
A házirend elfogadása előtt.
Az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásában.
A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában.

A vélemények írásos beszerzéséért az intézményvezető felelős, aki írásban tájékoztatja a diákönkormányzatot segítő tanárt és a diákönkormányzat elnökét az adott ügyről.

A diákönkormányzatot segítő tanár és a diákönkormányzat elnöke 15 napon belül véleményt nyilvánít, vagy kifejezi egyetértését.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal és az iskola partnereivel

Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele. A szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése.

Intézményünk a Nemzeti Köznevelési Törvénnyel (2011.évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával szervezi, építő ötleteiket beépíti a programjaiba.

A rendezvények szervezésében és lebonyolításában is támaszkodunk a szülők segítségére.

A családi kapcsolattartási, együttműködési gyakorlatainkat feltérképezzük, a sikereseket írásban rögzítjük.

Kiemelt figyelmet fordítunk az óvoda-iskola, alsó-felső tagozat, általános iskola-középiskola partnerkapcsolati hálójának fejlesztésére.

A város civil szervezeteivel továbbfejlesztjük a kialakult kapcsolattartást, bekapcsolódunk a városi szintű rendezvényekbe.

Elvárásaink a szülők felé

A szülők részéről – a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez – az alábbi közreműködési formákat várjuk el:

együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését,
a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését,
a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását,
az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken való aktív részvételt,
nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését,
véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan,
szponzori, szervező segítségnyújtást.

A szülőkkel való kapcsolattartás

A szülőkkel való együttműködés formái	Módszer	Teljesítők	Mikor	Felelős
A belépő 1. évfolyamok szüleinek tájékoztatása	Nyílt napok Összevont szülői értekezletek. Írásbeli tájékoztató.	Intézményvezető, intézményvezető- helyettesek, leendő 1. osztályos nevelők	Iskolai beiratkozás előtt	Intézményvezető- helyettesek
Az éves munka tervezése, a munkaterv véleményezése	Szülői tanács ülése	Intézményvezető, szülői tanács elnöke	Minden év augusztus vége	Intézményvezető
Tanévnyitó	Ünnepség	Külön erre a feladatra vállalkozó vagy felkért pedagógusok	Minden év első tanítási napja át	Intézményvezető, intézményvezető- helyettesek
A tanév rendjének, feladatainak ismertetése, pedagógusok bemutatása	Osztályszülői értekezletek	Intézményvezető, intézményvezető- helyettesek	Minden év szeptembere	Intézményvezető, intézményvezető- helyettesek
Pályaválasztási szülői értekezlet	Szóbeli és írásbeli tájékoztatás a 7.és 8. évfolyam részére	Intézményvezető, intézményvezető- helyettesek	Minden év novembere	Intézményvezető- helyettes
Tájékoztató a félévi eredmények várható alakulásától	Tájékoztató a követelményeket nem teljesítő tanulók szülei részére szülői fogadóórán	Osztálytanítók, Szaktanárok, Osztályfőnökök	Minden év december eleje	Intézményvezető- helyettesek
Rendkívüli osztály szülői értekezletek	Szóbeli megbeszélés	Osztálytanítók, osztályfőnökök	Szükség szerint nevelői vagy szülői kezdeményezésre	Intézményvezető- helyettesek
A félév munkájának értékelése	Osztályszintű szülői értekezletek	Osztálytanítók, osztályfőnökök, napközis nevelők	Minden év február hónap	Intézményvezető- helyettesek
Tájékoztató a diákok várható eredményeiről	Egyéni fogadó órák	Osztálytanítók Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők	Minden év április közepe	Intézményvezető- helyettesek
Tájékoztató a nem kötelező tanítási órák, tanulószobás és napközis foglalkozások választásának igényléséről	Kérdőíves igényfelmérés	Intézményvezető- helyettesek	Minden év május 20-ig	Intézményvezető- helyettesek
A tanév értékelése	Tanévzáró	Külön erre a feladatra vállalkozó vagy felkért pedagógusok	Minden év utolsó tanítási napját követően	Intézményvezető, intézményvezető- helyettesek

A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái

Tevékenység	Módszer	Teljesítők	Mikor	Felelős
Farsangi karnevál	Műsoros, jelmezes rendezvény	Külön erre a feladatra vállalkozó vagy felkért pedagógusok	Minden év február hónap	Diákönkormányzatot segítő pedagógusok
Anyák napja	Osztály szintű ünnepség	Osztálytanítók, osztályfőnökök	Minden év májusában	Osztálytanítók, osztályfőnökök
Ballagás	Ünnepség	7-8. évfolyam osztályfőnökei	A tanév rendjében kijelöltek szerint	Intézményvezető- helyettesek
Tavaszi zsongás	kulturális rendezvény	Külön erre a feladatra vállalkozó vagy felkért pedagógusok	Minden év májusában	Intézményvezetés

A tanulók, pedagógusok együttműködésének formái

Tevékenység	Módszer	Teljesítők	Mikor	Felelős
Az éves munka tervezése	Iskolagyűlés, diákönkormányzati gyűlés	Intézményvezető, intézményvezető- helyettesek és a diákönkormányzatot segítő tanár	Minden év szeptembere	Intézményvezető- helyettesek
A tanév rendjének, feladatainak ismertetése	Rendhagyó osztályfőnöki óra Balesetvédelem, tűzvédelem, házirend	Osztálytanítók, Osztályfőnökök	Első tanítási nap 1.3. óra	Intézményvezetés tűz-és balesetvédelmi felelős
A félév értékelése	Osztályfőnöki óra	Osztálytanítók Osztályfőnök	A félévi konferenciát megelőző osztályfőnöki óra	Intézményvezető- helyettesek
A tanév értékelése	Osztályfőnöki óra	Osztálytanítók, Osztályfőnök	Az év végi konferenciát megelőző osztályfőnöki óra	Intézményvezető- helyettesek
Programok	Tanévnyitó ünnepség Nemzeti ünnepek, megemlékezések Vásárhelyi Nap Advent Karácsonyváró Farsangi karnevál Diszkó Tanulmányi kirándulások Ballagás Tanévzáró ünnepség Táborok Színházlátogatások Lázár Ervin program	Osztályfőnökök DIÖK segítő tanárok Külön a feladatra felkért pedagógusok	Az éves munkatervben rögzítettek szerint	Iskolavezetés
Tanulók értékelése	Önértékelés elemzés, megbeszélés	Osztályfőnökök	Folyamatosan	Osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok

A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei

Nyílt tanítási nap

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba. Ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Szervezése a szülők igénye alapján az éves munkatervben foglaltaknak megfelelően – előzetes egyeztetést követően történik.

Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, ill. a különféle iskolai vagy osztályszintű eseményekről, rendezvényekről, programokról.

Iskolai honlap

A kommunikáció korszerű lehetőségeinek kiterjesztése a szülők, tanulók, pedagógusok felé.

Városi média

Rendszeres tájékoztatás az iskolában folyó eseményekről a helyi újságban.

Az iskola egyéb partnerei

A fenntartó

Hajdúvidéki Református Egyházmegye 4181 Nádudvar Fő út 123.

Települési önkormányzat

Az önkormányzat, mint a vagyonkezelésében levő ingatlan tulajdonosának véleményt kell nyilvánítani bizonyos oktatást érintő kérdésekben.

Történelmi egyházak

Az egyházakkal folyamatosan tarjuk és erősítjük kapcsolatainkat.

Óvoda

Együttműködünk az óvoda-iskola átmenet segítésében. Iskolába hívogató projekt keretében folyamatos kapcsolatot tartunk az óvoda vezetőjével és dolgozóival. Látogatjuk egymás rendezvényeit.

Művelődési ház

A művelődési ház által szervezett kulturális és szabadidős rendezvényeken részt vesznek tanulóink, rendszeresen látogatják a gyermekkönyvtár foglalkozásait.

Család- és gyerekjóléti szolgálat

A krízishelyzetben lévő családok, gyermekek segítése, védelme érdekében építjük kapcsolatainkat. Részt veszünk jelzőrendszeri megbeszéléseken, esetkonferenciákon, megkereséses megbeszéléseken.

Pedagógiai szakszolgálat

Biztosítja a logopédiai ellátást és az iskolapszichológust, felügyeli a BTM-es gyerekek ellátását. Kérésre tréningeket, pályaválasztási tanácsadást szervez.

Roma nemzetiségi önkormányzat

Működteti a roma koordinátori rendszert, melynek során jelzéseket küldhetünk a problémás tanulók szüleinek.

Iskolarendőr

Segítséget nyújt bűnmegelőzési tevékenységünkben, kerékpáros ügyességi verseny szervezésében és lebonyolításában.

Polgárőrség

Iskolai rendezvényeken helyszíni biztosítást nyújtanak, segítik azok zavartalan lebonyolítását. Esetenként segítenek a közutakon, a tanulók biztonságos közlekedésében.

PÉTEGISZ Nonprofit Zrt.

Szakemberek biztosításával közreműködnek az egészségnevelési program megvalósításában.

A tanulmányok alatti vizsgák rendje
- Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló aki:

egyéni munkarend szerint tanuló,
tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget,
250 óránál többet hiányzott és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az

osztályozó vizsgára.

Felkészültségről legalább vizsgabizottság előtt ad számot. Tagjai: szaktanárok, osztályfőnök, intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes.

Az osztályozó vizsga időpontját az intézményvezető jelöli ki.

Az osztályozó vizsga előírásai

Az egyéni munkarend szerint tanulók osztályozóvizsgájának tantárgyi rendszere:

Magyar nyelv és irodalom, matematika (2-8. évfolyamon)
Környezetismeret (2-4. évfolyamon)
Történelem (5-8. évfolyamon)
Természetismeret (5-6. évfolyamon)
Biológia, kémia, fizika, földrajz (7-8. évfolyamon)

Az első félévben az osztályozó vizsgák a félév vége előtti hetekben zajlanak, melynek pontos időpontjáról – több tantárgy esetén beosztásáról – írásban értesítjük a szülőt.

A tanév végi osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni.

A sikertelen osztályozóvizsgát követően a tanuló a javítóvizsgán – még kettő, legfeljebb három tantárgyból kapott elégtelen osztályzat esetén – a továbbhaladás érdekében kijavíthatja.

Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg.

Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az osztályozóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az törzslapba és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes írja alá.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-8. évfolyamon a tanév végén maximum három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A javítóvizsgák előírásai

A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni.

A bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, intézményvezető vagy helyettese.

A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A javítóvizsga augusztus 15-31. közötti időpontban kerül megszervezésre. A vizsga időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell.

A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapba és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az intézményvezető vagy helyettese írja alá.

A javítóvizsga helye az az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más településre költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát.

A javítóvizsga nem ismételhető.

Azt a tanulót, aki osztályozó- ill. javítóvizsgán nem jelent meg – kivéve indokolt esetben, a szülő előzetes jelzése alapján - úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

A szülő írásban kéri a tanuló átvételét.

Az intézmény intézményvezetője, helyettese vagy iskolatitkára tájékoztatja őt a tanuló átvételének szabályairól és átadja részére a bemutatandó dokumentumok listáját.

A szükséges dokumentumok bemutatása után az intézményvezető dönt az átvételről, az iskolatitkár pedig értesíti az előző iskola intézményvezetőjét és felveszi a tanuló adatait a KIR-be.

A szülőt az iskola tankönyvfelelőse tájékoztatja az intézményben alkalmazott taneszközökről és az ingyenes tankönyvellátás lehetőségeiről.

Az átvett tanuló osztályba sorolásánál figyelembe vételre kerül az évfolyamon lévő osztályok létszáma és az osztályok összetétele.

Külföldről érkezett tanuló esetén a tanuló tudásszintjének megállapítása céljából a tanuló különbözeti vizsga keretén belül ad számot tudásáról.

A különbözeti vizsgát az intézményvezető irányításával a szaktanárok szervezik.

A vizsga eredményének ismeretében a szaktanárok javaslata alapján az intézményvezető dönt a tanuló osztályba sorolásáról.

Amennyiben olyan tanuló kéri átvételét az intézménybe, aki előző iskolájában valamely tantárgyat nem tanult, úgy különbözeti vizsga keretében ad számot tudásáról.

A különbözeti vizsgát a szaktanárokkal közösen megállapított türelmi idő letelte után szervezi meg az intézmény. A szülők és a szaktanárok egyéni segítségnyújtással segítik a tanulót a felkészülésben.

A felvételi eljárás különös szabályai

Iskolánk köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a kormányhivatal által intézményünk számára megállapított körzetben található. A körzetünkben élő tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között, a fenntartó által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni intézményünkbe.

A felvételi eljárás során a deszegregációs, antiszegregációs intézkedéseket, döntéseket érvényesítjük. Az osztályok kialakításnál nem vesszük figyelembe a tanulók képességeit.

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Az 1. évfolyamra történő beiratkozás feltétele a tárgyévben augusztus 31-ig betöltött hatodik életév, és iskolaérettség. (Nkt. 45. §) Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indoklással, a fellebbezéssel vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek:

személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és
lakcímet igazoló hatósági igazolványt, TAJ-kártyát,
az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást,
az Okmányirodában a diákigazolvány igényléséhez kiállított NEK-azonosítót tartalmazó adatlapot.

Az iskola intézményvezetője

a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy elutasító döntést hoz,
értesíti a szülőt a döntést megalapozó indokolással,
értesítésben felhívja a figyelmet a fellebbezés lehetőségére.

Az iskolába felvett tanulót, a magántanulót is az intézmény tartja nyilván.

Helyi tanterv
- Tantervek alkalmazása az intézményben

Az 5/2020.(I.31.) kormányrendelet alapján kiadott Nemzeti Alaptantervben előírtak szerint az intézményeknek ki kell dolgozniuk a helyi tanterveiket. A helyi tanterv koherens a központi kerettantervvel, tartalmazza az ismeretek egymásra épülését és a tantárgyak közötti kapcsolódási pontokat.

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás.

Tanév	Évfolyam
Tanév	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
2020/2021	NAT 2020	NAT 2012	NAT 2012	NAT 2012	NAT 2020	NAT 2012	NAT 2012	NAT 2012
2021/2022	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2012	NAT 2012	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2012	NAT 2012
2022/2023	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2012	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2012
2023/2024	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020

Intézményünk a kerttantervek közül az általános iskola 5–7. évfolyamán a technika és tervezés tantárgy kínál A,B,C,D változatot, melyek közül intézményünk az A változatot választotta.

A szabadon tervezhető órakeret felhasználása, a helyi tanterv szerinti óraszámok alakulása 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben

A Nemzeti alaptantervben foglalt szabályozásnak megfelelően kialakított helyi tantervet és óraszámai

szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5. évfolyamokon) kerültek bevezetésre.

Tantárgyak	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
Magyar nyelv és irodalom	7+1	7+1	5+1	5+1	4	4	3+0,5	3+1
Matematika	4+1	4+1	4	4	4	4	3+0,5	3+1
Idegen nyelv (angol)				2	3	3	3	3
Etika/hit-és erkölcstan	1	1	1	1	1	1	1	1
Történelem					2+0,5	2+0,5	2	2
Állampolgári ismeretek								1
Hon- és népismeret						1
Környezetismeret			1+1	1+1
Természettudomány					2+0,5	2+0,5
Fizika							1	2
Kémia							1	2
Biológia							2	1
Földrajz							2	1
Ének-zene	2	2	2	2	2	1	1	1
Vizuális kultúra	2	2	2	1	1	1	1	1
Digitális kultúra			1	1	1	1	1	1
Dráma és színház							1
Technika és tervezés	1	1	1	1	1	1	1
Testnevelés	5	5	5	5	5	5	5	5
Közösségi nevelés (osztályfőnöki)					1	1	1	1
Kötelező alapóraszám	22	22	22	23	27	26	28	28
Szabadon tervezhető órakeret	2	2	2	2	1	2	2	2
Maximális órakeret	24	24	24	25	28	28	30	30

szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1. évfolyamtól) kerülnek bevezetésre.

Tantárgyak	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
Magyar nyelv és irodalom	7+1^*	7+1^*	5	5+1^*	4	4	3+0,5^*	3+1^*
Matematika	4	4	4	4	4	3+1^*	3+0,5^*	3+1^*
Idegen nyelv (angol)	0+1^*	0+1^*	0+2^*	2+1^*	3+1^*	3+1^*	3	3
Hit-és erkölcstan	1+1	1+1	1+1	1+1	1+1	1+1	1+1	1+1
Történelem						2	2	2
Állampolgári ismeretek								1
Hon- és népismeret						1
Környezetismeret			1	1
Természettudomány					2	2
Fizika							1	2
Kémia							1	2
Biológia							2	1
Földrajz							2	1
Ének-zene	2	2	2	2	2	1	1	1
Vizuális kultúra	2	2	2	1	1	1	1	1
Digitális kultúra			1	1	1	1	1	1
Dráma és színház							1^*
Technika és tervezés	1	1	1	1	1	1	1
Testnevelés	5	5	5	5	5	5	5	5
Közösségi nevelés (osztályfőnöki)					1	1	1	1
Egyházi ének				1	1
Kötelező alapóraszám	22	22	22	23	27	26	28	28
Szabadon tervezhető órakeret^*	2/2	2/2	2/2	2/2	1/1	2/2	2/2	2/2
Maximális órakeret	24	24	24	25	28	28	30	30
Valós óraszám (hit+eh.é.)	24+1= 25	24+1= 25	24+1= 25	25+2= 27	28+2= 30	28+1= 29	30+1= 31	30+1= 31

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) bekezdése értelmében „Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
iskolai sportkörben való sportolással,
versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ”
egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján - amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható

A választott kerettanterv

Tanórai, tanórán kívüli foglalkozások

Engedélyezett időkeret

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 6. melléklet alapján engedélyezett időkeretek

Évfolyamok

Osztályok számára

engedélyezett időkeret

Intézményünkben az engedélyezett időkeret alapján és a rendelkezésre álló humánerőforrás függvényében délutáni, egyéb foglalkozásokat szervezünk. Évfolyamonként, a tehetséges tanulók részére versenyekre és a középiskolai felvételire való felkészülést segítő szakköröket, az aktív mozgást igénylő tanulóknak tömegsport foglalkozásokat szervezünk. A tanulók és szülők igénye alapján – Művészeti Iskolákkal együttműködve – szervezzük meg a hangszeres zene és népi tánc oktatását.

