S Z M S Z - Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola

A Hajdúböszörményi Tankerületi Központ (4220 Hajdúböszörmény, Mester utca 9.) a Polgári Vásárhelyi Pál Általános Iskola fenntartói jogát 2023. szeptember 01. napjától átadta a Hajdúvidéki Református Egyházmegye számára.

A változás mindig előremutatást jelent, a Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskolában a 2023/2024-es tanév kezdetén elindulunk egy új úton a Hajdúvidéki Református Egyházmegye fenntartásában és támogatásával erős küldetéstudattal kezdjük meg közös munkánkat, hogy egy református értékrendet hirdető, jó iskolát teremtsünk, amely minden felekezetű gyermek számára nyitva áll.

1. Általános rendelkezések

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

a/ A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését az intézményi működés belső rendjét,

a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,

a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,

a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,

ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,

a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást,

a kiadmányozás és a képviselet szabályait,

a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,

az igazgató vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét,

a vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,

a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,

a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,

az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,

a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,

a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, az intézményi védő, óvó előírásokat,

bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,

annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,

azokat az ügyeket, amelyekben a szülői közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,

a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait,

az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,

az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,

az igazgató feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket,

munkaköri leírásmintákat,

mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja,

továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe,

az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit,

a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét,

a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),

az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,

a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,

az iskolai könyvtár és a DÖK SZMSZ-ét.

Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §ában foglalt felhatalmazás alapján történik.

A szervezeti és működési szabályzat az intézmény pedagógiai programjában rögzített csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

b/A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi
törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek, elnöki utasítások:

évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
A Magyarországi Református Egyház Köznevelési törvénye 1995.évi I.tv: 1998.évi I. tv, 2005.évi II. tv, 2013.évi V. tv. egységes szerkezetbe foglalása
évi II: törvénye a közoktatásról
évi II. törvény a református hittanoktatásról
évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás tankönyvellátás rendjéről
401/2023. (VIII.30.) Kormányrendelet A pedagógusok új életpályájáról szóló évi LII. törvény végrehajtásáról
402/2023. (VIII.30) Kormányrendelet A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti felzárkózó és kedvezményezett települések listájáról, valamint egyes közneveléssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról
403/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelete egyes közneveléssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról
évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján az intézmény nevelőtestülete a 2024. Január 17-i nevelőtestületi értekezleten fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet.

A fenntartó hagyja jóvá azokat a fejezeteket, amelyekben a fenntartóra nézve többletkötelezettség hárul. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az intézményvezetői irodában, az iskola könyvtárában továbbá az intézmény honlapján.

1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

a/ A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény minden munkavállalójára, tanulójára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra nézve kötelező érvényű. Megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató munkáltatói jogkörében intézkedést hozhat.

b/ A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó Hajdúvidéki Református Egyházmegye jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatára jogszabályi előírás esetén kerül sor, illetve ha az iskola működésében változás történik. A jóváhagyással az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik.

2. Az intézmény alapadatai, feladatellátási rendje

2.1. Az intézmény adatai

Az intézmény neve: Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola

Az intézmény OM azonosító száma: 200927

Az intézmény székhelye, címe: 4090 Polgár, Zólyom u. 14. sz.

Az intézmény telephelye, címe: Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola
Móricz Zs. utcai telephely, 4090 Polgár, Móricz u. 3-5.

Az intézmény vezetője: az intézmény élén az igazgató áll

Az intézmény jogállása, Önálló jogi személy,
gazdálkodási helyzete: részben önálló gazdálkodású intézmény

Az intézmény fenntartója és működtetője: Hajdúvidéki Református Egyházmegye
(4181 Nádudvar, Fő út 123.)

Az intézmény típusa: általános iskola 1-8. évfolyam

Az intézmény tevékenységei: Alapfokú oktatás

2.2. Ellátandó alaptevékenységek

Az intézmény feladata biztosítani az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, mely lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást. A feladatokból adódóan alaptevékenysége körében ellátja az iskoláskorúak általános iskolai oktatását, a tanulók részére napközi otthoni ellátást nyújt. (Köznevelési törvény 10. §)

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1.-4. évfolyam)

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1.-4. évfolyam)

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége
megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Általános iskolai tanuló nappali rendszerű nevelése, oktatása (5.-8. évfolyam)

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5.-8. évfolyam)

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége
megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 5-8. évfolyam)

Általános iskolai napközi otthoni nevelés

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

Általános iskolai tanulószobai nevelés

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok

Speciális tehetséggondozó programok

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Vállalkozási tevékenységet az iskola nem folytathat.

Az intézmény vezetőjét az Oktatási Miniszter bízza meg, határozott időtartamra, a köznevelésről szóló törvény 68.§ (1) (2) (3) bek. alapján.

Az intézmény tanulócsoportjainak száma: 18

Az intézményi pedagógus álláshelyek száma: 32

2.3. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata

Hosszúbélyegző:

Hajdúvidéki Református Egyházmegye

Polgári Vásárhelyi Pál ReformátusÁltalános Iskola

OM:200297

adószám :19367859-1-09

Számlaszám:11738008-21514175

4090 Polgár, Zólyom utca 14.

Használó: Igazgató Igazgatóhelyettes Iskolatitkár

Körbélyegző:

Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola

4090 Polgár, Zólyom utca 14.

Használó:Igazgató Igazgatóhelyettes Iskolatitkár

Hosszúbélyegző

Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola

4090 Polgár, Zólyom utca 14.

Érkezett: ………………..…… Száma: ……………./……..… Hosszú bélyegző

Használó: iskolatitkár

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, amelyre a fenntartó Hajdúvidéki Református Egyházmegye engedélyt adott, az iskolatitkár a munkaköri leírásban szereplő ügyekben, az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor.