Informális és nem formális oktatási – tanulási forma

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. év CXC törvény, és az ez alapján kiadott új tartalmi szabályozó, a Nemzeti Alaptanterv új irányokat szabnak a pedagógiai gyakorlatnak. Nagyobb hangsúlyt kap az oktatás mellett a nevelés, valamint a kompetenciafejlesztés. A tanulói személyiség komplex fejlesztése kerül középpontba, nem pusztán a tanórákon, hanem az iskolai életet egészében. A nevelés- oktatás szerves részét képezi a tanórán kívül iskolában eltöltött idő, valamint az iskola falain kívül megszervezett nem tanórai tudásgyarapító foglalkozások. A tantermeken kívüli tapasztalatszerzés hatékony kompetencia- és személyiségfejlesztő eszköz, az egész életen át tartó tanulás, és az értékközpontú nevelés előmozdítója. Az élményalapú pedagógiai módszerek az informális és non formális tanulási színtereken történő megvalósítása a tanulói személyiség komplex fejlesztésének eszköze.

Napjainkban egyre inkább felértékelődik a nem formális és informális tanulás jelentősége, amit intézményünkben is kiemelt feladatként kezelünk, mintaprogramokat alkalmazunk, illetve magunk is dolgozunk ki olyan „jógyakorlatokat”, melyek a formális tanulási formát támogatják, azok keretein belül szerzett tudásra építenek, de nem formális keretek között valósulnak meg. Ezekben a tanulási formákban kiválóan alkalmazhatók a tantárgyi koncentrációk is, a komplex szemléletmód, illetve az élményszerűen, tapasztalati úton szerzett tudás sokkal hatékonyabb tanulási folyamatot eredményez.

Az iskolai és az iskolán kívüli tanulási folyamatokat három kategóriába sorolhatjuk:

a formális tanulás, amely az oktatási intézményekben, tanítási órák keretében megvalósuló tanulást jelenti,
a nem formális tanulás, amely szintén szervezett tanulási tevékenység, de a formális képzési kereteken kívül történik,
az informális tanulás az az egész életen át tartó tanulási folyamat, amelynek során az ember a napi tapasztalatok, élmények összegyűjtésével tesz szert tudásra.

A nevelés, oktatás és képzés színterei is ennek megfelelően rendkívül változatosak lehetnek a természetes közösségeken túlmenően az intézményeken át a piaci szolgáltatásokig, az egyházi és civil szerveződésekig. Az egyes színterekhez jól köthető, hogy formális vagy nem formális, esetleg informális tanulási folyamat történik-e az adott keretben, vagy akár ezek együttes hatása érvényesül.

Az informális és nem formális oktatási formák alkalmazásának célja:

újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása a kompetenciafejlesztés érdekében,
a kooperatív, támogató- segítő pedagógiai kultúra erősítése,
közösségépítés, a heterogén tanulói közösségek kialakításának elősegítése, az inkluzív nevelés szakmai támogatása,
élményközpontú pedagógia megvalósítása,
értékközpontú nevelés a tanórán és az iskola falain kívül is,
az egész életen át tartó tanulás iskolai megalapozása, belső motiváció kialakítása,
alapkompetenciák és kulcskompetenciák fejlesztése.

Céljaink elérése érdekében bentlakásos és napközis tematikus tanulási alkalmakat szervezünk és valósítunk meg. A programok megszervezésénél a pedagógusok a képzéseken elsajátított témamodulokat és módszertani segédanyagokat alkalmazzák.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyveket, tanulmányi segédleteket a pedagógusok módszertani szabadságuk jegyében önállóan választhatják meg.

Elvárás, hogy munkaközösségi szinten az azonos típusú osztályba tanulók részére azonos eszközrendszert használjanak. Intézményi szinten biztosítani kell az egymásra épülő tankönyvcsaládok rendelését.

A nevelő – oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket tankönyvvé nyilvánítottak. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

A tankönyvellátás a köznevelési intézmények minden évfolyamán térítésmentes, tehát intézményünk minden tanulója ingyenesen jut hozzá a tankönyvekhez.

Az államilag ingyenes tankönyvek – tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják – tartós tankönyvként kezelendők. Azokat az intézmény könyvtári állományában nyilvántartásba vesszük és az utolsó tanítási héten (vagy tanév közben az iskolából való távozás napján) a tanulók kötelesek visszaszolgáltatni.

A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
- Az iskola pedagógiai feladatainak megvalósítása
- Nyugodt, biztonságos és támogató tanulási környezetet teremtünk valamennyi tanuló számára.

Lehetőség szerint biztosítjuk, hogy a tanulók a foglalkozásokon az IKT és digitális eszközöket használják.
Fejlesztjük azokat a tanulói kompetenciákat, amelyek lehetővé teszik az ismereteknek különböző helyzetekben történő kreatív alkalmazását
Kihasználjuk a tanulás társas természetéből adódó előnyöket, a differenciált egyéni munka adta lehetőségeket. Segítjük a párban vagy csoportban végzett felfedező, tevékeny és jól szervezett, együttműködésen alapuló tanulást.
Előnyben részesítjük a tevékenységközpontú tanulásszervezési formákat.
A tanulók értékelését egyéni fejlődésük és sikeres tanulási teljesítményük érdekében az igazságosság, az esélyteremtés és a méltányosság alapelveit szem előtt tartva, emberi méltóságuk tiszteletben tartásával, az értékelés személyes jellegének figyelembevételével valósítjuk
Egyértelmű elvárásokat támasztunk a tanulókkal
A tanulók tanulmányi előmenetelét a képességeiknek megfelelő, egyénre szabott tanulási lehetőségek biztosításával támogatjuk annak érdekében, hogy enyhítsük a csalási hátrányok hatásait.
A hátránykompenzáció biztosítása érdekében (SNI, BTMN, HH, HHH) a tanulók szükségleteihez, képességeihez, készségeihez illeszkedő módszertani eljárásokat
A tanulási folyamat során rendszeres értékeljük a tanulókat, folyamatos nyomon követjük

fejlődésüket.

Az értékelés során figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait és a tanulás korábbi és aktuális környezeti tényezőiről rendelkezésre álló információkat, továbbá a pedagógiai célokat.

A NAT-ban meghatározott egyéb pedagógiai feladatok intézményi megvalósítása

Etika/ Hit – és erkölcstan oktatása

A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint iskolánkban az etika/hit - és erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai foglalkozás keretében történik.

A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll. Legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, illetve azoknak az alapértékeknek a megerősítése, amelyek összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel, igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeik érdekeihez. Mindezek lehetőséget adnak az elemi értékek fokozatos értékrenddé, meggyőződéssé válásához, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget.

Természettudományos nevelés

Célunk, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenységébe, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. Az átlagosnál elmélyültebb természettudományos érdeklődés felkeltése érdekében 3-6. évfolyamon megemeltük a szabadon választható órakeret terhére az óraszámokat.

Művészeti nevelés

A művészeti nevelés a 7. évfolyamon kötelező tantárgyként bevezetésre kerülő dráma és színház tantárgy valamint az iskola délutáni foglalkozásai keretében szervezett foglalkozásokon (kézműves foglalkozás, színházlátogatás, hangszeres oktatás, népi és társas tánc oktatása) valósul meg.

A Lázár Ervin Programban minden általános iskolás diák lehetőséget kap arra, hogy kulturális intézménybe is eljusson.

Idegennyelv-oktatás

Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.

Az idegennyelv oktatása angol nyelvi órák keretében valósul meg 4. évfolyamtól kezdődően.

Digitális oktatás

Az informatikai eszközök fejlődése folyamatosan olyan új lehetőségeket tár fel, ami a tanulók digitális kultúrájuk sokoldalú fejlesztését igényli, amelyhez a szükséges szakmai és módszertani hátteret a digitális kultúra tantárgy biztosítja 3. évfolyamtól kezdődően.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Mindennapos testnevelés megvalósítása nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) bekezdése alapján tanórai keretben kerül megszervezésre.

Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, ezért mindennapos

testnevelés mellett sportfoglalkozásokat is szervezünk.

A mindennapos testnevelés, testmozgás formái

Intézményünk a gyermekek számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozásokkal biztosítjuk:

Az első – negyedik évfolyamon

heti 5 kötelező testnevelés óra,
játékos egészségfejlesztő mozgás az egész napos oktatás keretében,
külső szakemberek bevonásával biztosított testmozgás a következő sportágakban: foci,

karate.

Az ötödik – nyolcadik évfolyamon

heti 5 kötelező testnevelés óra,
tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is

bekapcsolódhatnak,

külső szakemberek bevonásával biztosított testmozgás a következő sportágakban: karate,

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A szülő minden év május 20-ig írásban kéri a tanuló felvételét a választható foglalkozásokra. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés és a mulasztás tekintetében úgy kell eljárni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A foglalkozásokról tanév közben kijelentkezni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

A pedagógusválasztás szabályai

Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít. A tantárgyfelosztást az intézményvezető utasítása alapján az intézményvezető-helyettesek készítik el, ügyelve a pedagógusok egyenlő terhelésére, és figyelembe véve a személyi és tárgyi feltételeket.

Beiratkozásnál az osztályokat a Házirendben megfogalmazott osztályszervezési szempontok alapján alakítjuk ki. A tanulók osztályba sorolásáról az intézményvezető – az intézményvezető-helyettes, a leendő osztályfőnökök véleményének kikérése után – dönt.

Amennyiben azonos szakkört adott tanévben több pedagógus is megszervez, úgy a tanulók élhetnek a pedagógusválasztás jogával.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
- Esélyegyenlőség

Intézményünk elősegíti a város esélyegyenlőségi programjának a teljesülését.

Különös figyelemmel kisérjük a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében.

Megvalósítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált nevelésének feltételeit.

Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az együtt nevelhetőek számára a köznevelési törvényben előirt feltételeket.

Egyenlő esélyt biztosítunk minden gyermek, tanuló számára a pedagógiai szakszolgálatok igénybe vételére. A pedagógiai szakszolgálaton keresztül biztosítjuk a logopédiai, iskolapszichológusi ellátást, pályaválasztási tanácsadást és a gyógytestnevelés igénybevételét. A HHH tanulók fejlesztésével szociális hátrányukat enyhítjük. A szülőkkel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot.

Tanulóinkat, pályaválasztási kiállításokra, nyílt napokra és szakmabemutató rendezvényekre juttatjuk el.

Pedagógusaink részt vesznek továbbképzéseken, jó gyakorlatokon, óvodai, illetve alap- és középfokú feladatellátási helyek részvételével megrendezésre kerülő szakmai fórumokon, műhelymunkákon.

A kompetenciamérések eredményeit elemezzük, és ennek alapjánvizsg áljuk a tanulók eredményességét.

Fontos feladatunk az SNI és BTM-es tanulók időben történő felismerése, szűrése és fejlesztése. Minden érintett gyermeknek segítjük a pedagógiai szakszolgálathoz, illetve a szakértői bizottsághoz való eljutását. Az SNI és BTM-es gyermekek fejlesztését megfelelő végzettségű szakember (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) végzi.

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása érdekében az alábbi intézkedéseket léptettük életbe:

A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása.
A pedagógusok felkészítése ezen feladatok megvalósítására, illetve szaktanácsadói támogatás igénybevétele.
Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása.
Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja “jó gyakorlatok átvétele”.

Esélyegyenlőségi intézkedések

Az iskola minden gyermek számára megfelelő pedagógiai feltételeket teremt a gyermek képességeinek kibontakoztatásához.
Szegregációmentes oktatásszervezési keretek között folyik a nevelő – oktató munka, ami garancia arra, hogy az iskola minden szolgáltatása minden tanuló számára elérhető.
Az iskolában és a településen megvalósul az előítéletmentes, együttműködő, elfogadó környezet.
A pedagógiai fejlesztés a tanulók fejlődésének nyomon követésére épül, és a tanulói mérések alapján történik az iskolai munka hatékonyságának megítélése.
A pedagógusok ismerik és alkalmazzák az egyéni különbségekre figyelő, egyére szabott módszereket, eszközöket, és tudatosan fejlesztik a gyermekek társas kapcsolatait, közösségeit.
Tudatosan fejlesztjük a család és az iskola közötti kommunikációt.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók tanulmányi munkájának értékelése, magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
- Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái

Reális - Az ellenőrzés során feltárt tényekre épül, kellően
Változatos - Az értékelés különböző formáinak alkalmazására törekszik.
Nevelő hatású - A végzett tevékenység jobbítására, az elért eredmények továbbfejlesztésére, önértékelésére, mások munkájának megbecsülésére ösztönöz, feladatmegha- tározó.
Demokratikus - Nyílt, nyitott, módot ad a tanulók véleményének megfogalmazására.
Tervszerű - A tanulók életkori sajátosságait és a tantárgy jellegét figyelembe véve mennyiségileg a formailag

Célok:

A tanulók személyiségének fejlesztése, önértékelési képességük kialakítása.
Mintaadás önmaguk és mások értékeinek számbavételéhez.
Reális értékítéletük megalapozása.
A véleménynyilvánítás, érvelés, indoklás készségének fejlesztése.
A tanulás, a tudás, a fegyelmezettség értékekként való elfogadása.
Az egyéni tanulói teljesítmények mögött rejlő munka elismerése.
Pontosságra, igényességre, rendszerességre való nevelés.
Megfelelő információ nyújtása a pedagógiai folyamat résztvevőinek (tanuló, pedagógus) a célok realizálódásáról.

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítésének ellenőrzése az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján történik.

Az ellenőrzés lehet

egy-egy témakörön belül szóban és írásban
az egyes témakörök végén, az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró

dolgozatot.

Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló szóban feleljen:

a heti egy órás tantárgyak esetében évente legalább egyszer,
az elméleti, több óraszámú tantárgyak esetében félévenként egyszer,

A testnevelés tantárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

Az ellenőrzés, értékelés alapelvei

Legyen folyamatos, ösztönző, fejlesztő, személyre szóló.
Vegye figyelembe a tanuló képességeit, a teljesítményben bekövetkező fejlődési tendenciát, a tantervi követelményeket.
Legyen mindig tárgyilagos, reális, nyílt és őszinte a tanulók és szülők előtt egyaránt.
Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű.
A szóbeli és írásbeli értékelés legyen arányban, és alkalmazzuk az egyéni és csoportos értékeléseket
Az írásbeli ellenőrzések eredményét a szaktanár legkésőbb két héten belül hozza a tanulók tudomására.
Az érdemjegyek adását mindig kísérje szóbeli vagy írásbeli indoklás, értékelés.
Ismeretanyag elsajátítás mellett értékeljük a tanulók okkereső, és problémamegoldó gondolkodását
Az értékelés félelemmentes légkörben történjen.
A szülők folyamatos tájékoztatása et a gyermek előmeneteléről.

Ahhoz, hogy alapelvek megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmazni és a tanulók tudomására kell hozni. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani!

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

Az első évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük az egyes tantárgyakhoz készült értékelőlapok segítségével.. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
- kiváló
- jól megfelelt
- megfelelő
- felzárkóztatásra szorul
A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és tanév végén a tanulók munkáját osztályzattal minősítjük.
A második évfolyamon, tanév végén, valamint a harmadik - nyolcadik évfolyamon félévkor és tanév végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük a tanév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

TELJESÍTMÉNY	ÉRDEMJEGY
0-29 %	Elégtelen (1)
30-59 %	Elégséges (2)
60-74 %	Közepes (3)
75-89 %	Jó (4)
90-100 %	Jeles (5)

Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók esetében a továbbhaladás feltétele, a tantervi követelmények teljesítése, legalább 15 %-os szinten.

TELJESÍTMÉNY	ÉRDEMJEGY
0-14 %	Elégtelen (1)
15-34 %	Elégséges (2)
35-44 %	Közepes (3)
45-54 %	Jó (4)
55-100 %	Jeles (5)

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái

Témazáró dolgozat: Egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkéréséi forma. A témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak.

Egyéb dolgozat- írásbeli felelet: Egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető.

Felmérő dolgozat: A készségtárgyak kivételével a tanév elején az ismétlést követően, év végén az összefoglalást követően íratja meg a szaktanár.

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai:

Témazáró és felmérő dolgozat íratását a szaktanár egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja.
Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható.
Egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja.
A szaktanár nem írat újabb dolgozatot a tantárgyból, amíg az előzőt kijavítva ki nem adta a tanulóknak.

Ha a szaktanár a meghatározott pontszámok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb 5%-kal – a tanuló javára – módosíthatja.

A szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal veheti figyelembe.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében

A 2011. évi CXC. törvény 53. § (2)-(3) bekezdései foglalkoznak az általános iskolába járó tanulók értékelésének kérdésével. A pedagógusok osztályzatokkal/ illetve szövegesen értékelik a tanulók teljesítményét. Általában elvárható, hogy a tanuló rendelkezzen egy félévben a heti óraszám+1 osztályzattal. Az objektív osztályozás érdekében követelmény, hogy az érdemjegyek száma félévenként legalább három legyen.

„(2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),
a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),
a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.”

A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki minden tantárgyból – teljesíti a helyi tantervek minimális követelményeit – legalább elégséges osztályzatot kapott.

Ha a tanuló tanév végén nem teljesítette a követelményeket évet kell ismételnie.

Javító vizsga letételével folytathatja a tanulmányait az a tanuló, aki legfeljebb három tantárgyból kap tanév végén elégtelen osztályzatot.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak a készségtárgyak kivételével minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

az iskola intézményvezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
az iskola intézményvezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
egyéni munkarend szerint teljesíti tankötelezettségét.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Elvek:

Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásáról az iskola pedagógusai szakmai szabadságuk alapján önállóan, felelősségteljesen, a gyermek egyéni fejlettségét és fejlődését alapul véve dönthetnek.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások elkészítését szolgálják.
Az írásbeli házi feladatok elkészítése kötelező a tanulók számára. A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék.
Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét értékelheti és érdemjeggyel minősítheti.

Korlátok:

A hétvégékre (pénteki tanórán hétfői tanórára) az őszi, téli és tavaszi szünetekre többlet házi feladatot nem
Határidős házi feladatok (pl. gyűjtő, kutató munka ) minden tárgyból adhatók.
Egyik napról, a másikra egy tantárgyból egy oldalnál több írásbeli házi feladat nem ajánlott.
A tanulókat egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük.
Az otthoni tanulási idő maximum 20-30 percet vehet igénybe egy-egy tantárgyból.
A napi felkészülés (otthoni, napközis, tanulószobai) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Intézményünk – a humánerőforrás rendelkezésre állásának és az osztályok létszámának függvényében – csoportbontásban és csoportközi differenciálással szervezi az idegen nyelv, a matematika, a magyar nyelv és irodalom tanítását. Célja az ismereteket elmélyítse, több idő biztosítása a tanulók tudásának megalapozására és az esélyegyenlőség.

A tanórai foglalkozás keretében oktatott etika/hit- és erkölcstan órákon kötelező a részvétel, és a szülő választhat, hogy gyermeke valamely egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy etika órán kíván-e részt venni.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, minden tanév január 05 – május 27-e között.

A tanulók mérési eredményeit a testnevelést tanító pedagógusnak a mérési időszakon belül kell rögzítenie, a NETFIT®informatikai rendszer pedagógus felhasználói felületén. ( A hivatalos felület elérhető a www.netfitweb.hu oldalon.)

A tanulók mérési adatainak rögzítése és a NETFIT^® rendszerben történő továbbítása jogszabály alapján kötelező, azonban ez az adatkezelés anonim, így nem sérti az adatvédelmi alapelveket és rendelkezéseket. A személyhez kötődő módon (névvel együtt) történő adatkezelés rendelkezésre állása megkönnyíti azt, hogy a szülő hozzájáruljon saját gyermeke, illetve gyermekei fizikai fittségi állapotának fejlődéséhez.

A NETFIT^® rendszer az ún. HELP – health (egészség) – everybody (mindenkinek)-lifelong (élethosszig)

– personal (személyre szabottan) – filozófia mentén segíteni kívánja a tanulók egészségfejlesztését, valamint ösztönözni élethosszig tartó, rendszeres testmozgási szokásaik kialakulását. Ehhez az is szükséges, hogy a szülők, a gyermekek, illetve a testnevelők között személyes, bizalmi viszony és bizonyítékokon nyugvó kapcsolat, hálózat alakuljon ki.

A NETFIT^®(Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése) program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT^®-re azért van szükség, hogy létrejöjjön egy Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, amely a 21. század követelményeihez igazodó, diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszközt jelent.

A NETFIT^® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.

Testösszetétel és tápláltsági profil

Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)

Testmagasság mérése

Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék

Aerob fittségi (állóképességi) profil

Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás

Vázizomzat fittségi profil

Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága

Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje

Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje

Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje

Hajlékonysági profil

Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

A NETFIT^® az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zóna).

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
- Egészségnevelés

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítése azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.

Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:

a betegségek megelőzésének módjait,
a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit,
az egészséges életvezetés képességét,
a higiénés nevelés elveit,
a családi életre nevelés folyamatát,
a környezet a leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket,
az egészségre káros szokások biológiai – élettani- pszichés összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás).

Feladatok

nyújtsunk támogatást a gyerekeknek, a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében, (drog prevenció)
helyes táplálkozás megismertetése
napi rendszeres testmozgás, a fizikai erőnléti állapot megőrzése
az egészséges napirend összeállítása és megvalósítása
a betegségek elleni védekezés szabályainak ismertetése

Környezeti nevelés

Célunk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárokká váljanak.

A tanulók ismerjék meg a környezetvédelem kiemelt kérdéseit:

a környezettudatos magatartás és életvitelt (szelektív hulladékkezelés)
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást
fogyasztói kultúrát
a kertészkedés, kertészeti munkák gyakorlatát, örömét

Feladatok

a gyermekek ösztönzése a lakóhelyi és természeti környezet védelmére, megismerésére
a szabadidő tartalmas eltöltésére törekvés (hobbi, kirándulás, tábor, erdei iskola )
a globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása
helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása

A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A tanulók jutalmazásának elvei

Intézményünk nagy hangsúlyt fordít a tanulók jutalmazására. A minden napi dicséretek mellett jutalmazzuk azt a tanulót, (csoportot, közösséget) aki munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi:

példamutató magatartást tanúsít
szorgalmával folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el
iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön figyelemre méltó eredményt ér el
eredményes kulturális tevékenységet folytat
kimagasló sportteljesítményt ér el
a közösségi életben jó szervező és irányító tevékenységet végez

A jutalmazás formái

A jutalmak odaítéléséről a szaktanárok, az osztályfőnökök, az intézményvezető és a nevelőtestület dönt.

Tanév közben adható dicséretek

A tanév közben adható dicséretek amelyek az e-naplóba kerülnek bejegyzésre:

szaktanári dicséret jár kiemelkedő szaktárgyi munkáért, versenyeken való sikeres szereplésért.
osztályfőnöki dicséret jár a jó tanulmányi és közösségi munkáért, a vállalt és kapott feladatok példamutató elvégzéséért, a műsorokban való szereplésekért
igazgatói dicséret adható kiemelkedő tanulmányi munkáért, és az iskola hírnevét öregbítő teljesítményért. Városi versenyeken elért 1-3., megyei 1-6. helyezésért, illetve országos versenyen elért 1-10. helyezésért.
Nevelőtestületi dicséret adható kiemelkedő tanulmányi munkáért 4, 8 tanulmányi eredmény és példamutató magatartásért, legalább 3 tantárgyi dicséret után.
Iskolalelkészi dicséretben részesülhet a tanuló a fenntartó gyülekezet életében és szolgálatában való aktív részvételért (Istentiszteleteken, programokon való részvétel, a gyülekezetért végzett szolgálat), a keresztyén életvitel példamutató megéléséért.

Tanév végén (1-8. évfolyamon) adható dicséretek

A tanév végén adható dicséretek helyi záradék alapján kerülnek bejegyzésre a bizonyítványba és a törzslapra a következők szerint:

Kiemelkedő tanulmányi eredményéért nevelőtestületi dicséretben részesült. (kitűnő)
Példamutató magatartásáért nevelőtestületi dicséretben részesült. (jeles)
Szorgalmáért nevelőtestületi dicséretben részesült. (jeles) A dicséretek össze is vonhatók.

A ballagási ünnepségen adható dicséretek

A végzős tanulók jutalmazására a ballagási ünnepségen kerül sor.

Jó sportoló

Azok a tanulók kaphatják, akik a sport területén kiemelkedő eredményeket értek el.

Kulturális munka elismerése

Azok a tanulók kaphatják, akik az iskolai és városi rendezvényeken, ünnepi műsorokon méltóan

képviselték intézményünket.

Közösségi munka elismerése

Azok a tanulók kaphatják, akik az osztályközösségben és a diákönkormányzatban elismerésre méltó munkát végeztek.

Vásárhelyi díj

Azok a tanulók kaphatják, akik 8 éven keresztül kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményt értek el.

Példamutató magatartás elismerése

Külső szervezet, egyesület vagy intézmény díja

Polgármesteri

Sportegyesületi

Roma nemzetiségi önkormányzati

Magatartás értékelése

A tanulók magatartásának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe:

megfelelés az iskolai követelményeknek
a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonya
megfelelés az általános viselkedési formáknak
az életkori – és fogyatékossági sajátosságokhoz való igazodás

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök az osztályban tanulókkal közösen minden hónapban értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, a tanulóközösség és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó.

A félévi és az év végi osztályzatot az e-naplóba és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Intézményünkben a magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

szándékosan nem okoz kárt, kerüli a durvaságot
a házirend szabályait betartja
betartja az illemszabályokat, nem beszél csúnyán
környezetét tisztán tarja, ügyel a rendre
nincs igazolatlan hiányzása, hiányzásait rendben igazolja
mindig tiszteletet tanúsít a felnőttekkel és társaival szemben
nincs írásbeli figyelmeztetése

Jó (4) az a tanuló, aki:

tiszteli a felnőtteket és társait
igazodik az illemszabályokhoz, kerüli a csúnya beszédet
a házirend szabályait betartja
ügyel környezete tisztaságára, rendjére
nem okoz kárt, igyekszik elkerülni a durvaságot
nincs igazolatlan hiányzása
esetleg szaktanári figyelmeztetéssel rendelkezik

Változó (3) magatartású az a tanuló, aki:

gyakran vét a házirend szabályai ellen
kárt okoz, többször is durva társaival
nem ügyel környezet tisztaságára, rendjére
a viselkedési- és illemszabályokat csak úgy tartja be ha gyakran figyelmeztetik rá
írásbeli figyelmeztetéssel rendelkezik
több óra igazolatlan hiányzása van
gyakran tiszteletlen a felnőttekkel és tárasaival szemben

Rossz (2) a magatartású az a tanuló, aki:

nem akarja betartani az iskola házi rendjét
szereti, ha félnek tőle, visszaél fizikai fölényével
szándékosan kárt okoz, rongál, sorozatosan durva társaival
környezetét szándékosan rombolja, nem ügyel a tisztaságra és a rendre
többszöri írásbeli figyelmeztetésben részesült
több alkalommal igazolatlanul hiányzik
rendszeresen tiszteletlen a felnőttekkel és társaival szemben

Az osztályzat megítélésekor a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.

Szorgalom értékelése

A tanulók szorgalmának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe

motiváltság
a tudás megszerzésének igénye
egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény
a tanulási folyamatban való részvétel
kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya
tanórai tevékenység
plusz tevékenységek

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk.

A tanulók szorgalmát az osztályfőnök az osztályban tanulókkal közösen minden hónap végén értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek tanulóközösség és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A félévi osztályzatot az e-naplóba és az év végi osztályzatot a törzslapra és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) a szorgalma annak a tanulónak, aki:

képességeihez és körülményeihez mérten szorgalmas
a tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül
a tanítási órákon aktívan közreműködik
felszerelése hiánytalan, rendben tartja
önműveléssel fejleszti tudását, plusztudását megosztja társaival
szívesen és aktívan részt vesz a tanórán kívüli programokban
aktív az osztály közösségi életében

Jó (4) a szorgalma annak, aki:

a képességeihez és körülményeihez mérten általában szorgalmas
a tanórákra felkészül
felszerelése többnyire hiánytalan
a tanítási órákon közreműködik
önművelésében általában aktív
a tanórán kívüli programokban részt vesz
az osztály közösségi életében részt vesz

Változó (3) a szorgalma annak, aki:

képességeihez mérten alul teljesít
gyakran hiányos a felszerelése
a tanítási órákra nem készül
a tanítási órákon munkájában felületes,
önművelésével nem törődik
az osztály közösségi életében csak noszogatásra vesz részt
a tanórán kívüli programokban nem vesz részt

Hanyag (3) a szorgalma annak, aki:

kötelességeit nem teljesíti
felszerelése hiányos, rendezetlen
a rábízott feladatokat legtöbbször nem végzi el, megbízhatatlan
a tanítási órákra egyáltalán nem készül
munkáját érdektelenség, igénytelenség és nemtörődömség jellemzi
félévkor vagy évvégén valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott
érdektelen a tudás megszerzésében

A szorgalom elbírálásakor a felsorolt szempontok közül három együttes megléte szükséges.

Szükség szerint módosítjuk a jutalmazások, elmarasztalások rendjével kapcsolatos értékeléseket, kritikákat, melyek megoldására a szülői, tanulói fórumokon kérünk és fogadunk el javaslatokat.

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek
- Biztonságos közlekedésre nevelés

Célunk a tanulók felkészítése (életkori sajátosságaiknak megfelelően)

a közlekedésben való biztonságos részvételre,
a szabályos közlekedés képességének kialakítására,
a közlekedési szabályok alkalmazására,
a helyes magatartási formák elsajátítására,
a veszélyes helyzetek elkerülésére.

Feladataink:

megismertetni a gyalogos, kerékpáros, segédmotor-kerékpáros közlekedés alapvető szabályait és azok alkalmazásait a mindennapi közlekedés során
közlekedési helyzetek elemzésére és gyakorlati megoldására való felkészítés
a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása és udvariassági szabályok megismertetése.

Biztonságos közlekedésre nevelés a tanórákon, főleg a technika és osztályfőnöki tantárgy kereteiben zajlik.

A társadalmi bűnmegelőzés

Fontos feladatunk a társadalmi bűnmegelőzés, és az áldozattá válás megelőzésének segítése.

Sok olyan veszély leselkedik tanulóinkra, amelyek viszonylag új keletűek, ezért tanárainkat fel kell vértezni a megfelelő ismeretekkel a probléma alapos megismerése érdekében.

Szerencsére több olyan szervezet, alapítvány vagy akár a bűnüldözési szervek által létrehozott csoport kínálja szolgáltatásait az utóbbi években, amelyeknek igénybevételével a témában járatos szakemberek készíthetik fel az iskolás korosztályt a rájuk leselkedő veszélyek minél hatékonyabb elhárítására vagy még inkább megelőzésére.

Figyelemmel kísérjük a pályázatokat, amelyek tanártovábbképzés keretében a pedagógusokat készítik fel a probléma szakszerű kezelésére vagy közvetlenül a tanulók tájékoztatását célzó programokat kínálnak.

A társadalmi szervezetek is sok esetben vállalnak fel előadástartást, felvilágosító programok szervezését, lebonyolítását, melyen gyakorta infokommunikációs technikákat alkalmazva történik meg az ismeretek átadása.

A bőséges választékból tudjuk a tanrendbe, az osztályfőnöki órák tematikájába leginkább illeszkedő programot kiválasztani.

Egészségnevelési program
- Az egészségnevelés célja

Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségletekhez vezető, egészséget védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.

Az egészségnevelés iskolai területei

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, az összes tevékenységébe kell beépülnie.

Ezek közé tartoznak az alábbiak:

Önmagunk és egészségi állapotunk
Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága.
Az értékek
Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló
A betegsége kialakulása és gyógyulási
A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben.
A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák
A tanulás és a tanulás technikái.
Az idővel való gazdálkodás
A rizikóvállalás és határai.
A szenvedélybetegségek elkerülése.
A tanulási környezet alakítása.
A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Az iskola feladata

A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az iskola a 6-16 éves korosztály egyik legjelentősebb szocializációs színtere, a gyerekek napjaik legnagyobb részét a személyiségfejlődésükre, ami döntően meghatározza a későbbi életvitelüket, szokásaikat. Ezért itt nyílik mód az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására is. Az egészség olyan eszköz, melyre egész életünk során szükségünk van, megóvását, fenntartását, fejlesztését tehát már gyerekkorban alapvető igénnyé kell alakítani, hogy felnőttként saját családjukban is képesek legyenek megőrizni azt. Az egészségnevelés az egészséggel kapcsolatos ismeretek, tudás, készségek bővítésére irányul, tudatosan megtervezett tanulási lehetőségeket nyújt. Az iskolai egészségnevelés sajátosságaiból eredően a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, melynek keretében fontos feladata az iskoláknak:

Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.
Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással.
Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is!
Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában.
Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.
Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.
Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják.
Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.
Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt.
Az egészségnevelés feladata, hogy a gyerekeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásánál megelőzésére
Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.
Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe

Iskolai egészségnevelés témakörei

6-10 éves korosztályban

Az iskolai életbe való integrálódás segítése.
Helyes napirend kialakítása – tanulás, aktív pihenés, alvás
Az idővel való gazdálkodás megtanítása, hatékony tanulás segítése, hisz ők még kezdetben tapasztalatlanok az iskolai követelmények terén.
Elemi igénnyé fejleszteni a személyi-testi higiéniát, kézmosást, helyes WC-használatot.
Az egészséges táplálkozás alapvető ismereteinek átadása.
Iskolai, otthoni, utcai környezet védelmére nevelés.

10-14 éves korosztályban

A felső tagozat megkezdésekor az új környezethez való alkalmazkodás segítése.
Tanulás technikájának elsajátítása.
Mindennapos testmozgás, egészséges testtartás egészségmegőrzésben vállalt szerepének hangsúlyozása.
Figyelemfelhívás a gyermekkori balesetekre és megelőzési lehetőségeikre.
A minőségi táplálkozás által nyújtott védelem szerepének erősítése a betegségek megelőzésében.
Serdülőkori biológiai és pszichés változásokra való felkészítés.
Barátság, szerelem, párkapcsolat témaköre.

14-16 éves korosztályban:

Mozgás, sport előnyeinek hangsúlyozása, testi higiénia, tornafelszerelés szükségessége testnevelés órákon.
Testi-lelki önismeret, szerelem, szexualitás, felelősség, fogamzásgátlás aktuális kérdései
Szexuálisan terjedő betegségek és AIDS prevenció.
Szenvedélybetegségek: drog, alkoholfogyasztás, dohányzás egészségnevelési vonatkozásai, kijelölt dohányzóhely használata, terhesség alatti dohányzás, alkoholfogyasztás káros hatásairól.
Rendszeres étkezés, reggeli fontossága a

Az egészségnevelés megvalósulásának szinterei
- Tanórai foglakozások
Szaktárgyi órák

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, amire a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet kell fordítani.

Osztályfőnöki órák

Az osztályfőnöki órákba beépíthető témakörök feldolgozása (pl. ismeretátadás, interaktív gyakorlatok, esetelemzések) iskolaorvos, iskolavédőnő bevonásával.

Biológia, egészségnevelés tantárgyi óra

Tanmenetben meghatározott témakörök feldolgozása.

Tanórán kívüli foglalkozások

Játékok, játékos foglalkozások.
Délutáni szabadidős foglakozások

Sportprogramok, versenyek.

Kirándulások

Kerékpáros túrák, séták.