A bélyegzőt használó dolgozó a rábízott bélyegzőkért, annak rendeltetésszerű használatáért, munkaidőben és munkaidőn kívüli biztonságos tárolásáért, elzárásáért felelősséggel tartozik. A bélyegző elvesztését, vagy más módon történt megsemmisülését az érintett dolgozó azonnal köteles jelenteni a bélyegzők nyilvántartásával megbízott személynek, aki a bélyegző érvénytelenítését a hivatalos közlönyökben köteles nyilvánosságra hozni.

2.4. Az intézmény által használt fejléces papír

HAJDÚVIDÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE

Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola

4090 Polgár, Zólyom utca 14.

OM:200927

Tel: 52/391-440

E-mail:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

2.5 Az intézmény kiadmányozási rendje

Kiadmányozás: valamely ügyben történő közbenső intézkedésre, érdemi döntésre, valamint külső szervnek vagy személynek címzett irat kiadására ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog magában foglalja az intézkedést, a közbenső intézkedést, a döntést, a döntés kialkításának, az aláírásnak, valamint az irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó felelős.

Postabontás és a szükséges intézkedések megtétele az igazgató feladata kivételt a névreszóló levelek képezik.

Az igazgató hatáskörébe tartozó ügyiratok az igazgató, más személyek hatáskörébe tartozó ügyiratok az illetékesek aláírásával hitelesíthetők, ill. kézbesíthetők.

A fenntartó utasításainak megfelelő módon és esetekben a fenntartóval egyeztetve nyilatkozhat az intézményről. Önállóan nyilatkozhat az iskola oktató-nevelő tevékenységéről.

Az iskola egészét érintő adatok, elemzések, értékelések az intézményvezető kézjegyével ellátva kézbesíthetők.

Egyéb ügyekben az Irat- és Ügykezelési Szabályzat szerint kell eljárni.

Az iskola igazgatója kiadmányozza:

Valamennyi, az iskola tevékenységével kapcsolatos ügyet, dokumentumot, iratot.
A dolgozók jogviszonyának létrejöttével, megszűnésével, és a fegyelmi eljárással kapcsolatos dokumentumokban az elkészült iratokat az intézményvezető láttamozza.
Az intézmény dolgozóival kapcsolatos egyéb munkáltatói intézkedést.

Az igazgatóhelyettesek kiadmányozási joga átruházott jogköreikben érvényes.

Munkaügyi dokumentumok közül kiadmányozhatják a munkaköri leírásokat, a szabadságolásra vonatkozó dokumentumokat, iratokat; a helyettesítés elrendelését.
Aláírási joguk van az intézményben folyó karbantartási munkák munkalapján.

2.6. Nyomtatványok kezelési rendje

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá.

2.7. Az elektronikus napló használata

Az intézmény kötelezően alkalmazza a KRÉTA rendszer elektronikus naplóját, és a rendszer további funkcióit is a megjelenő rendeletek szerint bevezette. Az e-KRÉTA-ban előállított dokumentumok (haladási és értékelési napló,órarend, tantárgyfelosztás, félévi értesítő...stb.) elektronikusan tárolt és hitelesített dokumentumok, melyeknek papír alapú tárolására nincs szükség.

2.8. Az intézményi gazdálkodásának jellemzői

2.8.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

Az intézmény a fenntartó által meghatározott költségvetési keretek között önállóan gazdálkodó intézmény, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Pénzügyi, gazdasági feladatait, elkülönített számlavezetését az Egyházmegye gazdasági igazgató látja el a Hajdúvidéki Református Egyházmegye székhelyén, Nádudvaron.

Gazdálkodással összefüggő kötelezettséget az intézmény a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat.

A polgári önkormányzattal kötött ingatlanhasználati megállapodás alapján az intézmény székhelyét képező épületet és telket átadta az intézmény számára.

Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe.

A leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközöket a nevelő-oktató munka feladatainak ellátásához az intézmény szabadon használhatja.

Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak.

2.8.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása

Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a Hajdúvidéki Református Egyházmegye gazdaságvezetője látja el.

Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján az iskolatitkár érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, , a házipénztár kezelésére jogosultak. A gazdasági vezető jár el a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben.

2.9. Az intézményi étkeztetés biztosítása

Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. Az alsó tagozatos tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A felső tagozatra járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet, tízórait biztosít.

Az intézmény tanulóinak étkeztetését a települési Önkormányzat látja el. Az élelmezési nyersanyagnormát Polgár Város Önkormányzata állapítja meg. Az étkezési díjat - az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével - a jogszabályok és az önkormányzat határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvényben meghatározott családok gyermekei ingyenes étkezésre jogosultak, illetve a normatíva 50%-át fizetik.

2.10. Az intézmény alapdokumentumai, nyilvánosságuk

Az intézmény jogszerű működését az Alapító okirat, Működési engedély, Pedagógiai Program a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és az egyéb belső szabályzatok biztosítják.

Az intézmény tartalmi működését a Pedagógiai Program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervi szabályozáshoz kapcsolódva tartalmazza feladatellátásának professzionális alapjait.

A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, illetve Házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai Programja és Szervezeti és Működési Szabályzata nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető.

Egy – egy példányuk a következő személyeknél, helyeken található meg:

– az iskola fenntartójánál,

– az iskola igazgatóirodájában,

– az iskola alsós igazgatóhelyettesénél,

– az iskola honlapján.

A Házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

A Házirend egy-egy példánya megtekinthető – az iskolai folyosón lévő hirdetőtáblán rövidített változatban, – az iskola igazgatójánál, – az iskola igazgatóhelyettesénél, – az osztályfőnököknél, – a diákönkormányzatot segítő nevelőnél.

A Házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

3. Az intézmény működésének rendje

3.1. A helyiségekre vonatkozó használati rend

A használati rendet a Házirend részletezi.

Az iskola dolgozói az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésszerűen használhatják, melyhez a helyiség felelősének az engedélye szükséges.

Nem iskolai célra történő használathoz az igazgató engedélye szükséges.

Az iskolában a reklámtevékenység tilos, kivéve, ha a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, ill. a kulturális tevékenységgel függ össze. Ezen reklámok sem léphetik át a politikai, ideológiai semlegesség és a jó ízlés határait.

3.1.1. Munkaeszközök használata

Minden alkalmazott felelős az általa használt, ill. az irányításával tanulók által használt munkaeszközök, gépek, szerszámok biztonságos állapotáért, a szükséges védőfelszerelések elhelyezéséért.

Minden alkalmazott kötelessége a tevékenységére és munkaterületére vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályok megismerése, tanulókkal való megismertetése, betartása és betartatása.

3.2. Az intézmény munkarendje

3.2.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény élén az igazgató áll, az intézményvezetés tagjai az igazgató, az igazgatóhelyettesek.

Az intézmény igazgatója vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban – 8.00 -16.00 óráig –, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük a délutáni foglalkozások végéig az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

Amennyiben rendkívüli helyzetben egyikük sem tartózkodik az intézményben, a vezetők helyettesítési rendje alapján kell eljárni.

Ha az őszi, téli, tavaszi szünet időtartama legalább 5 munkanap, az intézményekben egy napon ügyeletet kell biztosítani 9.00– 12.00 óráig.

3.2.2. A pedagógusok munkarendje

3.2.2.1. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejét az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programja határozza meg.

3.2.2.2. A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,
a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak:

magántanuló felkészítése
a tanítási órák megtartása
a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,
osztályfőnöki feladatok ellátása,
iskolai sportköri foglalkozások,
énekkar, szakkörök vezetése,
tanulószobai foglalkozás tartása
napközi otthonos foglalkozás tartása
differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),
magántanuló felkészítésének segítése.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők:

a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása,
dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok) ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

3.2.3. Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az intézményen kívül alábbi feladatokat láthatja el:

a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, konferenciákon,
részvétel esetkonferenciákon,
szakmai, városi rendezvényeken való részvétel,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés.

3.2.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére.

A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:30 óráig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyetteseinek, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles - várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor - tanmeneteit az igazgatóhelyetteseknek eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő munkanapon le kell adni.

Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettesektől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és (szakos képesítés esetén) kijavítani.

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak kikérésével.

3.2.5. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok, illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített, az E Kréta naplóban tanórák, napirend, kötöttmunkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött része vezetett. Hónap végén a pedagógusok munkaidő elszámolólapját nyomtatjuk.

3.3. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az igazgató állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az adminisztratív dolgozók esetében az igazgató szóbeli vagy írásos utasításával történik.

3.3.1 Az iskolai tanulók munkarendje, a házirend

Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint, a tanulók munkarendjének részletes szabályozását.

A házirend betartása a tanulók, a pedagógusok és alkalmazottak, gyermekük képviseletében az iskolába látogató szülők számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok, az ügyeletes tanárok és a hetes tanulók ügyelnek. A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott szervezetek egyetértésével. A tanulók munkarendjét tartalmazó házirendet minden év elején ismertetik az osztályfőnökök az első nap osztályfőnöki óráján, valamint a szeptemberi szülői értekezleten. A házirend egy-egy példányával minden tanuló rendelkezik. A házirendet bármely érdeklő megtekintheti az intézmény honlapján, valamint nyitvatartási időben az iskola könyvtárában.

3.3.2. A tanítási órák időtartama

A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák (és az egyéb foglalkozások kivételével) általában délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14:35 óráig be kell fejezni. Az egész napos oktatás esetében az oktatást 16.00 óráig szervezzük. Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák tartását rendelheti el.

A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

Az óraközi szünetek rendjét az igazgatóhelyettesek által beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák – engedéllyel - szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben.

4. Az intézmény nyitvatartása, az iskolában tartózkodás rendje

Az iskola szorgalmi időben reggel 7:00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legfeljebb 20:00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 8.00-18.00 óráig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – rendezvény, terembérlés esetén – az igazgatóval való egyeztetés után a fenntartó ad engedélyt.

A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) - vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben.

A felnőtt ügyelet az intézményben a tanítási időben 7.00-16.00 óráig, szülői kérés esetén 18.00 óráig tart. Az intézmény mindkét épületében felnőtt ügyelet 7:15-kor kezdődik. Az ebédeltetés alatt az ebédlőben felnőtt ügyelet működik.

A tanuló a tanítási idő alatt

a nevelési oktatási intézmény által kiállított írásbeli igazolással
a tanuló szülője vagy törvényes képviselője által kiállított írásbeli igazolással hagyhatja el

Az oktatási intézményt hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfőtől csütörtökig 8.00 és 16:00 óra között, pénteken 8.00 – 13:30 óráig.