Tájékoztató fórumok
Szülők számára, és tanulók számára szervezett tájékoztató.
Szakmai tanácskozások, tréningek a pedagógusok felkészültségének fejlesztésére.

Iskolán kívüli rendezvények
Kapcsolódás más szervezetek, intézmények Pl. Vöröskeresztes mozgalom rendezvényeihez.

Komplex intézményi mozgásprogram
A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba.
Az egész napos iskolai (szabadidős) foglalkozásokon a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan.
Az évszak sajátosságainak megfelelően legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység.
A tanulmányi kirándulások és az iskolai szabadidős programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.
A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásainak tematikájába épüljön be a testmozgás propagálása, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába.
A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok minden tanévben kerüljenek megszervezésre.

Módszerek

Az egészségnevelési módszereket a lehetőségekhez mérjük:

Felvilágosító előadások
Demonstráció: képek, ábrák, fóliák…
A diákok aktív bevonása az órába, beszélgetés, vita, ötletbörze
Szituációs játékok
Tesztfeldolgozás
Az egészségfejlesztés szemléletének elsajátítása az iskolában meghívott előadók segítségével.

(iskolaorvos, védőnő)

Filmvetítés, és azok elemzése, megbeszélése
Az iskolai környezet szépítése. Tisztasági verseny, plakátkészítés.
Osztálykirándulások szervezése, rendszeres testmozgás,
Adott téma játékos feldolgozása, rajz, plakátkészítés

Az egészségnevelés hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartjuk tanévek végén a közös értékelést, észrevételek, tapasztalatok, javaslatok megosztását egymással, esetleges módosítások elvégzését, melyek a következő tanévi munka előnyére válhatnak.

Környezeti nevelési program
- Helyzetelemzés

Az intézmény 2 épületben működik, ami befolyással van a környezeti nevelés tartalmára, lehetőségeire.

A Móricz utcai iskolaépület udvarán műfüves pálya épült, amely segíti a szabadtéri testnevelés órák és szabadidős programok megtartását. Az udvar egy része térkő burkolattal ellátott, nincs szabadtéri játék a gyerekek számára.

A Zólyom utcai épület udvarán aszfalt burkolatú sportpálya van, betonlapokból lerakott kövezet, nincs szabadtéri játék.

Az épületeken belüli környezet gondozott, az egészségügyi előírásoknak megfelel, de bizonyos részek a modern kor elvárásaitól elmaradnak.

Az intézményünk a minőségfejlesztési munka részeként értékeli a környezetkultúra fejlesztését. Külső erőforrások (pályázatok) bevonásával próbál korszerűsíteni, illetve kapacitást növelni.

A tanulók egy részének rossz a szociális helyzete, tehát lehetőséget kell adnunk diákjaink számára a

helyes környezetvédelmi magatartás megtapasztalására.

Környezeti nevelés, jövőkép

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. A diákok számára olyan oktatást kell biztosítani, amelyben a környezettudatos életmódra nevelés is megjelenik. Fontos feladatunk, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ennek érdekében minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy tanulóink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Meg kell tanítani őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket.

Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárokká, tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké váljanak.

Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége. A tanulóink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. Ennek érdekében alakítjuk nevelőmunkánk során:

a környezettudatos magatartás és életvitelt,
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelősséget, annak megőrzési igényét és akaratát,
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,
a rendszerszemléletet,
tudományosan megalapozott globális összefüggések megértését, az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket,
felnőtt életre történő felkészítést, a helyes fogyasztói kultúra alakítását,
a környezettudatos szemlélet elterjesztését.

A környezeti nevelés szinterei az iskolában

A tantestület tagjai a tantervi tananyag és a témahetek keretein belül foglalkoznak környezeti neveléssel, fogyasztóvédelemmel.

Az óra jellege határozza meg, hogy milyen problémát hogyan dolgozunk fel.

Az ökológiai nevelés részelemei megjelennek a tanórán kívül, gyakorlókerti foglalkozások, kirándulás, tábor, diákönkormányzati akciók (hulladékgyűjtés), egészségnevelési programok.

A környezeti neveléssel összefüggő intézmények, védett helyek (mint állatkert, múzeumok, nemzeti parkok, kapcsolódó kiállítások, stb.) látogatására tanulmányi sétákon, osztálykirándulásokon nyílik mód diákjainknak.

Erőforrások
- Nem anyagi erőforrások
- Gyakorlókert
- Elkötelezett pedagógusok személyes példájukkal hiteles terjesztői a környezettudatos magatartásnak.
- A diákok körében megnyilvánuló környezet – és természetszeretet elismertetése által egyre többen érzik feladatuknak, hogy vigyázzanak a mesterséges és természeti környezetükre. Kiemelt szerepet kapnak a diákönkormányzatok is.
- Fontosnak tartjuk, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az intézményünk közvetíteni kíván.
- A szülők tájékoztatása a célokról, aktív bevonásuk az osztály életébe, és a közvélemény formálásával, külső erőforrások felkutatásával, anyagi támogatással segíthetik a környezeti nevelés megvalósulását.
- Az intézmény nem pedagógus dolgozói takarékos anyagfelhasználással, környezetkímélő eszközhasználattal, helyes munkamorállal mutatnak példát a tanulók felé. Támogatják a tanári tevékenységet a nevelő munka hátterének biztosításával.
- Az iskolavédőnő előadások tartásával (egészséges életmódról, környezeti ártalmakról, helytelen fogyasztási szokásokról, stb.) segíti a tanárok munkáját.

Anyagi erőforrások
saját erőforrás: - költségvetés, meglévő technikai környezet,- taneszközök, könyvtári segédanyagok, multimédia.
külső erőforrás: - pályázatokba történő bekapcsolódás

- fenntarthatósági témahét megszervezése

kapcsolat más köznevelési intézményekkel
kapcsolat az önkormányzattal
előadások biztosítása
alkalmi kapcsolatok helyi szolgáltatókkal – Városgondnokság, Vízmű, vállalkozók

Alapelvek, értékek

A környezeti nevelési programunk alapelvei, értékei:

az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,
rendszerszemléletre nevelés,
fenntarthatóságra nevelés,
érzelmi és értelmi környezeti nevelés,
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés,
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése,
az állampolgári, közösségi felelősség felébresztése,
egészség és a környezet összefüggései,
helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések felismerése
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség,
tudatos fogyasztóvá nevelés

A környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy tanulmányaik alatt a diákok megértsék, később saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését.
Ökológiai lábnyom: A Föld és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok.
Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására.
Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő,

az ökológiai folyamtokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és / vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott.

Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Minden tantárgy tanításába és minden iskolán kívüli programba be kell építeni a környezetvédelem és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteket.

A szaktanárok mellett az osztályfőnök az aki döntő súllyal tudja alakítani a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.

Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órák témájába beépítve segítheti a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is lehetőséget teremt természetben tapasztalt jelenségek okainak, megismerésére, az összefüggések felismerésére.

Mellékletek

Beás nyelv és irodalom 1-4. évfolyam

(A nyelvoktató, a bővített és a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás számára)

1-4. évfolyam

A beás nyelv tantárgy tanításának célja a tanulók beás nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

A beás nyelvet tanulók könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, hisz a nyelvet tanulók közül sokan lehetnek olyanok, akik részesei ennek a kultúrának. Így a kapcsolatteremtés a beás nyelven beszélőkkel komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A beás nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.

A beás nyelv tanulásának feladatai:

a nyelvi ismeretek olyan szintű elsajátítása, mely lehetővé teszi a tanulók anyanyelvű olvasókká, írókká válását
a beás nyelvi ismeretek tudatosítása és beszédkészséggé fejlődésének biztosítása
az anyanyelven olvasható művek megismerésével a beás nép kultúrájának megismertetése, az olvasási kedv felébresztésével az olvasói szokások kialakítása
a nyelvi gazdagság előnyeinek nyilvánvalóvá tétele
iskolai rendezvények, amatőr művészeti produkciók színesítése anyanyelvi anyaggal
a tanulók érzelmi motiválásának segítése a hagyományápolás és a beás kultúra megismerése érdekében
nyelvi eszköz biztosítása a határainkon túl élő beás nyelvi közösségekkel való kapcsolatok kiépítéséhez.

1‑2. évfolyam

Ebben az életkori csoportban alakul ki a tanulók tudatos nyelvhasználatának képessége, amikor is elsődleges cél a nyelvtanulás megszerettetése a tanulókkal. Az 1-2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása. E két évfolyam során nagy hangsúlyt kell fektetni a játékos tudásátadásra. Mondókák, versek, gyerekdalok és körjátékok elsajátításával szükséges fejleszteni a beszédértést és beszédkészséget. Figyelembe kell venni a tanuló otthonról hozott beás nyelvismeretét.

A beszédértés fejlesztésének főbb irányai: a rövid szövegek lényegének felismerése és az egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése. A beszédkészség fejlesztése egyszerű mondókák, versek memorizálásán keresztül történik. Az olvasásértés fejlesztése párhuzamos az íráskészséggel. A beás nyelv helyesírása eltér a magyar nyelv helyesírási szabályaitól. Az anyanyelvi írástanulás védelme érdekében az idegen nyelven történő írás csak a második évfolyamon lép életbe.

A nyelvtanulás során alkalmazott szemléltető eszközök (pl. szókártya) az önálló tanulás képességének megalapozásához szükségesek. Érdemes bevonni a pedagógiai folyamatba a differenciált és csoportos tevékenységtípusokat.

A második év az elsőben elsajátított ismeretek begyakorlására szolgál. Az első két év valójában egységet alkot. Az olvasással és az írással párhuzamosan történik a beszédfejlesztés. A tanulók megtanulnak igazodni a kommunikációs helyzethez, a beszédben pontosabbá válik gondolataik, érzéseik, véleményük kifejezése, kialakulnak bennük az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz együttműködésük társaikkal és a felnőttekkel. Az oktatás kiemelkedő feladata az olvasás révén való tájékozódás készségének és az írásbeli nyelvhasználat alapjainak fejlesztése. A témakörök és tartalmak ismétlődően visszatérnek és koncentrikusan bővülnek a két év során.

Az egyes részterületek egymást kiegészítik, egymásra épülnek, ezért a nyelvi órákon a domináns tevékenységek mellett a többi tevékenység is szerepet kap, így fejleszthető egységbe kerül az anyanyelv használatával is.

A játékos, aprólékos nyelvtanítással fokozott figyelmet szentelünk a beszéd-, illetve a később kialakuló szövegértésre és arra, hogy a kommunikációs kompetenciák a beszédhelyzetnek megfelelő módon fejlődjenek ki.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél	Beszédértés	Órakeret 48 óra
Előzetes tudás	Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	Az egyszer hallott szöveg felfogása, a beszédértés fejlesztése. A nyelvi ismereteken túli valóságismeret, a közlési helyzet és a szövegalkotás általános érvényű szabályainak tudatosítása. A szóbeli kommunikációban a beszédértés és a beszédbátorság növelése. Rövid gondolatok, információk, érzelmek és vélemények megértésének elősegítése és az egyszerű, érthető és hatékony közlés kialakítása. A tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavak, fordulatok megértése a hallás utáni értési feladatok megoldása során.
Ismeretek/fejlesztési követelmények	Követelmények
Ritmusjátékok, a beszédlégzés, beszédfejlesztés spontán megnyilatkozásokkal. A helyes artikuláció fokozatos elsajátítása. A beás nyelv hangzókészletének megismerése, a nyelv hanglejtésének, ritmusának érzékeltetése auditív és vizuális eszközök felhasználásával. A napszaknak megfelelő s a napszaktól függetlenül használatos üdvözlési és búcsúzkodási formák. Az óravezetés kifejezéseinek megértése. Bemutatkozás, bemutatás. Néhány rövid mondóka, mese, vers, dal.	A mondókák ismétlése során finomabb és összehangoltabb lesz a tanuló beszéde, összehangoltabb a beszédlégzés, a szövegmondás és a szöveghangsúly. A szóbeli szövegértéshez kapcsolódó feladatokkal a tanulók szókincse bővül, szövegértő képességük fokozatosan fejlődik. A tanulók megértik és tudják követni a tanár egyszerű utasításait. Tudnak egyszerű módon kérdezni, válaszolni, információt adni, ill. kérni valós beszédhelyzetekben. Képesek megoldani hallás utáni értési feladatokat. Megértési problémák esetén tudnak segítséget kérni.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Ritmus, ritmusérzék, ritmusjátékok, légzésgyakorlatok, hangzókészlet, hangsúly, hanglejtés, gesztus, arcjáték, bemutatás, bemutatkozás, köszönés, megszólítás, üdvözlés, búcsúzás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél	Beszédkészség	Órakeret 48 óra
Előzetes tudás	Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	Beszédfejlesztés, a gyermek beszédére és beszédértésére való alapozás. A tanulók a nyelvet a beszédben megfelelő kommunikatív célok érdekében helyesen használják. A korrekt formákon túlmenően a nyelvet a beszédszándékoknak megfelelő módon sajátíttatni el a tanulókkal.
Ismeretek/fejlesztési követelmények	Követelmények
Az írásbeli és szóbeli kommunikáció különböző formáinak gyakorlása a következő témakörökben: A család és a családtagok Családfa. A gyermek helye és szerepe a családban, részvétele a családi munkamegosztásban. A beás családi közösség jellemzői. A rokonság, az alapvető rokonsági fokok elnevezése. Az otthon és környezete A lakás. Berendezési és használati tárgyak. A falusi udvar, a kemence, a góré, az ólak. A lakóhely, közlekedés A lakóhely és környéke Tájékozódás Falu, város Utca, közlekedés, közlekedési eszközök A lakóhelyen élő különböző népcsoportok, az általuk lakott településrészek, utcák neve, azok elnevezése családi történetek alapján.	A tanuló ismeri a beás nyelv hangzókészletének pontos kiejtését a hétköznapi beszédhasználat során. Tud egyszerű kérdésekre, információk kérésére rövid válaszokat adni, érti a rövid válaszokat, utasításokat, közléseket. Képes kérdések feltevésére, és ismert témákkal kapcsolatban kérdésekre tud egyszerű válaszokat adni. Ismert szituációkban, párbeszédekben részt tud venni. A szituációknak megfelelően négy-öt mondatos párbeszédeket képes kezdeményezni. Feltett kérdésekre összefüggő mondatokkal tud választ adni. Ismert történetek, cselekmények néhány mondatos összefoglalására képes. Az események elmondásakor tudja követni az időrendet. Ismer néhány rövid mondókát, mesét, verset, dalt a Tavaszi virágok I. és II. című beás népdalgyűjteményből és a Krák krák vergyé című beás nyelvű mondókás könyvből. Tud képekről röviden beszélni, egyszerű szóbeli leírást készíteni. A mesélő személyét tudja változtatni. A gyakran használt igék ragozását, a ragozott igealakokat, a segédigéket helyesen használja. Különböző igeidejű alakok képzésében egyre nagyobb jártasságot szerez. Képes az olvasott művek (mesék, mondák, történetek) tartalmának összefoglalására, a cselekmény rövid, vázlatos ismertetésére az igeidők helyes használatával.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Szituáció, párbeszéd, kérdés, válasz, képleírás, mese, idő, család, otthon, lakóhely.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél			Olvasásértés	Órakeret 50 óra
Előzetes tudás			Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai			A hétköznapi témákkal kapcsolatos szövegek megértésének elősegítése. Eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írások megértésének elősegítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények		Követelmények
Az értő olvasás és annak fejlesztése. Az életkoroknak megfelelő szöveg néma olvasása. A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal. A folyamatos olvasás. Az életkornak megfelelő mesék, versek, fordítások feldolgozása.		A tanuló képes az olvasás jelrendszerének elsajátítására. A tanult betűket össze tudja olvasni. Képes szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasására. Gyakorolja a hangos és a néma olvasást különböző rövidebb szövegeken. Képes a szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlására. Tudja aktív szókincsét gazdagítani az olvasott szövegekkel összefüggésben. Képes az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlására. Ismeri és megérti a leírt szavakat, kifejezéseket. A megértést cselekvéssel, szóban, vissza tudja jelezni. A tanuló érdeklődése ébredezik népcsoportjának kultúrája iránt.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Értő olvasás, néma olvasás, szövegértés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél	Írás		Órakeret 48 óra
Előzetes tudás	Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanulók kommunikációs képességeinek (szóbeli, írásbeli) fejlesztése. Annak elősegítése, hogy a tanulók képesek legyenek megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képesek legyenek különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.
Ismeretek/fejlesztési követelmények		Követelmények
A beás nyelv ábécéjének tudatosítása A beás nyelv alapszókincséhez tartozó szavak leírása. Rövid mondatok másolása. Írott szöveg másolása. Nyomtatott szöveg másolása. Írás tollbamondás után. Írás emlékezetből. A helyes vonalvezetés és betűkötés. Képekről szavak, kifejezések írása. Sorba rendezés, mondatalkotás, központozás. Egyszerű hétköznapi események leírása. Ismeretközlő szövegek leírása. A levél, a levélforma, a levélírás módjaival való megismerkedés. Rövid üdvözletek, jókívánságok kifejezése írásban.		Az írás jelrendszerét elsajátította egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. A mondatalkotásban, néhány mondat összekapcsolásában és egyszerű szövegek alkotásában folyamatosan egyre nagyobb jártasságot szerez. Különböző szövegmintákat képes megfigyelni, műfaji és szövegszerkesztési szempontból megkülönböztetni. A szöveg tagolásában jártasságot szerez. A tanuló képes beás nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után annak helyes leírására. Tud egyszerű, tényleges információkat írni beás nyelven.
Kulcsfogalmak/ fogalmak		Írás, írott, szöveg, tollbamondás, levél.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló elsajátítja a beás nyelv hangzókészletét, ismeri a hangok helyes ejtését, képes azok pontos kiejtésére a hétköznapi beszédhasználat során.

Képes az üdvözlés, búcsúzás, jókívánság kifejezésére.

6-8 mondatban be tud mutatkozni beás nyelven.

Képes rövid szövegek, mondatok megértésére, ezekre tud rövid választ is adni.

Tud összefüggő mondatokat alkotni a tárgyalt témákkal kapcsolatban.

Képes egyszerű nyelvi kontaktust teremteni és párbeszédet alkotni.

Tud képről, rajzról összefüggően beszélni, elkezdett történetet folytatni.

Képes rövid történetek, mesék eljátszására.

Tud rövid válaszokat adni egyszerű kérdésekre, információk kérésére, az utasításokat, közléseket megérti.

Tud kérdéseket feltenni és ismert témákkal kapcsolatban kérdésekre egyszerű válaszokat adni.

Ismert szituációkban felismeri a párbeszéd szerepeit, azokat helyesen alkalmazza.

Képes a szituációknak megfelelően négy-öt mondatos párbeszédek folytatására. Képes ismert történetek, cselekmények néhány mondatos összefoglalására.

3‑4. évfolyam

Fontos cél a beás nyelv iránti pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv/idegen nyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása.

A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése, valamint a tömör és világos beszéd elsajátítása beás nyelven.

A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a– formális és informális tereken egyaránt.

A beás nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján –, otthon, a szabadidőben és az iskolában.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél	Beszédértés	Órakeret 48 óra
Előzetes tudás	Az alapszókincs, valamint a nyelvi funkciók ismerete. A verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, párbeszéd stb.) és a különféle beszélt nyelvi stílusok és regiszterek fő jellemzőinek ismerete. A kommunikációban használt verbális és nonverbális eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere). A beszéd-, és szövegfajták (mese, mondóka, vers, dal, novella, regény) felismerése és fő jellemzőik ismerete.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A beás nyelv iránti pozitív attitűd megerősítése, tudatosítása annak, hogy az anyanyelv/idegen nyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatásának és megértésének, valamint a tömör és világos beszéd elsajátításának elősegítése. Ide tartozik az üzenetátadás sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is. Az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasítások megértésének elősegítése. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények	Követelmények
Az írásbeli és szóbeli kommunikáció különböző formáinak gyakorlása a következő témakörökben: A környező természet ‑ a kert és az erdő élete A legfontosabb gyümölcsfák, gyümölcsök, zöldségfajták, gombák megismerése. Néhány háziállat, erdei és mezei állat megismerése. Természeti jelenségek Napszakok, a hét napjai, évszakok. Az évszakokhoz kötődő munkák, időjárás. Növények, állatok, gombák összekapcsolása a természeti ciklusokkal. Egészség, betegség, egészségügyi ismeretek Testrészek, az öltözködés, betegségek, megelőzés, orvosnál, orvosi rendelőben, kórházban, gyógyszertárban. A tisztálkodás, az egészséges táplálkozás. Beás népköltészet Népdalok, rövid népmesék, köszöntők, valamint rövid versfordítások. Történetek példaértékű cigány emberekről, „igaz történetek”.	A tanulók tudnak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Különféle témákról szóló, ismert területhez tartozó témáról szóló, szövegeket tudnak olvasni és megérteni.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Természet, évszakok, napszakok, egészség, betegség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Beszédkészség

Órakeret

48 óra

Előzetes tudás

A tanuló ismeri a beás nyelv hangzókészletét a hangok pontos kiejtését a hétköznapi beszédhasználat során.

Tud egyszerű kérdésekre, információk kérésére rövid válaszokat adni, érti a rövid válaszokat, utasításokat, közléseket.

Képes kérdések feltevésére és ismert témákkal kapcsolatban kérdésekre egyszerű válaszokat adni.

Részt tud venni ismert szituációban, párbeszédben.

Feltett kérdésekre összefüggő mondatokkal tud választ adni.

Képes ismert történetek, cselekmények néhány mondatos összefoglalására.

Az események elmondásakor tudja követni az időrendet. Ismer néhány rövid mondókát, mesét, verset, dalt.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési céljai

A beszédértési és szövegalkotási automatizmusok fejlesztése.

Rövid, egyszerű szövegek, párbeszédek elmondásának elősegítése.

Egyéni közlési stratégiák kialakításának és használatának elősegítése.

Ismert témákról, a környezetben előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről rövid, összefüggő, nonverbális elemekkel támogatott beszéd fejlesztése.

Tanulói munka egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatásának fejlesztése.

A célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátításának fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Követelmények

Hétköznapi beszédszituációk feldolgozása.

Beszélgetésben való részvétel, megnyilatkozás és ellentmondás.

Hétköznapi témák ‑ kommunikációs helyzetgyakorlatok.

Információadás.

Élmények elmesélése.

Tárgyak, állatok, személyek leírása, személyek jellemzése.

A tanuló képes megszólalni különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban, tudja beszélgetőpartnere(i) kommunikációját figyelemmel kísérni és a helyzetnek megfelelően alakítani.

Képes saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően elmondani beás nyelven.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hétköznapi témák, helyzetgyakorlatok, jellemzés, leírás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás

Órakeret

50 óra

Előzetes tudás

Az olvasás jelrendszerének ismerete.

Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos és néma értő olvasása.

Aktív szókincs az olvasott szövegekkel összefüggésben. A leírt szavak, kifejezések felismerése és megértése. Az életkoroknak megfelelő szöveg néma olvasása, a megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal.
A folyamatos olvasás. Az életkornak megfelelő mesék, versek, fordítások feldolgozása.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési céljai

Az anyanyelven, illetve a beás nyelven történő olvasás közötti különbségek tudatosítása.

Rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása utáni önálló olvasás fejlesztése.

Olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységek elősegítése.

Az ismert témákról elhangzó szövegek írott változata követésének elősegítése.

Ismert szavak és kifejezések idegen forrásban történő felfedezésének elősegítése.

Az önálló célnyelvi olvasás élményének tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Követelmények

Ismert és ismeretlen szöveg (vers és próza olvasása, előadása, dramatizálása).

Történetek, mesék, mondák olvasása és tartalmi megértése, valamint az erről való beszéd.

Személyesen átélt események elmesélése.

Szólások, közmondások, nyelvi játékok, történetek feldolgozása.

Információk kigyűjtése irodalmi művekből egy adott témához. A szótár használata.

A tanuló képes egyszerű szövegek elolvasására és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorok eljátszására.

Képes egyszerű szövegek értő olvasására (pl. mesék, történetek, párbeszédek).

El tud egyszerű írásbeli üzeneteket olvasni és meg is érti őket (pl. köszöntők, jókívánságok, osztálytermi utasítások).

Követni tudja ismert dalok szövegét, tud képernyőről olvasni.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Értelmező olvasás, szövegértés, szótár.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Írás

Órakeret

48 óra

Előzetes tudás

A tanuló ismeri az írás jelrendszerét.

Képes egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírására ismert, hétköznapi témákban; saját élményeinek, véleményének rövid leírására.
A tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja illeszteni. Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni.

Gyakorlata van mondatalkotásban, néhány mondat összekapcsolásában és egyszerű szövegek alkotásában.

Képes rövid szövegek alkotására (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés).

A tanuló képes beás nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után annak helyes leírására.

Tud egyszerű, tényleges információkat írni beás nyelven.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési céljai

Az anyanyelven, illetve a beás nyelven történő írás közötti különbségek tudatosítása.

Különböző nyelvi tevékenységek során rövid szavak, mondatok lemásolásának, leírásának fejlesztése.

Írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe történő bekapcsolódás elősegítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Követelmények

Személyesen átélt vagy hallott események reprodukálása fogalmazás formájában.

Rövid leírás készítése különböző eseményekről, folyamatokról. Az időrendiség betartása.

A fogalmazás szerkezeti elemeinek ismerete (bevezetés, tárgyalás, befejezés).

A levélírás, a levél szerkezeti felépítése.

Az elektronikus levél, az e-mail.

A személyes és hivatalos levél, a kérvény műfaja.

Levelezés elindítása magyarországi és külföldi beás gyerekekkel.

Képes rövid játékos írásbeli feladatok végzésére (pl. keresztrejtvény).

Képeknek rövid címeket tud adni, ezekhez szövegbuborékokat tud írni.

Rövid önálló alkotásokban fel tud használni ismert szavakat tartalmazó nyelvi fordulatokat.

Képes egyszerű hétköznapi témájú írott szövegek készítésére.

Tud rövid levelet/e-mailt/sms-t írni előre meghatározott témában.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Leírás, időrend, levélírás, e-mail, levélfajták.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanulónak rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjon. Képes legyen megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

A tanuló rendelkezzen az alapszókincs és a funkcionális nyelvtan, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusok ismeretével. A tanuló legyen birtokában az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességeknek, értse meg a szóbeli üzeneteket, kezdeményezzen beszélgetéseket valamint a szövegolvasás, -értés és -alkotás életkori sajátosságának megfelelő szintjén álljon. A tanuló legyen képes szótár használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként váljon képessé a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is – életkori sajátosságaik figyelembevétele mellett. Tudjon elmondani néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet tud folytatni társaival.

Jól ismert témában ismert szavakat, rövid szövegeket tudjon elolvasni és megérteni.

Tanult szavakat, ismerős mondatokat legyen képes lemásolni valamint tudjon minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkotni.

Beás nyelv és irodalom

(A nyelvoktató, a bővített és a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás számára)

5-8. évfolyam

A beás nyelv tantárgy tanításának célja a tanulók beás nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

A beás nyelv tanulásának feladatai:

a nyelvi ismeretek olyan szintű elsajátítása, mely lehetővé teszi a tanulók anyanyelvű olvasókká, írókká válását
a beás nyelvi ismeretek tudatosítása és beszédkészséggé fejlődésének biztosítása
az anyanyelven olvasható művek megismerésével a beás nép kultúrájának megismertetése, az olvasási kedv felébresztésével az olvasói szokások kialakítása
a nyelvi gazdagság előnyeinek nyilvánvalóvá tétele
iskolai rendezvények, amatőr művészeti produkciók színesítése anyanyelvi anyaggal
a tanulók érzelmi motiválásának segítése a hagyományápolás és a beás kultúra megismerése érdekében
nyelvi eszköz biztosítása a határainkon túl élő beás nyelvi közösségekkel való kapcsolatok kiépítéséhez.

5-6. évfolyam

A tanulók többéves nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek, megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban és néhány alapvető nyelvtanulási stratégiát már használnak.

E két évfolyamon legfontosabb cél a motiváció fenntartása, a tanulók sikerélményhez juttatása. Továbbra is a hallott és olvasott szöveg értése áll a középpontban, mivel ezek a produktív készségeket (beszéd, írás) közvetve fejlesztik. A készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. Az évek múlásával egyre fontosabb szerepet kap a beszédkészség.

E korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik a memóriájára, mint a nyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képessé válik a szabályszerűségek felismerésére. A nyelvhasználatban szükség van a legfontosabb nyelvtani és lexikai struktúrák automatizálására. Fontos megtanítani a tanulókat arra, hogy esetleges hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, hogy egyre inkább tudatos és autonóm nyelvtanulóvá válhassanak.

A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de bővülnek és mélyülnek, azzal párhuzamosan, ahogy a tanulók érdeklődése alakul, igényeik, szükségleteik változnak. Az beás nyelv és irodalom tanítása és elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél		Beszédértés	Órakeret 50 óra
Előzetes tudás		A tanuló képes megszólalni különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban, tudja beszélgetőpartnere(i) kommunikációját figyelemmel kísérni és a helyzetnek megfelelően alakítani. Képes saját szóbeli és írásbeli érveit az adott szituációnak megfelelő módon meggyőzően elmondani beás nyelven. A tanuló felismeri a különböző beszéd- és szövegfajtákat (mese, mondóka, vers, dal, novella, regény) és tudja fő jellemzőiket.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai		A kommunikáció különböző formáinak megismertetése, gyakoroltatása. A beszélgetésben való részvétel, megnyilatkozás és ellentmondás gyakoroltatása. Hétköznapi témák - információadás, élmények elmesélése képességének fejlesztése. A beás nyelvű óravezetés megértésének fejlesztése. Kevesebb nonverbális elem alkalmazása az osztálytermi kommunikációban, ezáltal a hatékonyabb, a verbalitásra inkább támaszkodó beszédértés elősegítése. Hétköznapi beszédszituációk feldolgozásának segítése. Élmények elmesélésének elősegítése. Tárgyak, állatok, személyek leírásának, személyek jellemzésének gyakoroltatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények - Követelmények
A tanuló megérti a kérdést és képes beás nyelvű információt adni és interakciókban sikerrel részt venni. Képes tanáraival és társaival beás nyelven írásban, szóban kommunikálni, együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Kialakul benne az igény az önfejlesztésre, a gyakorlati és absztrakt gondolkodásra és az osztálytermen kívüli beás nyelvi hatásokat is megpróbálja hasznosítani. Az írásbeli és szóbeli kommunikáció különböző formáinak gyakorlása a következő témakörökben: - Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások, otthoni teendők; kötelességek, családi ünnepek. - Emberi kapcsolatok: barátság, emberek külső és belső jellemzése. - Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása. - Természeti környezetünk: a természet megóvása, növények, állatok a földön. - Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend, az ideális iskola. - Étkezés: étkezési szokások beás közösségekben, más családokban és más országokban; különleges ételek és ételreceptek. - Vásárlás: mindennapi bevásárlás, ajándék az ünnepekre. - Utazás: utazási előkészületek, a kedvenc közlekedési eszközeink. Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és iskolán kívül; tv, videó, számítógép és olvasás.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Érvelés, meggyőzés, vita, társalgás, testbeszéd, arcjáték, szemkontaktus.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél		Beszédkészség	Órakeret 48 óra
Előzetes tudás		A meglévő szókincs használata különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban. A beszélgetőpartnerek kommunikációjának figyelemmel kísérése. A helyzetnek megfelelően képes beás nyelven meggyőzően elmondani saját szóbeli és írásbeli érveit. Képes kérdések feltevésére, és ismert témákkal kapcsolatban kérdésekre tud egyszerű válaszokat adni. Ismert szituációban, párbeszédben részt tud venni. A szituációknak megfelelően négy-öt mondatos párbeszédet képes kezdeményezni. Feltett kérdésekre összefüggő mondatokkal tud választ adni.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai		A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándék kifejezésének fejlesztése. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok (egyetértés, egyet nem értés) kifejezésének elősegítése. Az információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok kifejezésének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények - Követelmények
Az írásbeli és szóbeli kommunikáció különböző formáinak gyakorlása a következő témakörökben: - Az én világom. - A család és barátok. - Ház, lakás, berendezési tárgyak, állatok és növények a ház körül. - Vadállatok. - A mindennapi élet tevékenységei; napszakok. - Szabadidős tevékenységeink. - Az iskola: tanórai kérések, kérdések, utasítások, tantárgyak tanórai tevékenységek. - Vásárlás – alapvető árucikkek. - Étkezés. - Időjárás, öltözködés, ruhadarabok, tetszés, nemtetszés. - Egészség, betegség. - Más népek élete, kultúrája. A tanuló képes a jórészt ismert nyelvi eszközöket tartalmazó hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalására. Megszólalásaiban törekszik a pontosságra, a lényeg kiemelésére, a mondatok változatos használatára, a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Képes önállóan kérdéseket és válaszokat megfogalmazni, a hallottakat kiegészíteni. Képes egyszerű mondatokat, kéréseket, kérdéseket, közléseket, utasításokat önállóan alkotni a tanult nyelvtani jelenségek helyes használatával. Törekszik a jól formált beszédre, a megfelelő artikulációra. A célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel képes megszólalni a lényegi információkat hangsúlyozva. A mondatokat helyesen intonálja. Bővíti szókincsét a fent említett témakörökben.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Kommunikációs szándék, párbeszéd, leírás, jellemzés, utasítás, kérés, kérdéselutasítás, tetszés, nemtetszés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél		Olvasásértés	Órakere48 óra
Előzetes tudás		A tanuló képes egyszerű szövegek elolvasására és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorok eljátszására. Képes egyszerű szövegek értő olvasására (pl. mesék, történetek, párbeszédek). El tud egyszerű írásbeli üzeneteket olvasni és meg is érti őket (pl. köszöntők, jókívánságok, osztálytermi utasítások). Ismert dalok szövegét követni tudja, tud képernyőről olvasni.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai		Írott szövegekből fontos információk megtalálása. Rövid szövegek lényegének megértése. Különböző témakörök – különös tekintettel a cigány/roma nemzetiség életmódját bemutató történetek – szövegeinek feldolgozásával az értő olvasás és a szövegértés fejlesztése. Jártasság a kétnyelvű szótár rendszeres, önálló használatában. A folyékony, helyes, kifejező olvasás fokozatos elsajátításának és megfelelő használatának elősegítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények - Követelmények
Az olvasott szövegben képes megkeresni az ismert szavakat, szókapcsolatokat, kulcsszavakat, és felismeri az ismert szavak ragozott alakjait is. Képes különböző szövegek néma és hangos olvasására, ismert tartalmú szövegek értelmező, hangos olvasására. A különböző mondatfajták hanglejtését megfigyeli és reprodukálja. A szószerinti jelentésen túl a lehetséges jelentések megtapasztalására, megértésére képes. Képes visszakeresni a szövegben meglévő információkat. Képes az olvasott szövegek tartalmának elmondására, vázlat és kérdések alapján. Prózai és lírai irodalmi alkotásokat olvas. Az alapvető szövegértési technikákat önállóan, ill. a tanár segítségével alkalmazza. Képes a tartalom ismertetésére a fontos elemek kiemelésével. Néhány mondatos véleményt tud alkotni szóban és írásban az olvasott szöveg szereplőinek cselekedeteiről, a szövegben megjelenő emberi helyzetekről. Képes a szövegben megfogalmazott utasítások követésére. Képes az irodalmi alkotások tartalmának összefoglalására a köznyelvi kifejezőeszközök segítségével. Képes rövid irodalmi szövegek (mondák, történetek) önálló olvasására, vers, próza előadására, dramatizálására. Ismeri az elektronikus források nyújtotta lehetőségeket. Ajánlott irodalom: Gombos Péter (2006): Lá sză szfătászkă dăp-ásztá sî péstyi - Magyar gyerekversek beás nyelven. Szerk.: Gombos Péter. Fordította: G. Szabó Sára – Gombos Péter. Juta: Profunda Könyvek, 2006. 48 p. Kalányos Terézia: Nauă korbj - A kilenc holló - Beás cigány mesék beás és magyar nyelven. Pécs, 2002. Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium /96 p./1. Orsós Anna (1994b): Fátá ku păru dă ar – Az aranyhajú lány (Kovalcsik Katalinnal) – Beás cigány népmesegyűjtemény I. kötet. Gandhi Gimnázium, Pécs Orsós Anna (1998): Fátá ku păru dă ar. Az aranyhajú lány - Beás cigány népmesegyűjtemény II. kötet, Gandhi Gimnázium, Pécs Pálmainé dr. Orsós Anna (2009): Krák, krák vergyé. Bújj, bújj zöld ág. (Gábor Jánossal, Komáromi Máriával, Majsai Virág Eszterrel) - Beás-magyar mondókáskönyv. Profunda könyvek. Pécs-Juta. Pálmainé dr. Orsós Anna (2010): În zuá krisjunuluj – Karácsony napján. (Kővári Zoltánnéval, Láng Eszterrel és Vass Tündével) - Beás-magyar nyelvű mondókáskönyv. Profunda könyvek. Pécs-Juta. Orsós Anna (2011): Tanulj velünk beásul! - Învácă băjisestyé ku noj! (Déri Ildikóval) - Digitális tankönyv. Készült a TÁMOP-4.1.2.-08/1/A-2009-0050 Komplex digitális tananyag- és taneszköz-fejlesztés című projekt keretében. Radics József (2005): Kényve nasztră - A mi könyvünk - Beás nyelvi munkafüzet. Darány
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Líra, epika, vers, próza, mese, mondóka, vázlat, tételmondat, kulcsfogalom, köznyelv-irodalmi nyelv.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél		Íráskészség	Órakeret 48 óra
Előzetes tudás		Képes rövid, játékos írásbeli feladatok végzésére (pl. keresztrejtvény). Képeknek tud rövid címeket adni, ezekhez szövegbuborékokat írni. Ismert szavakat tartalmazó nyelvi fordulatokat fel tud használni rövid önálló alkotásokban. Egyszerű hétköznapi témájú írott szövegek készítésére képes. Tud rövid levelet/e-mailt/sms-t írni előre meghatározott témában.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai		Szövegalkotási készségek fejlesztése. Egyszerű közlések és kérdések írásos megfogalmazása. Strukturált szövegek (baráti üzenet, képeslap) létrehozása. A kreatív írás gyakorlatának megismertetése és elsajátíttatása a tanulót érdeklő egyszerű szövegekben.
Ismeretek/fejlesztési követelmények - Követelmények
A tanuló hétköznapi témájú, egyszerű, rövid, összefüggő szöveg helyes leírására képes. Olvasható, rendezett írásképpel rendelkezik, a megfelelő írástempóval képes a rendezett füzetvezetésre. A hibák nélküli másolásra illetve a szavak hallás utáni leírására kevés hibával képes. A beás nyelv helyesírási szabályainak alkalmazására, a beás hangzók írásban történő helyes jelölésére képes. Törekszik a nyelvtanilag helyes mondatok alkotására írásban. A tanuló képes egyszerű nyomtatvány kitöltésére, levél, e-mail írására, párbeszéd, képleírás megalkotására. Képes személyes és olvasmányélmények megfogalmazására különböző szövegtípusokban és műfajokban, pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, jellemzés. A mindennapi élet tájékoztató szövegeit képes megalkotni, pl. meghívó, e-mail, stb. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteit tudatosan alkalmazza a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben, kreatív szövegalkotásokban. Magyar nyelvről beásra és beás nyelvről magyarra történő fordításkor magabiztosan használja a tanult nyelvtani és stilisztikai formákat, szabályokat. A fordítási feladatok során törekszik az értelmező fordításra.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Szövegtípus, értelmező fordítás, szórend, szinonima, stílus, szó szerinti és tartalmi fordítás.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló a két évfolyam végén értse meg a hozzá intézett gondosan és lassan megfogalmazott utasításokat, azokra tudjon cselekvéssel válaszolni.