Az épületbe belépő szülőket, látogatókat - ahol portaszolgálat van - a portás igazítja el. A hivatalos ügyintézésen túl a szülőknek az előtérben kell várakozniuk. Az elsős tanulók szülei a beszoktatás ideje alatt az első tanítási héten reggel 7:50 óráig a terembe kísérhetik a gyerekeket, és délutánján oda mehetnek értük.

Az intézménybe lépők kötelesek belépéskor a portán bejelenteni, hogy milyen céllal kívánnak az intézménybe belépni. A portás segíti őket az eligazodásban.

A portás jelzi az igazgatói irodában vagy a titkárságon az intézménybe érkezőket, és csak az engedély megadása után engedi be a látogatót, akit a titkárságra, vagy az igazgatói irodába kísér.

A szorgalmi időben a tanítási napokon 16.30 óra után a szervezett foglalkozást tartó, illetve ügyeletet ellátó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

5. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót.

Az iskola létesítményeit, helyiségeit a beosztási rend alapján rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
a közösségi tulajdon védelméért, állapotának, állagának megőrzéséért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
az energiafelhasználással való takarékoskodásért, Ennek érdekében:
Az iskola minden dolgozója és tanulója minden tanévben szervezett formában tűz- és balesetvédelmi valamint munkavédelmi oktatásban részesül.
Szándékos vagy gondatlanságból elkövetett rongálás esetén a tanuló szülei, ill. a dolgozó felé kártérítési igénnyel lép fel az iskola. A tanulói károkozásról határozatban kell értesíteni a tanuló gondviselőjét.
Az iskolatitkár és a pedagógiai asszisztensek feladata - elsősegély nyújtása érdekében - a feltöltött mentőládáról gondoskodni.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően - a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett - lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve - a tanítási órákat követően - a technikai dolgozók feladata.

Az informatika és a nyelvi labor szaktantermeket, mindig az órára érkező szaktanár nyitja ki a tanóra megkezdése előtt, és az óra végén köteles biztonsági okokból kulcsra zárni. A testnevelés órát tartó nevelők a testnevelés órák és sportfoglalkozások alatt gondoskodnak az öltözők zárásáról.

A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit - az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után - szabadon használhatja.

A fejlesztő szobában tanuló csak felnőtt jelenlétében tartózkodhat. A fejlesztő szoba rendjéért, berendezési tárgyaiért, zárásáért a foglalkozást tartó nevelő a felelős.

Az informatika teremben, és a nyelvi laborban csak felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A számítógép üzembe helyezését, az egyes műveleteket tanári engedéllyel végezhetik. A terem vagyonvédelméért, nyitásáért és zárásáért az ott órát tartó nevelők a felelősek. A teremben tapasztalt rendellenesség ügyében a szaktanár jelzéssel él a vezetés felé.

A tornaterem az elkészített beosztás szerint üzemel, s elsősorban az intézmény tanulóinak sportolási lehetőségét biztosítja. A tornateremben csak pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók, ezért baleset esetén az ügyeletes tanár felelősségre nem vonható.

A tanulók az öltözőbe tanóra megkezdéséig ott tartózkodik. A helyiségbe a felmentett tanuló csak tiszta tornacipőben léphet be. Az eszközöket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. A tornateremhez csatlakozó helyiségek (szertár, öltözők) vagyonvédelméért a testnevelő felelős.

A szertárak eszközállományáról leltárt kell vezetni. A nevelő a szertárért anyagilag is felelősséggel tartozik. A szertárfelelős tanuló a nevelő engedélyével és jelenlétében léphet be a szertárba. A helyiségek zárása a pedagógusok feladata.

Az ebédlőben beosztás alapján szervezett étkeztetés folyik. Az ebédeltetés alatt felnőtt ügyelet működik. A kulturált étkezés körülményeinek megteremtése az ebédelést felügyelő nevelő kötelessége.

Az osztálytermek dekorálásáról, vagyonvédelméről a tanító, a felelős szaktanár, illetve a csoportfoglalkozást vezető nevelő gondoskodik. A problémát észlelő pedagógus és az ügyeletes nevelő köteles utánajárni a károkozásnak, a tanulót felelősségre vonni és jelenteni azt az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesnek.

Az iskola aulája ünnepélyek, rendezvények színhelye.

A tanári szoba a pedagógusok óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való felkészülésének a helye. A tanári szoba a nevelőtestületi értekezletek színtere.

Az osztálydokumentumok nem adhatók a tanulók kezébe. A tanári szobában tanuló, illetve külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat.

Az igazgató irodába a belépés az igazgató jelenlétében történik.

Az igazgatóhelyettesi irodában az oktató-nevelő munkával kapcsolatos hivatalos ügyek intézése történik. A helyiség zárása az igazgatóhelyettesek feladata.

Iskolatitkári irodában a hivatalos ügyek intézése és az iskolai dokumentumok őrzése történik. Az ott elhelyezett telefont a pedagógusok csak hivatalos ügyek rendezésére használhatják.

6. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőnek a fenntartóval kötött megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola és a tornaterem helyiségeit bérlők az iskola épületén belül csak a bérleti szerződés szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

7. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások működnek.

7.1. Tanulószoba

A tanulószoba szervezése elsősorban 5-8. évfolyamon történhet megfelelő létszám esetén. A szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 14.00 – 16.00 óra közötti időtartamban az erre a célra kijelölt tantermekben.

A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata a tanulók segítése az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, felzárkóztatás, egyéni foglalkozás.