Értse meg a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések és egyéb gyakori szövegek lényegét.

Tudja kiszűrni a rövid szövegekből a lényeges információkat és ezeket el is tudja mondani beásul.

Legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszolni, egyszerű közlést megfogalmazni, kérdéseket föltenni, eseményeket elmesélni, megértési probléma esetén segítséget kérni.

Tudjon elolvasni jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegeket, tudjon ezekből fontos információkat kiszűrni és tudja a lényeget egyszerűen elmondani.

Legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leírni. Egyszerű kéréseket és kérdéseket írásban megfogalmazni, egyszerű szövegeket létrehozni.

Ismerje a hétköznapi kommunikációhoz szükséges helyesírási és a mondatalkotási szabályokat.

Sajátítsa el az értelmező fordítás alapjait.

7‑8. évfolyam

7‑8. osztály végére a tanuló jártas a beás nyelvű, alapvető, az ismert témák szókincsét alkalmazó szövegek megértésében írásban és szóban egyaránt. Képes egy szöveg önálló vagy csoportos értelmező feldolgozására irányított kérdések alapján is. Beás nyelvű szépirodalmi szövegeket olvas (vers, regény, novella), ért és memorizál. Magabiztosan alkalmazza a tanult nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat írásban és szóban egyaránt. Bonyolultabb összetett mondatok alkotására is képes, valamint hosszabb párbeszédeket is képes folytatni a tanult témákban.

Írásképe kiforrott, tiszta, igényes, füzetvezetése gondos. Hosszabb, összetett, ok-okozati viszonyt is tartalmazó mondatokat képes lefordítani beás nyelvről magyarra és magyar nyelvről beásra.

Az elektronikus médiát is használja a nyelvtanulás során, beás nyelvű weblapokat, on-line újságokat olvas, értelmez. Szövegértési és fordítási feladatok során magabiztosan alkalmazza a szótárt.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél		Beszédértés	Órakeret 48 óra
Előzetes tudás		A tanuló képes a jórészt ismert nyelvi eszközöket tartalmazó hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalására. Megszólalásaiban törekszik a pontosságra, a lényeg kiemelésére, a mondatok változatos használatára, a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekszik a jól formált beszédre, a megfelelő artikulációra. A célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel képes megszólalni a lényegi információkat hangsúlyozva. A mondatokat helyesen intonálja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai		Az aktív beszédpartnerré válás elősegítése. A beszédértési feladatok során a magabiztos nyelvhasználat fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények - Követelmények
A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megformált szövegekben a tanult szavakat, szó- és beszédfordulatokat felismeri, és ezekből következtet a szövegek témájára, tartalmára. Az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetét képes követni. Képes a lényeges és néhány alapvető információ kiszűrésére az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva. Képes az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott beás nyelvű óravezetés folyamatos követésére és a tanári utasítások megértésére. Ismeretlen nyelvi elemek jelentését képes kikövetkeztetni jórészt ismert nyelvi elemekkel megformált szövegekből, valamint a lényeges információt a lényegtelentől el tudja különíteni.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Szövegfajták, verbális, nonverbális, tartalom, lényeg.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél		Beszédkészség	Órakeret 50 óra
Előzetes tudás		A tanuló képes a jórészt ismert nyelvi eszközöket tartalmazó hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalására. Megszólalásaiban törekszik a pontosságra, a lényeg kiemelésére, a mondatok változatos használatára, a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekszik a jól formált beszédre, a megfelelő artikulációra. A célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel képes megszólalni a lényegi információkat hangsúlyozva. A mondatokat helyesen intonálja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai		A bátor kommunikációs részvétel elősegítése a mindennapi nyelvhasználat során. Az önálló véleményalkotás képességének kibontakoztatása érzések, gondolatok, egyszerű, helyes megfogalmazása során. Megértési probléma esetén segítségkérésre, segítségadásra, a társakkal és felnőttekkel való helyes kapcsolatteremtésre való felkészítés.
Ismeretek/fejlesztési követelmények - Követelmények
Az írásbeli és szóbeli kommunikáció különböző formáinak gyakorlása a következő témakörökben: - Iskola: továbbtanulás. - Munka: foglalkozások, munkahely. - Kultúra: mozi, színház, könyvtár, múzeum, zene, képzőművészet. - Egészséges életmód: étkezés, sport, testi-lelki egészség; - utazások: jegyvásárlás, szállásfoglalás, kirándulás szervezése. - Média: újság, tv, rádió, internet, blog. - Országismeret: lakóhely, főváros, nevezetességek. - A cigány/roma nemzetiség élete: hagyományos foglalkozások, nyelvjárások elnevezése. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondására képes az ismert témákról, felkészülés után. Történet elmesélésére, élménybeszámoló tartására képes egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Összefüggő szöveget alkot, valamint képes mondatok összekapcsolására, illetve ok-okozati kapcsolatok kifejezésére egyszerű kötőszavakkal. A következő műfajokat ismeri: rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások, előadás, prezentáció, témakifejtés. Képes egyszerű beszédfordulatok alkalmazására összefüggő beszéddel a tanult, illetve az új témakörökben. Hallott szöveg, hanganyag, film tartalmát röviden vissza tudja adni. Bátran részt vesz a mindennapi kommunikációban. Törekszik a helyes, érthető, kifejező beszédre, vélemények, érzések, gondolatok egyszerű, helyes megfogalmazására. Önálló beszélgetést folytat, véleményt alkot, embereket, helyeket, tárgyakat képes jellemezni, leírni a tanult szókincs felhasználásával. Képes saját érzések, gondolatok egyszerű és világos kifejezésére. Képes segítségkérésre, segítségadásra, a társakkal és felnőttekkel való helyes kapcsolatteremtésre. Tipikus beszédfordulatokat, udvariassági kifejezéseket magabiztosan használ.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Kötőszavak, élménybeszámolók, leírások, szerepek, prezentáció, témakifejtés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél		Olvasásértés	Órakeret 48 óra
Előzetes tudás		Az olvasott szövegben képes megkeresni az ismert szavakat, szókapcsolatokat, kulcsszavakat, és felismeri az ismert szavak ragozott alakjait is. Képes különböző szövegek néma és hangos olvasására, ismert tartalmú szövegek értelmező, hangos olvasására. A különböző mondatfajták hanglejtését megfigyeli és reprodukálja. A szószerinti jelentésen túl a lehetséges jelentések megtapasztalására, megértésére képes. Képes visszakeresni a szövegben meglévő információkat. Képes az olvasott szövegek tartalmának elmondására, vázlat és kérdések alapján. Prózai és lírai irodalmi alkotásokat olvas. Az alapvető szövegértési technikákat önállóan, ill. a tanár segítségével alkalmazza. Képes a tartalom ismertetésére, a fontos elemek kiemelésével. Néhány mondatos véleményt tud alkotni szóban és írásban az olvasott szöveg szereplőinek cselekedeteiről, a szövegben megjelenő emberi helyzetekről. A szövegben megfogalmazott utasítások követésére képes. Az irodalmi alkotások tartalmának összefoglalására képes a köznyelvi kifejezőeszközök segítségével. Rövid irodalmi szövegek (mondák, történetek) önálló olvasására, vers, próza előadására, dramatizálására képes. Ismeri az elektronikus források nyújtotta lehetőségeket.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai		A hétköznapi és irodalmi szövegek segítségével a szövegértési képesség fejlesztése különös tekintettel a szövegösszefüggést teremtő nyelvtani jelenségekre (szövegkohézió). Ösztönzés a szótárhasználatra a passzív szókincs gyarapítása során. A nyomtatott és elektronikus sajtó termékeinek megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények - Követelmények
Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegeket képes megérteni. A lényeges információkat megtalálja az egyszerű szövegekben (hirdetés, étlap, újságcikk, weblap). Beás nyelvre fordított szépirodalmi műveket (elbeszélések, versek, regények) olvasás után megért. Mások véleményének meghallgatására, megértésére és tömör reprodukálására képes többszereplős helyzetekben. Idegen szövegeket folyamatosan, kifejezően olvas. Különböző szövegeket némán és hangosan olvas, és képes a lényeg kiemelésére, az értelmező olvasásra. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek jelentéseinek egyéni, csoportos, irányított és önálló megértésére, gyakorlására, a szöveg elemzésére képes. Az aktív mellett a passzív szókincsét is gyarapítja. Szöveg és kép összjátékát, viszonyát képes megfigyelni, ábrákat, illusztrációkat értelmezni. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek közötti különbségeket felismeri. Különböző vélemények összevetésére, különbségek és hasonlóságok megfigyelésére, azokra történő reagálásra képes írásban és szóban. A szövegfeldolgozásra képes szótár használatával, önállóan. Ismeretlen és ismert szövegeket pontosan, folyamatosan, értően olvas. A lényeget néma olvasás esetén is megérti. A nyomtatott és elektronikus sajtó termékeit is ismeri, illetve használja. Ismerjen néhányat a legjelentősebb beás nyelvvel foglalkozó kutatók, írók, költők kutatásai, versei, meséi, történetei közül: Kalányos Mónika, Kalányos Terézia, Orsós Anna, Orsós Jakab, Kovalcsik Katalin, Varga Ilona. Ajánlott irodalom: Glinda www.romapage.hu Orsós Jakab: Aki hallja, aki nem hallja. (Elbeszélések) Zala megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1987. 95. Kalányos Mónika: Lázadó testű hajnalok. (Versek) „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, 2000. Kovalcsik Katalin, Konrád Imre, Ignácz János: Aminy ku putyere - Bátor emberek. Beás cigány történetek, szokáselbeszélések és mesék iskolás gyermekek számára. Pécs: Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, 2001 Pálmainé dr. Orsós Anna (Gábor Jánossal, Komáromi Máriával, Majsai Virág Eszterrel, 2009): Krák, krák vergyé. Bújj, bújj zöld ág. Beás-magyar mondókáskönyv. Profunda könyvek. Pécs-Juta. Kalányos Terézia (2002) Nauă korbj - A kilenc holló. Beás cigány mesék beás és magyar nyelven. Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, Pécs.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Szókincs, szépirodalmi művek, tartalom, elemzés, szótár.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél			Íráskészség	Órakeret 48 óra
Előzetes tudás			Képes hétköznapi témájú, egyszerű, rövid, összefüggő szöveg helyes leírására. Olvasható, rendezett írásképpel rendelkezik, a megfelelő írástempóval képes a rendezett füzetvezetésre. Képes a hibák nélküli másolásra, illetve a szavak hallás utáni leírására kevés hibával. Képes a beás nyelv helyesírási szabályainak alkalmazására, a beás hangzók írásban történő helyes jelölésére. Törekszik a nyelvtanilag helyes mondatok alkotására írásban. A tanuló képes egyszerű nyomtatvány kitöltésére, levél, e-mail írására, párbeszéd, képleírás megalkotására. Képes személyes és olvasmányélmények megfogalmazására különböző szövegtípusokban és műfajokban, pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, jellemzés. A mindennapi élet tájékoztató szövegeit képes megalkotni, pl. meghívó, e-mail stb. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteit tudatosan alkalmazza a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben, kreatív szövegalkotásokban. Magyar nyelvről beásra és beás nyelvről magyarra történő fordításkor magabiztosan használja a tanult nyelvtani és stilisztikai formákat, szabályokat. A fordítási feladatok során törekszik az értelmező fordításra.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai			Saját gondolatok egyszerű mondatokban való megfogalmazásának elősegítése. A beás nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségek hibátlan alkalmazásának fejlesztése az írásbeli szövegekben. A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban. A kreatív írás készségének fejlesztése egyszerű, a tanulót érdeklő témákban. Az alapvető műfaji sajátosságok megismertetése szépirodalmi szövegekben.
Ismeretek/fejlesztési követelmények - Követelmények
Képes összetettebb események, történetek leírására, jellemzésére, szövegek szerkesztésére az ismert témákban. Elsajátította a jegyzetelés alapjait. Egyszerű írásos mintákat követ, kreatívan átdolgozza, konkrét és személyes tartalmakkal megtölti. Ismert témákban egyszerű, összefüggő szövegek (pl. levél, képeslap, e-mail, üzenet, rövid feljegyzések), nyelvtani szempontból helyes írására képes. Bátran használja a kötőszavakat írásban és az ok-okozati összefüggések alkalmazása során is. Hibák nélkül ír tollbamondást és másol. A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteket magabiztosan alkalmazza a szövegalkotás során, illetve a fordítási feladatokban (beásról magyarra, magyarról beásra). Képes saját gondolatok egyszerű mondatokban való megfogalmazására. Olvasható, rendezett írásképpel, megfelelő írástempóval, esztétikus füzetvezetéssel rendelkezik. A beás nyelvi és nyelvhelyességi tanult törvényszerűségeit kevés hibával alkalmazza az írásbeli szövegekben. Szótárhasználat segítségével egyszerű mondatok fordítására képes beás nyelvre a mondatszerkezet és nyelvi fordulatok különbözőségének figyelembevételével.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Leírás, ismertető, élménybeszámoló, blogbejegyzés.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén		A két évfolyam végére a tanult témakörökben elhangzó szövegekben ismerje fel az ismert szavakat, szó- és beszédfordulatokat, és ezekből következtessen a szöveg témájára, tartalmára, szűrje ki az alapvető információkat. A tanuló aktív és passzív szókincse bővüljön, melyeket bátran használjon élőszóban szövegalkotás, párbeszéd, közlés, utasítás, kérés, kérdés, jellemzés során. Az olvasott rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegeket értse meg. A hangos és a néma olvasás során is könnyen emelje ki a szöveg lényegét, legyen képes tartalmának rövid összefoglalására. Ismerkedjen meg a beás nyelvű szépirodalmi szövegekkel, műfordításokkal (regények, versek, elbeszélések), és szótár segítségével értse meg azok mondanivalóját. A szövegértési feladatokat egyéni, csoportos, irányított és önálló módon is képes legyen megoldani. Legyen képes ábrák, illusztrációk értelmezésére is. Legyen képes összetettebb események, történetek leírására és jellemzésére is. Kövesse az egyszerű írásos mintákat, dolgozza át kreatívan, töltse meg konkrét és személyes tartalmakkal. Használja a kötőszavakat bátran írásban is, az ok-okozati összefüggések alkalmazása során. Alkalmazza magabiztosan a nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteket a szövegalkotás, illetve a fordítási feladatok (beásról magyarra, magyarról beásra) során.

Cigány népismeret

1-4. évfolyam

A hazai cigány nemzetiség számára a kultúra az identitás fenntartásának és megerősödésének alapvető feltétele. Megnőtt a nemzetiségi nevelést és oktatást végző intézmények szerepe a kultúra közvetítésében, az identitás tudatosításában. A nevelés és oktatás feladatai éppen ezért nem korlátozódhatnak csak az ismeretek átadására és a készségek fejlesztésére. Gyakorlati és sokrétűen felhasználható tudásra és a képességek fejlesztésére kell törekedni, amelyek egyben feltételei az értékeken alapuló cselekvésnek. Az önmeghatározás, az ítélőképesség, a tudomány és művészet iránti nyitottság és a mindenkori személyes adottságok és lehetőségek határain belüli teljesítmény elérése a cél. Ez a feltételrendszer nyit utat a felelősségteljes élet felé. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a magyarországi nemzetiségek legfontosabb oktatáspolitikai célja egy olyan nevelési és oktatási kínálat fenntartása és fejlesztése, amely mindenki számára elérhető és átjárható. A szokások ápolása, a történelem és a jelen ismerete – mindezek az identitás nélkülözhetetlen részét képezik. Modern világunkban az emberi kapcsolatokon keresztül történő tanulás éppoly fontos, mint a tudás és az információ megszerzése, valamint cselekvési stratégiák kifejlesztése. A tantárgy sajátosságából – miszerint a család érték- és hagyományközvetítő szerepét és azok tiszteletét egyre inkább át kell vállalnia, adódnak a célok és feladatok is. A cigány nemzetiségi nevelést, oktatást vállaló iskolák tanulói először élményszerű helyzetekben találkoznak a legfontosabb hagyományokkal, az életmódbeli szokásokkal és a nemzetiség kultúrájával. Ezekre az élményekre építve cselekvés- és projektorientált oktatási formákban a fokozatosság elve alapján szereznek ismereteket a nemzetiség történeleméről, néprajzáról, nyelvéről, irodalmáról és a médiáról. A tanulók tájékozottak abban, hogy a hagyományőrzés családon kívüli színterei különböző intézmények és szervezetek. A népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket más nemzetiségek és népek elfogadására. A heti egy tanítási óra tizenkét évfolyamon keresztül intenzív és alapos ismeretszerzést és képességfejlesztést tesz lehetővé. A kerettanterv a népismeretet önálló tantárgyként tervezte.

A népismeret tantárgy feladata ‑ identitás- és értékközvetítés ‑ hatással van a módszerek megválasztására. A nyitott oktatási formákban történő tanítás olyan ismeretszerzést biztosít, amely az élménytől a cselekvésen és megértésen át a tapasztalathoz vezet. Így fokozatosan kialakulnak a tanulókban azok a kompetenciák, amelyek alkalmassá teszik őket önálló projektek lebonyolítására.

1‑2. évfolyam

Az első két évfolyam az óvodából az iskolába való átmenetet képezi, ebből adódóan az időigényes cselekvésen alapuló tanulás, valamint az óraszervezési formák állnak a középpontban. Az egyéni érdeklődés döntő fontosságú. Törekedni kell a tanulók között lévő különbségek lépésről lépésre történő kiegyenlítésére.

A tantárgy bő teret kínál kérdések megfogalmazására és megválaszolására, kommunikációs helyzetek egyszerű nyelvi eszközökkel történő megoldására, a tér-idő fogalmának mélyítésére.

Témakör		Szociális kapcsolatok	Órakeret 11 óra
Tanulási eredmények		A tanuló: - tud családrajzot készíteni - meg tudja különböztetni a távolabbi rokon kapcsolatokat - képes használni a megfelelő cigány megnevezéseket a rokonsági fokok esetében - ismeri a család és a rokonság életének fontos eseményeit a hétköznapok és az ünnepek vonatkozásában is. - megtapasztalja a családhoz, a szűkebb közösséghez, nemzetiségéhez tartozás érzését, nyitottá válik a családi és közösségi értékek befogadására - életkori sajátosságainak megfelelően bemutatja családja és nemzetisége értékeit Személyes beszélgetések: énkép, szülők, család, rokonok ‑ cigány megnevezések használata. Családrajz készítése. Távolabbi rokoni kapcsolatok megkülönböztetése. A család és a rokonság életének fontos eseményei (mindennapok és ünnepnapok). Magatartásformák.
Ismeretek/Fejlesztési feladatok
Személyes beszélgetések: énkép, szülők, család, rokonok ‑ cigány megnevezések használata. Családrajz készítése. Távolabbi rokoni kapcsolatok megkülönböztetése. A család és a rokonság életének fontos eseményei (mindennapok és ünnepnapok). Magatartásformák.
Fogalmak	anya, apa, testvér, nagyszülő, család, rokon
Javasolt tevékenységek	pl. régi családi fotók gyűjtése, beszélgetés szülőkkel, idős rokonokkal, hajdani konyhában használatos eszközök gyűjtése, kiállítás összeállítása, múzeum-, tájházlátogatás, múzeumpedagógiai foglalkozásokon való részvétel, stb.

Témakör		Természeti és társadalmi környezet	Órakeret 11 óra
Tanulási eredmények		A tanuló: - megtapasztalja környezete élő és élettelen dolgait, azokat képes megnevezni - életkorának megfelelő módon tudja jellemezni az élőlényeket, tárgyakat - életkorának megfelelően tud tájékozódni lakóhelyén - ismeri lakóhelye jellegzetes cigány családi házának jellemzőit
Ismeretek/Fejlesztési feladatok
Jellemző tárgyak, épületek, képek megfigyelése. A településre jellemző helymeghatározások (templom, iskola, temető). Tájékozódás gyakorlása. A családi ház, az utca jellegzetessége. A természet szeretete. Épített környezet: régen és ma.
Fogalmak	ház, épület, utca, falu, város, élő és élettelen környezet
Javasolt tevékenységek	pl. régi fotók gyűjtése, beszélgetés szülőkkel, idős rokonokkal hajdani lakóházakról, a településről, tájházlátogatás, rajz készítése a település, a környezet elemeiről, stb.
Témakör		Múlt és jelen	Órakeret 11 óra
Tanulási eredmények		A tanuló: - Életkorának megfelelően helyesen használja a jelen és a múltfogalmait - Ismer / fel tud idézni cigány meséket/eredetmondákat - Ismeri a cigányság szimbólumait, ezeket életkorának megfelelően értelmezni tudja
Ismeretek/Fejlesztési feladatok
A cigány meséken, eredetmondákon keresztül ‑ az életkori sajátosságoknak megfelelően – betekintés az elődök életébe. A cigány mesemondás mássága. Emblematikus jelképek: zászló, himnusz.
Fogalmak	vándorlás, ló, szekér, zászló, himnusz
Javasolt tevékenységek	cigány mesék, eredetmondák olvasása, hallgatása, bábkészítés, dramatizálás, illusztráció késztése a történetekhez, zenehallgatás-éneklés, stb.

Témakör		Kulturális élet	Órakeret 20 óra
Tanulási eredmények		A tanuló: - ismeri a legfontosabb cigány hagyományokat, szokásokat - ismeri a hagyományos cigány tánc néhány alapelemét, azt be tudja mutatni - fel tud idézni és be tud mutatni egy-két hagyományokhoz kötődő gyermekdalt, mondókát, gyermekverset. - egmismeri a hagyományos cigány népzene néhány alapelemét, eszközét
Ismeretek/Fejlesztési feladatok
Ismerkedés szokásokkal (az év jeles napjai, az emberi élet fordulói), hagyományokkal: mondókák, gyermekversek, mesék hallatán. Hangutánzó játékok, hangadó és hangszerpótló eszközök megszólaltatása. Cigány dalok. Ünnepekhez kapcsolódó köszöntők, ajándékok, vendégvárás. Cigány ételek megismerése. A cigány tánc alapelemeinek kipróbálása.
Kulcsfogalmak	találós kérdés, mondóka, kiszámoló, nyelvtörő, vers, mese, dal, hangszer, zene, tánc
Javasolt tevékenységek	mondókák, gyermekversek olvasása, bemutatása, közös tánc, közös zenélés, autentikus cigány zenész és táncos bevonása a tanulás folyamatába, filmek megtekintése, népdalgyűjtés

Témakör		Cigány nyelvek	Órakeret 5 óra
Tanulási eredmények		A tanuló: - megismeri a magyarországi cigány nyelvek elnevezését - megismeri néhány alapszót a cigány nyelvekből - megismeri/memorizál egy-két cigány nyelvű verset, mondókát
Ismeretek/Fejlesztési feladatok
Nyelvhasználat otthon (családban, rokonságban) és az iskolában (tanár, tanulók). Néhány gyermekirodalmi mű megtanulása magyar és cigány (beás és/vagy romani) nyelven. Köszönési formák, számolás 1‑10-ig.
Kulcsfogalmak	cigányok beszéde, hallás utáni ismétlés, figyelem, pontosság, gyakorlás
Javasolt tevékenységek

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A cigány gyermekirodalom és ének-zene valamelyik műfajában a tanulók adjanak elő egy-egy szabadon választott művet, vagy mondják el tartalmát. Tudják megkülönböztetni a múlt és a jelen történéseit, eseményeit. Ismerjék családjukat, rokoni kapcsolataikat, tudjanak róla folyamatosan beszélni. Legyenek pozitív élményeik a cigány népcsoporttal, emberekkel, társakkal kapcsolatban.

3–4. évfolyam

A harmadik és negyedik évfolyam szoros kapcsolatban áll az első két évfolyammal. Ebben az időszakban azok a tanulási és tanítási folyamatok erősödnek, amelyek az iskolai teljesítményhez kötődnek. A tanulók személyes motiváltságára különös hangsúlyt kell fektetni.

A tantárgy lehetővé teszi a szóbeli kifejezőkészség nagymértékű fejlesztését élménybeszámolók, tapasztalatok megosztásának biztosításával. Mélyíti a tanulók mérlegelő gondolkodását, mindennapi felelősségvállalását.

Témakör		Szociális kapcsolatok	Órakeret 11 óra
Tanulási eredmények		A tanuló: - megismeri a cigány család hagyományos szerkezetét, szerepeit - ismeri a családi normák szerepét - ismeri és megfelelően alkalmazza a család, nagycsalád, nemzetség fogalmát - megtapasztalja a családi és a szélesebb, társadalmi együttélés szabályait - megismeri saját családja tágabb rokonsági viszonyait
Ismeretek/Fejlesztési feladatok
A cigány család szerkezete, hierarchiája. Azonos családba (silyéd, chalado), nemzetségbe (vigă, nyamipe) tartozás elvei, szempontjai. Családi normák, szabályok. Generációk együttélése. Ragadványnevek. A rokoni kapcsolatok részletesebb kibontása, rendszerezése. Emberi viszonyok szélesebb spektruma. Egyéni és közösségi hasonlóságok, különbségek. Cigányközösségek bemutatása.
Kulcsfogalmak	féltestvér, unokatestvér, közösség, barátság, szabály
Javasolt tevékenységek	családfa kutatás, családfa készítése, beszélgetés felnőttekkel az összetartozásról, normákról, jellegzetes cigány nevek gyűjteményének készítése, látogatás cigány közösségekbe

Témakör		Természeti és társadalmi környezet	Órakeret 12 óra
Tanulási eredmények		A tanuló: - részletesebben megismeri saját lakókörnyezetét - ismeretszerzés /megtapasztalás a cigánytelep jellemzőiről - tájékozódni képes lakóhelyén, tágabb környezetében - megismeri a hagyományos cigány életforma és a természet összefüggéseit
Ismeretek/Fejlesztési feladatok
Szűkebb és tágabb környezet. A ház berendezési tárgyai. Különböző házak, utcák, terek. Adott település szerkezete. Az itt élő nemzetiségek. Viszonyítások (tér-idő) gyakorlása. Cigánytelepek-cigányközösségek bemutatása egyéni élmények, képek alapján. Gazdasági élet nyomai. Kötődés a természethez. Ehető és mérges gombák. Keresetkiegészítő tevékenységek. Gyógynövények (kamilla, gyermekláncfű, hársfa, csalán) és gyógyító hatásuk. Növénygyűjtés, bajelhárítás, orvoslás. Állatok a lakókörnyezetben, haszonállatok.
Fogalmak	település, telep, cigánysor, gazdasági élet
Javasolt tevékenységek	település bejárása, térképkészítés, látogatás cigány közösségeknél, interjú a természetet jól ismerő cigány emberekkel, makettkészítés, teafőzés, stb.

Témakör		Múlt és jelen	Órakeret 11 óra
Tanulási eredmények		A tanuló: - képes az idő tagolására szolgáló kifejezések helyes használatára. - megismeri a múlt cigány hagyományának, kultúrájának jelentős képviselőit, a jelen cigány kultúrájának neves előadóit, művészeit - ismeri és elő tudja adni a cigány himnuszt
Ismeretek/Fejlesztési feladatok
A legfontosabb állami jelképek értelmezése. A cigány himnusz (Zöld az erdő) megtanulása. Híres cigányok régen és ma (irodalom, képzőművészet, zene). Nép- és műköltészeti alkotásokban pozitív és a negatív hősök tulajdonságainak elemzése. Cigánydalok, cigányzenék, cigánytáncok. Modern irányzatok. Példaképek.
Fogalmak	jelkép, irodalom, képzőművészet, népzene, műzene, hangszerpótlás, példakép
Javasolt tevékenységek	cigánytánc tanulása, zenehallgatás, zenélés, irodalmi művek olvasása, megtanulása, előadása

Témakör			Kulturális élet		Órakeret 19 óra
Tanulási eredmények			A tanuló: - megtapasztalja az ismeretbővítés, az információk cseréjének sokféleségét. - megismeri és megtapasztalja a hagyományos cigány mesterségek értékeit - megismeri és bemutatja a népi szokásokat, hagyományokat. - nyitottá válik a családi és közösségi értékek befogadására		A tanuló: - megtapasztalja az ismeretbővítés, az információk cseréjének sokféleségét. - megismeri és megtapasztalja a hagyományos cigány mesterségek értékeit - megismeri és bemutatja a népi szokásokat, hagyományokat. - nyitottá válik a családi és közösségi értékek befogadására
Ismeretek/Fejlesztési feladatok
Az év jeles napjaihoz, az emberi élet fordulóihoz kötött szokások (születés, keresztelés, háztűznéző, leánykérés, esküvő, menyasszonytánc, halál, virrasztás, temetkezés). Szolgáltatott (betlehemezés, karácsonyi kántálás) és alkalmazott (búcsús és halottas énekek) hagyományok. A cigány kultúrkör színeinek és motívumainak felfedezése. A cigány tánc ritmuskísérete. Üdvözlési formák, alkalmakhoz kapcsolódó köszöntések, jókívánságok. Babonák és hiedelmek (betegségdémonok, végzet, jóslás, szerencseszimbólumok). Istenhit. Hagyományos mesterségek bemutatása és kipróbálása (vályogvetés, kosárfonás, fa- és fémmegmunkálás, muzsikálás, lókereskedelem).
Fogalmak				szokás, hagyomány, viselet, motívum, ritmus, mesterség
Javasolt tevékenységek				kultúraőrző fotók, tárgyak gyűjtése, riportkészítés, film és- hangfelvétel készítése, látogatás/meghívás hagyományőrző csoportoknál, stb.
Témakör		Cigány nyelvek				Órakeret 5 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai		A tanuló: - Nyitottá válik a cigány nyelvek megismerésére - megismeri a két cigány nyelv eredetét, hangjait, azokat képes olvasni,
Ismeretek/Fejlesztési feladatok
A cigány hangok helyes kiejtése. Írott szöveg olvasása. A két cigány nyelv megismerése. Szótárhasználat. Nyelvjárások és mesterségek kapcsolata. Memoriterek.
Fogalmak	írott és hallott szöveg, memoriter, szótár, nyelvjárás

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A cigány irodalom minden műfajában legyenek képesek a tanulók előadni egy-egy szabadon választott művet. Ismerjék a lakóhelyükön élő nemzetiségeket, a cigány népcsoportot, annak hagyományos mesterségeit, szokásait, nyelvjárását. Képesek legyenek saját népcsoportjukról, rokonságukról, családjukról, nemzetiségi élményeikről szóban beszámolni. Adjanak elő cigány táncmotívumot és/vagy cigány dalt. A múlt és a kultúra megismerésével a tanulókban formálódjon az azonosságtudat.

Cigány népismeret

5-8. évfolyam

A hazai cigány nemzetiség számára a kultúra az identitás fenntartásának és megerősödésének alapvető feltétele. Megnőtt a nemzetiségi nevelést és oktatást végző intézmények szerepe a kultúra közvetítésében, az identitás tudatosításában. A nevelés és oktatás feladatai éppen ezért nem korlátozódhatnak csak az ismeretek átadására és a készségek fejlesztésére. Gyakorlati és sokrétűen felhasználható tudásra és a képességek fejlesztésére kell törekedni, amelyek egyben feltételei az értékeken alapuló cselekvésnek. Az önmeghatározás, az ítélőképesség, a tudomány és művészet iránti nyitottság és a mindenkori személyes adottságok és lehetőségek határain belüli teljesítmény elérése a cél. Ez a feltételrendszer nyit utat a felelősségteljes élet felé. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a magyarországi nemzetiségek legfontosabb oktatáspolitikai célja egy olyan nevelési és oktatási kínálat fenntartása és fejlesztése, amely mindenki számára elérhető és átjárható. A szokások ápolása, a történelem és a jelen ismerete – mindezek az identitás nélkülözhetetlen részét képezik. Modern világunkban az emberi kapcsolatokon keresztül történő tanulás éppoly fontos, mint a tudás és az információ megszerzése, valamint cselekvési stratégiák kifejlesztése. A tantárgy sajátosságából – miszerint a család érték- és hagyományközvetítő szerepét és azok tiszteletét egyre inkább át kell vállalnia – adódnak a célok és feladatok is. A cigány nemzetiségi nevelést, oktatást vállaló iskolák tanulói először élményszerű helyzetekben találkoznak a legfontosabb hagyományokkal, az életmódbeli szokásokkal és a nemzetiség kultúrájával. Ezekre az élményekre építve cselekvés- és projektorientált oktatási formákban a fokozatosság elve alapján szereznek ismereteket a nemzetiség történeleméről, néprajzáról, nyelvéről, irodalmáról és a médiáról. A tanulók tájékozottak abban, hogy a hagyományőrzés családon kívüli színterei különböző intézmények és szervezetek. A népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket más nemzetiségek és népek elfogadására. A heti egy tanítási óra tizenkét évfolyamon keresztül intenzív és alapos ismeretszerzést és képességfejlesztést tesz lehetővé. A kerettanterv a népismeretet önálló tantárgyként tervezte.