7.2. Szakkör, érdeklődési kör

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak. Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket meghirdeti. A tagság egész évre szól, amit a szülők jelentkezéskor aláírásukkal tudomásul vesznek. A foglalkozások időtartama heti 1 óra /45 perc/ vagy heti 2 óra /2x45 perc/.

A szakkör vezetője a tanulók véleményének figyelembevételével éves programtervet készít. A foglalkozásokról szakköri napló vezetése kötelező.

7.3. Iskolai sportköri foglalkozások

Az iskolai sportkör a tanóra testnevelés órákkal együtt biztosítja a a tanulók mindennapi testedzését, valamint a a tanulók felkészítését az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre.

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Iskolánkban a diákolimpiai számok közül a labdarúgás, kézilabda és futás sportágakban versenyeznek a tanulók.

A mindennapos testnevelés szervezése

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti öt órát az órarendbe iktatva, osztálykeretben szervezünk. Az 5 testnevelés óra közül heti 2 órára kérheti írásban a szülő a tanuló felmentését, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) bekezdésében foglaltak szerint .ha az óra a tanítás első vagy utolsó órája, és a kérelemhez egyesületi igazolást csatol, versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló, aki a tanévre érvényes versenyengedéllyel és a sportszervezete által kiállított igazolással rendelkezik illetve ha a gyermek gyógytestnevelésre jár.

7.4. Könnyített testnevelés

A könnyített testnevelésre utalt tanulók foglalkozását az iskolai testnevelés órák ke-

retében biztosítjuk. A végrehajtásért a testnevelők és a testnevelést is tanító tanítók a felelősek.

7.5. Gyógytestnevelés

A gyógytestnevelés órát jelenleg a mozgáskorlátozott tanulónknak jelenleg az iskolában

utazó szomatopedagógus igénybevételével biztosítjuk.

7.6. Tehetséggondozás

A versenyeken való részvéte a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a munkaközösségek és az intézményvezető-helyettesek felelősek.

7.7. Középiskolai előkészítő

A 8. évfolyamos tanulók felkészítő foglalkozása a középiskolába történő felvétel segítése. Az előkészítőket magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyból szervezünk heti rendszerességgel a középiskolai felvételire felkészítő foglalkozásokat.

7.8. Egyéni felzárkóztatás, korrepetálás

Célja az alapképességek fejlesztése, lassabban haladók felzárkóztatása és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatása. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja.

7.9. Tanórákon kívül szervezett eseti foglalkozás

Mozilátogatás, színházlátogatás, tanulmányi kirándulás. Ezeken a szervezett programokon a diákok önkéntes alapon vehetnek részt, felnőtt kísérő felügyelete mellett. Ezeken a programokon a tanulókra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint az iskolai programokon való részvétel alkalmával.

7.9.1. A tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, tehetségfejlesztő körök valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő beiratkozás tanév elején történik, és egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola intézményvezetője adhat.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését - a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát - minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola intézményvezetője bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és erkölcstan oktatást szervezhetnek. A hit- és erkölcstan órákon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és erkölcstan oktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

8.Az intézmény szervezeti felépítése, irányítása

8.1. A fenntartó

Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve a Hajdúvidéki Református Egyházmegye melynek jogait és kötelességeit a Magyarországi Református Egyház törvényei, illetve az állami törvények határozzák meg.

A fenntartó gyakorolja – az alapítói jogosítványokat (alapítás, átszervezés, megszüntetés);

– az igazgató megbízását, kinevezését és felmentését, illetve a megbízással, kinevezéssel
egyidejűleg a munkaviszony létesítését, illetve megszüntetését;

– a költségvetés meghatározását, elfogadását, a költségvetési beszámoló elfogadását;

– a költségvetési maradvány felhasználásának engedélyezését;

– a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Házirend jóváhagyását.

8.2. Szervezeti ábra

8.3. Az intézmény vezetősége

Az intézményvezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai a két igazgatóhelyettes.
Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. (Köznevelési törvény 69.§ (1) bek.)
Az igazgató munkáját két igazgatóhelyettes segíti.
Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja.
Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírás, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik munkájukat.

Munkaköri leírásuk a/z/ SZMSZ 1. sz. mellékletében találhatók.

Az igazgatót távollétében a munkavállalók feletti munkáltatói jog kivételével az 1. sz. (felsős)igazgatóhelyettes, akadályoztatása esetén a 2. sz. (alsós) igazgatóhelyettes helyettesíti.

Amennyiben mindhárman távol vannak, a tantestület egyik tagjának kell a vezetői feladatok előzőek szerinti helyettesítésére szóbeli megbízást adni.

Amennyiben az egyik igazgatóhelyettes megbízást kap igazgató feladatok ellátására, munkáját abban az esetben is két igazgatóhelyettes segíti.

Az intézményvezetőség rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az intézményvezetőség megbeszéléseit az igazgató vezeti.

8.4. Az intézmény vezetője

A 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról 75. § alapján az igazgató.

(1) A köznevelési intézmény igazgatója

a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, az intézmény gazdálkodásáért,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,
c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet végrehajtási jogszabály, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó szabály nem utal más hatáskörébe,
d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
e) képviseli az intézményt.

(2) A nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel

a) a pedagógiai munkáért,
b) a nevelőtestület vezetéséért,
c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,
e) a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,
f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a nevelési-oktatási intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,
g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
h) az iskolaszékkel, a köznevelésben foglalkoztatotti érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,
i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
k) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló éves teljesítményértékeléséért.

(3) A köznevelési intézmény igazgatója a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

Alapvető felelősségek, feladatok: Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelősségű vezetője. Felelősséggel tartozik a fenntartónak, diákoknak és nevelőtestületnek a Nemzeti köznevelési törvényben, rendeletekben és iskolai szabályzatokban számára meghatározott feladatok ellátásával, valamint az iskolavezetés más felelős tagjai által vezetett munkaterületek felügyeletével. Alapvető feladata a pedagógiai irányítás, de munkakörében foglalkoznia kell személyzeti – munkáltatói, gazdálkodási és hivatali – adminisztratív feladatokkal is. Az igazgató gyakorolja az utasítási és ellenőrzési, valamint a jogszabályban és e Szabályzatban ráruházott munkáltatói jogot a köznevelési intézmény munkavállalói felett. Felelősségi körében gondoskodik a nevelő-oktató munka tárgyi, személyi és szervezeti feltételeiről, a demokratikus iskolai légkör kialakításáról, fenntartásáról, a minőségirányítási feladatok ellátásának biztosításáról. Az igazgató – vezetőtársaival munkamegosztásban – tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli a nevelő-oktató munkát.

Munkáltatói joga, hogy

Elkészíti az iskola munkaerő-gazdálkodási tervét, annak alapján a betöltetlen állásokra hirdet, és lebonyolítja a pályázati eljárást.
Külön jogszabályban előírt feltételek szerint kinevezi az iskola dolgozóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört.
Elkészíti, az iskola vezetőségével és a pedagógusokkal egyezteti a nevelők és a különböző felelősök munkaköri leírását, s ha szükséges, módosítja azokat.
Ellenőrzi a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos nyilvántartások (adminisztráció) vezetését.
meghatározza a napi feladatokat,
a munkahelyen történő benntartózkodást elrendeli, illetve a munkahelyen kívül történő munkavégzést engedélyezi,
a munkaközi szünetet, a napi pihenőidőt, a heti pihenőnapot, a heti pihenőidőt engedélyez,
elrendeli a rendkívüli munkavégzést, az ügyeletet és a készenlétet
kiadja a szabadságot, engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot

Az igazgató bízza meg a

vezetőket: igazgatóhelyettes és munkaközösség-vezetők
felelősöket: tankönyvfelelős, munkavédelmi felelős, baleset- és tűzvédelmi felelős, pedagógiai asszisztens, könyvtáros, fejlesztőpedagógus, iskolatitkár
technikai dolgozókat: takarító, portás, karbantartó.

Az igazgató felelősségi körébe tartozik egy olyan tantestületi légkör kialakítása, amelyben minden pedagógus – a kötelező érvényű törvények és belső szabályzatok betartásával – a Pedagógiai Program szellemében alkotó értelmiségi munkát végezhet. Ennek érdekében törekszik az iskola dolgozóinak alapos megismerésére, fejlődésük elősegítésére és elismerésére.

Feladatai a végrehajtás területén az alábbiak:

Erősíti az intézményben a református szellemiség kialakítását.
Elkészítteti, nevelőtestületi döntésre előterjeszti az iskola Pedagógiai Programját.
A fenntartóval egyeztetett programot a Nemzeti köznevelési törvényben előírt módon – a szülői közösség, a diákönkormányzat véleményezési jogát biztosítva – a nevelőtestülettel elfogadtatja, majd jóváhagyja.
Elkészíti az éves munkatervet és a tanév helyi rendjére vonatkozó javaslatokat, s azt a nevelőtestülettel elfogadtatja.
Előkészíti az SZMSZ-tervezetet.
A munkaközösség-vezetők javaslatai alapján, digitális formátumban, az igazgatóhelyettessel megosztva jóváhagyja a pedagógusok tanmeneteit, osztályfőnöki munkaterveket, egyéni fejlesztési terveket, szakköri munkaterveket.
A nevelőtestület véleményezési jogkörének és az SZMSZ előírásainak megfelelően megbízza a munkáját segítő vezetőket, felelősöket, és elkészíti a tantárgyfelosztást (ami tartalmazza az osztályfőnökök, osztálytanítók, szaktanárok beosztását is).
Előterjeszti a Házirend tervezetét, gondoskodik annak az erre jogosult fórumokon (szülői közösség, diákönkormányzat, nevelőtestület) véleményezéséről, megvitatásáról és elfogadásáról.
Szorgalmazza a kiemelt figyelmet igénylő (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a tehetséges és az SNI, BTMN) tanulók megfelelő foglalkoztatását szolgáló eljárásokat.
Irányítja és figyelemmel kíséri a tanulói közösségek életét, fejlődését, elősegíti szabadidejük kulturált eltöltését.
Gondoskodik a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséről, biztosítja a tantestületi döntések megfelelő előkészítését, az intézményen belüli információáramlást.
Biztosítja, hogy valamennyi pedagógus megismerje a legfontosabb központi és iskolai dokumentumokat, ellenőrzi ezek előírásainak, szellemének érvényesülését.
Támogatja a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését, elősegíti az újító és korszerű törekvések kibontakozását.
Vezetőtársaival meghatározott munkamegosztás szerint ellenőrzi a felelősök munkáját. A tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások rendszeres látogatásával ellenőrzi a nevelő-oktató munka színvonalának és eredményességének alakulását.
A Pedagógiai Program egyes elemeinek megvalósítását félévkor és a tanév végén rendszeresen, a munkatervben meghatározott alkalmakkor értékeli, értékeli a tantestület munkáját, az értékelést velük elfogadtatja.
Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a kötelezettséget szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról.
Elvégzi a törvény előírásaiban szabályozott teljesítményértékeléshez kapcsolódó

Hivatali vezetőként az igazgató: szervezi az iskola ügyviteli munkáját a mindenkori érvényes jogszabályok szerint; folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és helyi oktatáspolitikai intézkedéseket, ezekről naprakészen tájékozott, és intézkedik a tanév közben érkezett rendeletek tantestületben való megismertetéséről és végrehajtásáról; a hivatalos ügyintézési határidőn belül válaszol a hozzá érkezett, tanulókat érintő kérdésekre, kérésekre.