5‑6. évfolyam

E két évfolyamon kibővül, megnövekszik az ismeretanyag. A kognitív kompetenciák fejlesztésének előtérbe kerülése mellett továbbra is központi szerepet játszik a tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Interjúk készítése, beszélgetések lefolytatása, információk szelektálása, történelmi időkifejezések alkalmazása és a földrajzi tájékozódási képesség fejlesztése veszi kezdetét. Körvonalazódnak a népcsoportra jellemző ismérvek.

Témakör

Szociális kapcsolatok

Órakeret 11 óra

Tanulási eredmények

A tanuló:

- felismeri, hogy a cigány népcsoporthoz való tartozás többletet, kulturális színességet jelent.

- megismeri a magyarországi cigány népcsoportokat,

- elmélyíti tudását, ismereteit a hagyományos cigány életmód és a rokonság terén

Ismeretek/Fejlesztési feladatok

A magyarországi cigány népcsoportok megismerése ‑ tanári irányítással végzett gyűjtőmunka. Elődök, ősök felkutatása, családfa összeállítása. A család életmódja, szokásrendszere, időbeosztása. A családtagok iskolázottsága, munkája.

A cigány konyha berendezése, régi használati eszközök. A cigány és magyar ételek összehasonlítása. Vendéglátás.

Fogalmak	romungró (magyarcigány, kárpáti cigány), oláh cigány, beás, szinti, családfa, fa- és fémeszköz, cigánykenyér.
Javasolt tevékenységek	családfa készítés, hagyományos életforma tárgyainak gyűjtése, egyszerű ételek közös elkészítése, szituációs játékok,stb.

Témakör

Természeti és társadalmi környezet

Órakeret 12 óra

Tanulási eredmények

A tanuló:

- képes a térben és időben tájékozódni

- megtapasztalja az azonosságtudat, hovatartozás, kötődés fontosságát

- ismeri a cigányság hagyományos mesterségeit, megélhetési módjait

- megismeri a hagyományos cigány lakókörnyezet jellemzőit

Ismeretek/Fejlesztési feladatok

Települések bemutatása személyes élmények, képek alapján. Az ott lakók élete.

A család, a rokonság múltbéli mesterségei és jelenkori foglalkozásai, tevékenységei. Megélhetési módok. A lakókörnyezet meghatározó szerepe. Esetleges elhagyásának okai.

Az őshaza elhagyása. Vándorlás, letelepedés.

Élet a vándorutakon. Nyári és téli szálláshelyek.

Valóságos vagy képzeletbeli utazás (fotók, képek) utáni élménybeszámoló olyan területekről, ahol cigányok élnek vagy éltek ‑ megfigyelési szempontok alapján. A régi és mai „lakó”hagyományok összehasonlítása, a cigányságra jellemző jegyek felismerése.

Fogalmak	településtípus, népesség, gazdaság, megélhetés, őshaza, vándorlás, letelepedés
Javasolt tevékenységek	időszalag készítése, makett készítése, tájház látogatása, múzeumpedagógiai foglakozások, fotógyűjtemény készítése, stb.

Témakör

Múlt és jelen

Órakeret 14 óra

Tanulási eredmények

A tanuló:

- érdeklődik a családi gyökerek, a cigányság múltja iránt

- megtapasztalja és megismeri a cigány közösségek normáit

- megismeri a cigányság magyarországi megtelepedésének folyamatát

- megismer történelmi és mai cigány példaképeket

Ismeretek/Fejlesztési feladatok

Történelmi személyek, mai közszereplők, hétköznapi cigány emberek bemutatása, jellemzése. Szerepük a cigány nemzetiségi tudat formálásában. A Glinda (Tükör) című Roma Gyermek és Ifjúsági Magazin élettörténeteinek megismerése.

A cigány közösségek életét meghatározó íratlan szabályok. A vajdák szerepe. Sajátos igazságszolgáltatási mód: a Romani Kris, a cigány törvény.

Az idő kifejezésének bővítése: év, évtized, évszázad. Népcsoportok érkezése hazánk területére különböző történelmi korokban ‑ feldolgozás irányított beszélgetésekkel. Magyarországi cigányok a feudalizmus korában. A tanultak (Zsigmond király László vajda és népe számára adományozott menlevelet) elhelyezése időszalagon a kiemelt időpontokhoz képest.

Fogalmak	időszámítás, cigány törvény, vajda
Javasolt tevékenységek	térkép készítése, időszalag készítése, szituációs játékok, történelmi dokumentumok értelmezése

Témakör

Kulturális élet

Órakeret 16 óra

Tanulási eredmények

A tanuló:

- ismer és előad cigány meséket

- megismeri a tájegységek cigány táncait, azok néhány alaplépését be tudja mutatni

- felismeri a cigány népviseletek jellemzőit

- megismer cigány képzőművészeket, alkotásaikat

Ismeretek/Fejlesztési feladatok

Mesemondási szokások, híres mesemondók és meseírók.

A műalkotások megkülönböztetése műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján. Cigány származású képzőművészek.

Hazai és külföldi cigány népdalok, népzene. Tánctípusok: szóló (férfi, női), páros, botoló, cigánycsárdás (csingerálás). Tájegységek cigány táncai.

A magyarországi cigány népviseletek jellemzői. Viseletelemzés: formák, színek, díszek jellegzetességei, a közlő funkció. A férfi és a női öltözék tartozékai, régi és új stílusú viselet. Öltözködés – különböző korosztályok és nemek ruhadarabjai, jellemző motívumok (rózsa) és színek (Föld, víz, Nap színei).

A magyar és a cigány szokások összehasonlítása.

Még élő hiedelmek, babonák (születéstől a temetkezésig). A cigányok vallásossága. Egyházi ünnepek, szertartások, viselkedési módok. A nemzetiségi ünnepek sajátos jellemzői.

Romani Design Stúdió. Azon módszerek tudatosítása a tanulókban, amelyekkel lehetséges a cigány hagyományok átörökítése.

Fogalmak	festészet, grafika, szobrászat, tárgykultúra, pergetés, tánctípus, hiedelem, babona, vallásosság, szertartás
Javasolt tevékenységek	műalkotások bemutatása, értelmezése, rajz, festmény készítése, múzeumpedagógiai foglakozás, tánctanulás, ruhatervezés

Témakör

Cigány nyelvek

Órakeret 5 óra

Tanulási eredmény

A tanuló:

- megismeri a cigány nyelvek nyelvjárásait

- ismer és alkalmaz alapszavakat a cigány nyelvekből

- megismer cigány nyelvű kiadványokat

Ismeretek/Fejlesztési feladatok

Cigány nyelvek és nyelvjárásaik. Szókincskészlet. Jövevényszavak átvétele. Adott település nyelvhasználata. Cigány nyelvű kiadványok. Nyelvhasználati készség fejlesztése (alapszavak és kifejezések, köszönések, köszöntések, számolás, versmondás gyakorlásával).

Fogalmak	romani nyelv, lovári nyelvjárás, beás nyelv és nyelvjárásai, jövevényszó, hanganyag, nyomtatott kiadvány
Javasolt tevékenységek	szógyűjtemény készítése, versolvasás-tanulás, hangfelvételek hallgatása, interjú, beszélgetés anyanyelvi beszélővel

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanulók legyenek képesek elemi szinten térképen tájékozódni, történelmi időkifejezéseket alkalmazni, információkat gyűjteni, lényeget kiemelni, továbbá összefüggéseket keresni az életmód és a hagyományos cigány foglalkozások között. Tudják megkülönböztetni a magyar és a cigány szokásokat. Nevezzenek meg neves cigány származású írót, költőt, képzőművészt, zenészt.

7‑8. évfolyam

Ezeken az évfolyamokon az előző szakaszokhoz kapcsolódva – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben ‑ a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése a feladat.

A tantárgy fejleszti a véleményalkotások minőségét, a problémamegoldó gondolkodást. Segíti térben és időben a tájékozódási készséget. Erősíti a hovatartozás felismerését, az önazonosság vállalását.

Témakör

Szociális kapcsolatok ‑ Személyes életvitel

Órakeret 10 óra

Tanulási eredmények

A tanuló:

- megismeri a magyarországi nemzetiségeket

- megtapasztalja a békés egymás mellett élés fontosságát

- feltérképezi saját és közössége értékrendjét, ezeket össze tudja hangolni

- önálló kutatómunkát és prezentációt képes készíteni

Ismeretek/Fejlesztési feladatok

Nemzetiségek – különös tekintettel a cigányságra ‑ földrajzi elhelyezkedése, számossága, kultúrája, élete ma Európában, Magyarországon. Együttélés az anyaországbeliekkel. Az egymás mellett élés mintái, modelljei. Ennek elemzése az adott településen.

A szabadidő eltöltésének módjai. Egészséges életmód (étkezés, mozgás, sportolás). Egyéni és közösségi (családi) értékrendek összehasonlítása.

Továbbtanulási tervek. Jövőkép.

Önálló gyűjtő- és kutatómunkával szerzett ismeretekből prezentáció készítése. A mindennapi együttműködés és felelősségvállalás mélyítése, illetve tudatosítása a tanulókban (család, iskola, baráti kör szintjén).

Fogalmak	multikulturalizmus, minta, modell, életmód, szabadidő, pályaválasztás
Javasolt tevékenységek	szituációs játékok, drámapedagógiai foglakozás, önálló gyűjtőmunka, látogatás és beszélgetés kisebbségi önkormányzatoknál

Témakör

Természeti és társadalmi környezet

Órakeret 12 óra

Tanulási eredmény

A tanuló:

- képes tájékozódni a cigányság vándorlását bemutató térképen

- képes tájékozódni időben

- megismeri és megérti a letelepedés/letelepítés folyamatát, okait, következményeit

- megismeri az európai cigányság nagyobb csoportjait, jellemzőit

Ismeretek/Fejlesztési feladatok

A régi cigányházak jellemzői (építészeti anyag, alaprajz, berendezés). Szimbólumok.

Szülő, tartózkodási, lakóhely azonossága vagy különbözősége, ennek okai.

A cigány népvándorlás feltételezhető okai. Az útvonalak nyomon követése. Élet a vándorlás idején idegen országokban. A vándorlók és a többségi közösségek kapcsolata, menlevelek, vándorjelek. A vándorlás tárgyi emlékei, a mindennapi élethez használt eszközök. A vándorlás alatt folytatott gazdasági tevékenységek. Tájékozódás Eurázsia térképén.

Telepítő tényezők.

Cigányok Európában. Számosságuk.

Kronológiai adatok rendezése:

- a cigányok Európába érkezésük előtt

- a cigányok megjelenése Európa országaiban, különös tekintettel a Balkán-félszigetre.

Összefüggések keresése a cigányok történelme, földrajzi elhelyezkedése, nyelve között.

A kognitív gondolkodás fejlesztése.

Annak segítése, hogy fogalmazódjanak meg kérdések a tanulókban, érezzenek késztetést a válaszkeresésre: miért vannak gazdag és szegény országok, települések, családok, egyének?

Fogalmak	telepítő tényező, térképhasználat, vándorjel, menlevél, gondolkodási művele.
Javasolt tevékenységek	Adott település térképének elkészítése vázlatos bemutatással (a cigányok és más nemzetiségek által tömbszerűen lakott részek kiemelésével ‑ meghatározott korszakban). Vándorlási térkép készítése, időszalag készítése, prezentáció készítése.

Témakör

Múlt és jelen

Órakeret 15 óra

Tanulási eredmények

A tanuló:

- képes tájékozódni a történelmi időben

- Ismeri és értelmezni tudja a múlt és a jelen cigányságot érintő folyamatait

- megismeri az önkormányzatiság fogalmát, működését

Ismeretek/Fejlesztési feladatok

A cigány történelem sajátosságai.

Cigányok

- a három részre szakadt országban

- a felvilágosodás korában

- a polgári Magyarországon.

Törvényi szabályozás, rendelet a letelepítésről.

A cigányság helye Európában és a világban. Fogadtatásuk, életük régen és ma.

A jelenkor elvándorlási folyamatainak elemzése.

Cigány szervezetek, cigányok a közéletben.

A hazai cigányság politikai, jogi, kulturális érdekképviseleti szervezetei, a nemzetiségi önkormányzatok szerepe (Országos Roma Önkormányzat), civil szervezetek élete.

Betekintés a közszolgálati és kereskedelmi televíziók roma/cigány műsorainak felvételeibe. A kognitív gondolkodás fejlesztése.

Annak segítése, hogy fogalmazódjanak meg kérdések a tanulókban, érezzenek késztetést a válaszkeresésre: miért nem viseltek háborút a cigányok?

Fogalmak	Nemzetiség, cigányok történelme, törvény, rendelet, érdekképviselet, ki- és elvándorlás.
Javasolt tevékenységek	történelmi dokumentumok elemzése, látogatás és interjú kisebbségi önkormányzatnál, kulturális műsorok közös értelmezése, kisebbségi iskolaújság készítése

Témakör

Kulturális élet

Órakeret 16 óra

Tanulási eredmények

A tanuló:

- ismeri cigány írók, költők, képzőművészek, zenészek munkásságát, fő műveit

- megismeri kultúrák különbségeit és azonosságait

Ismeretek/Fejlesztési feladatok
A magyarországi cigány írók, költők ‑ mint meghatározó személyiségek ‑ életútja, munkássága, főbb művei (Choli Daróczi József, Bari Károly, Lakatos Menyhért, Orsós Jakab, Rostás-Farkas György, Szécsi Magda). A magyar és világirodalomban megjelenő cigánysorsok. A cigány balladák témái. A hit, a vallás szerepe. Hazai autodidakta (naiv) és professzionális (képzett) cigány képzőművészek (Orsós Teréz, Péli Tamás, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Szentandrássy István). Cigányzene a történelmi Magyarországon (híres bandák, zenészek, életutak, életművek). A verbunkos. A zenélés mint életforma, mint megélhetési lehetőség. Nemzetközi sikerek régen és ma. Zenészdinasztiák. Kultúrák ‑ azonosságok és különbségek a cigányság szokásaiban, hagyományaiban. .
Fogalmak	ballada, hit, műalkotás, naiv és képzett művész, kulturális különbség, cigányzene, prímás, kontrás, dinasztia
Javasolt tevékenységek	Neves cigányok születési és temetési helyének megkeresése a térképen (életszakaszuk bejelölése az időszalagon). Egyéni és csoportos bemutatkozások, kiállítások, kulturális előadások, fellépések (iskolai és/vagy települési rendezvényen). A cigányság életében rejlő ‑ jelen és a jövő kínálta ‑ lehetőségek felismertetése, megláttatása a tanulókkal.
Témakör	Cigány nyelvek	Órakeret 5 óra
Tanulási eredmények	A tanuló: - olvasni/memorizálni/előadni tud rövid cigány nyelvű szövegeket - felismeri a cigány nyelvek megőrzésének fontosságát
Ismeretek/Fejlesztési feladatok
A cigány nyelv dialektusai között fennálló hasonlóságok és különbségek érzékelése. Szájhagyomány és írásbeliség. Szótárhasználat, fordítási gyakorlat. Hazai cigány nyelvvizsga-központok. Annak tudatosítása a tanulókkal, hogy a cigány nyelv kommunikációs csatornát biztosít más országok cigány lakosságával.

Fogalmak	nyelvhasználat, dialektus, fordítás, nyelvvizsga
Javasolt tevékenységek	cigány nyelvű szövegek olvasása, hallgatása, kiselőadás, prezentáció
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén	A tanulók ismerjék a cigányság történelmének, vándorló életmódjának alaptételeit, a sokféle népcsoport színes életmódját, szokásait, neves képviselőit. Legyenek képesek objektív véleményt alkotni eseményekről, személyekről. Tudják értelmezni az olvasott forrásanyagokat. Tiszteljék az országban élő nemzetiségek kultúráját.

s2smodern

P e d a g ó g i a i _ p r o g r a m - Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola

2.4. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Követelmények

A tanulók megértik és tudják követni a tanár egyszerű utasításait. Tudnak egyszerű módon kérdezni, válaszolni, információt adni, ill. kérni valós beszédhelyzetekben. Képesek megoldani hallás utáni értési feladatokat. Megértési problémák esetén tudnak segítséget kérni.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az életkornak megfelelő mesék, versek, fordítások feldolgozása.

Ismeri és megérti a leírt szavakat, kifejezéseket.

A megértést cselekvéssel, szóban, vissza tudja jelezni.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Követelmények

Képes saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően elmondani beás nyelven.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Követelmények

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Követelmények

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kovalcsik Katalin, Konrád Imre, Ignácz János: Aminy ku putyere - Bátor emberek. Beás cigány történetek, szokáselbeszélések és mesék iskolás gyermekek számára. Pécs: Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, 2001

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fogalmak

Javasolt tevékenységek

Fogalmak

Javasolt tevékenységek

Fogalmak

Javasolt tevékenységek

Javasolt tevékenységek

Javasolt tevékenységek

Javasolt tevékenységek