Az igazgató költségvetéssel kapcsolatos feladatai: A gazdasági év elejére elkészíti a következő évi költségvetés tervezetét, amit benyújt a fenntartónak.

A fenntartó jóváhagyása után az elfogadott költségvetés alapján szervezi a munkát.

Az év folyamán rendszeresen figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítését, felkészül a szükséges módosításokra.

Folyamatosan gondoskodik a költségvetés ismeretében az intézmény takarékos gazdálkodásáról. A féléves és éves beszámolókat elkészítteti, és továbbítja a fenntartó felé.

Összesítetti a pedagógusok túlmunkáit, előkészíti azok elszámolását.

Feladatai továbbá:

az Nkt. 69. §-ában meghatározott feladatainak végrehajtása során intézkedést kezdeményez a fenntartónál, ha a köznevelési intézmény rendeltetésszerű működéséhez olyan döntésre, intézkedésre van szükség, amely nem tartozik a feladatkörébe,

felel azért, hogy az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében, illetve a köznevelési információs rendszerben meghatározottak szerint pontosan elkészüljenek az adatszolgáltatások, illetve a fenntartói intézkedés szerint az intézmény tevékenységéről készített átfogó beszámoló,

évente, illetve a Központ által elrendelt esetekben adatot szolgáltat és minden év június 30-ig írásos beszámolót készít a fenntartó részére a köznevelési intézmény tevékenységéről,

A köznevelési intézményben a helyettesítés rendjéről és részletes szabályairól a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve a munkavállaló munkaköri leírása rendelkezik.

Az igazgató az Nkt.-ban és a Vhr.-ben, valamint e Szabályzatban meghatározott feladat- és hatáskörében gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében. A jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény alkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható. A köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg a vezetők közötti feladatmegosztást, valamint a kiadmányozási rendet.

A köznevelési intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben az igazgató jogosult.

Az igazgató döntési hatáskörébe tartozik:

a felnőtt dolgozókra vonatkozóan

a pedagógusok munkabeosztása,
tantárgyfelosztás,
a nevelők egyéni órarend-összeállítási kérelme,
a fegyelmi bizottság tagjainak megbízása,
fegyelmi eljárás indítása,
rendkívüli, esetenkénti feladatok, megbízások adása.

a tanulókra vonatkozóan

az iskolába felvett tanulók osztályokba való beosztása,
a tanulók iskolai szervezett étkeztetésben való részvételének biztosítása;
a tanulók felmentése a kötelező iskolai foglalkozások látogatása alól, vagy mentesítése egyes tantárgyak/tantárgyrészek értékelése és minősítése alól, érvényes szakértői vélemény javaslata alapján,
a tanulmányi idő megrövidítése, egyes tantárgyak több évfolyamra megállapított tantervi követelményeinek egy tanévben való teljesítése;

Teljesítményértékelés módszerei: Évente éves beszámoló készül a tanévben végzett nevelő-oktató munkáról a fenntartónak.

A beszámoló tartalmazza a tanévben végzett vizsgálatok, a megtartott országos mérések eredményeit, a tanulmányi versenyek, a beiskolázás és a tanévvesztések adatait, a költségvetési keretek felhasználásáról szóló jelentést. Az igazgató az intézmény képviseletében teljes aláírási jogkörrel rendelkezik.

8.5. Az igazgatóhelyettes

Az igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás az igazgatói megbízás időtartamával megegyező határozott időre szól. A megbízás során a fenntartó egyetértési jogot gyakorol. Az igazgatóhelyettes megbízása vagy a megbízás visszavonása előtt ki kell kérni a nevelőtestület véleményét. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett végzi.

Munkakörének célja: Az igazgató munkájának segítése az iskolavezetés szerteágazó feladatainak ellátásában, egyes munkaterületeknek a vezetői munkamegosztásban rögzített teljes hatáskörrel való irányítása, az igazgató távollétében annak felelősséggel járó helyettesítése.

Alapvető felelősségek, feladatok: Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a minőségirányítási rendszer működtetésében, a végrehajtás ellenőrzésében.

Munkájával és magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához, fenntartásához.

Az igazgató a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átruházza az alábbiakat az igazgatóhelyettesekre:

a tankötelezettségből adódó feladatokat,
beiskolázást, a tankönyvellátásból adódó feladatok koordinálását
a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását
a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését
a pedagógusok túlmunkájával, az ügyeleti renddel és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket
intézményi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket
a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését
a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését
a tanuló és gyermekbaleset intézésével kapcsolatos tevékenység irányítását
a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatokat

Feladatai a nevelő–oktató munka irányításában:

Részt vesz a Pedagógiai Program kialakításában, felülvizsgálatában, az igazgatóval együtt kialakított munkarend szerint.
Részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében.
Irányítja, segíti és ellenőrzi a tagozatába tartozó szakmai munkaközösségek munkáját.
A vezetői munkamegosztásban megjelölt területen fokozott figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő- oktató munkát, ellenőrzi az adminisztrációs munkát.
Tapasztalatairól a munkatervnek megfelelően elemzéseket készít, folyamatosan tájékoztatja az igazgatót. Tantestületi értekezleteken egy-egy nevelési-oktatási helyzetet önállóan elemez, belső továbbképzést szervez. Felelős a osztályozó, különbözeti, javító, pótló-vizsgák tanulmányi és egyéb versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért.
Felelős rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek rendjéért, színvonaláért. Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvarok rendjét és biztonságát, szükség esetén intézkedést kezdeményez.
Gondoskodik arról, hogy minden információt, hirdetést, versenyfelhívást megismerjenek a pedagógusok. Közvetlenül irányítja és felügyeli a tagozatúba tartozó dolgozók munkáját.
Részt vesz a nevelők ellenőrzésében, tapasztalatait megosztja az intézmény igazgatójával.
Elvégzi a törvény előírásaiban szabályozott teljesítményértékeléshez kapcsolódó

Személyzeti - munkáltatói feladatok:

A hatáskörébe tartozó munkaterületeken szervezi és ellenőrzi a munkát.

Hivatali adminisztratív feladatok:

Elkészíti az iskolai órarendet.
Felel a statisztikai adatok szolgáltatásáért (okt. 1., félév, év vége).
Ellenőrzi a tanév közben távozó, ill. érkező tanulók papírjainak kezelését.
Ellenőrzi a KRÉTA osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését az elektronikus felületen/ dokumentumokban. Rendben tartja a hatályos törvényeket és rendeleteket tartalmazó kiadványokat,
Összesíti a pedagógusok helyettesített óraszámai.

Gazdálkodással kapcsolatos feladatok

Javaslatot tesz jutalmazásra.
Javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére.
Gondoskodik az iskolatitkárral a szükséges nyomtatványok beszerzéséről.

9. A vezetők közti feladat megosztás, kapcsolattartás rendje, formái

A szűkebb iskolavezetés szükség szerint napi konzultációt tart egymással, a folyamatos ügyintézés érdekében.

A kibővített iskolavezetés, igazgató, igazgatóhelyettesek a munkaközösségvezetőkkel heti rendszerességgel megbeszélést tart.

Az iskolavezetés megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

A megbeszélésekről a munkaközösség vezetők tájékoztatják a pedagógusokat.

9.1. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja.

Az igazgató akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel a felső tagozatos igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és a felső tagozatos igazgatóhelyettes távolléte esetén az alsó tagozatos igazgatóhelyettes látja el a helyettesítést.

Nyári szabadság esetén az ügyeletes vezető lát el helyettesítési teendőket. Az intézményekben a nyári szünetben a vezetők - külön beosztás szerint – 8.00 – 14.00 óráig látnak el ügyeletet. Az igazgató tartós távolléte esetén - legalább kéthetes, folyamatos távollét - a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedésben ad felhatalmazást.

9.2. Az igazgatóhelyettes helyettesítése

A felső tagozatos igazgatóhelyettest akadályoztatása esetén az alsó tagozatos igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. Az alsó tagozatos igazgatóhelyettes távolléte esetén a felső tagozatos igazgatóhelyettes látja el a helyettesítést. Mindkét vezető távolléte esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást - az igazgatóhelyetteseket a humán munkaközösség-vezetők helyettesíti.

9.3. Aláírási jogkör

Az intézmény nevében aláírási joga az igazgatónak van.

Az igazgatóhelyettesek jogköre kiterjed az aláírásra és bélyegzőhasználatra intézményük vonatkozásában - valamennyi irat esetén -, mely a hatáskörükbe átruházott feladatokból adódik. Ezek a következők: statisztika, túlóra elszámolás, tankönyvrendelés, gyermek- és ifjúságvédelem, továbbtanulás, szülői felszólítás a tanuló mulasztása esetén, versenyre nevezések, tanulói felmentések engedélyezése stb.

Az intézményvezető kizárólagos aláírási jogkörébe tartozó iratok: személy- és bérügyek, kitüntetési felterjesztések, tantárgyfelosztás, órarend, nevelői munkarend, felsőbb szervnek küldött, az intézmény életére hatással bíró iratok.

9.4. Az intézményvezető által átruházott feladatok

Az igazgató a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átruházza az alábbiakat az igazgatóhelyettesekre:

a tankötelezettségből adódó feladatokat,
beiskolázást, a tankönyvellátásból adódó feladatok koordinálását
a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását
a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését a pedagógusok túlmunkájával, az ügyeleti renddel és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket
intézményi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket
a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését
a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését
a tanuló és gyermekbaleset intézésével kapcsolatos tevékenység irányítását
a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatokat
bizonyítványok, törzslapok aláírását

10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége.

A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg.

A munkaköri leírásokat évente át kell tekinteni. Az alkalmazott munkakörében bekövetkezett változás esetén a munkaköri leírást módosítani kell. A munkaköri leírások kötelezően szabályozzák a vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a dolgozó személyi anyagában kell elhelyezni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban.

10.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógiai munkát, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni.

Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről.

Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő-oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik.

Kiterjed a tanítási órára, a tanórán kívüli foglalkozásokra, rendezvényekre, az iskolai élet minden területére. Megszervezéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit, ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. A munkatervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.

10.1.1. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak

igazgató,
igazgatóhelyettesek,
munkaközösség-vezetők.

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek, ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következően saját területükön végzik.

A szakmai munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladataikat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest.

Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

10.1.2.Az ellenőrzés módszerei és módja

A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, ügyeleti munka megfigyelése, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban, tanulói felmérések.

Az ellenőrzést egy nappal előtte jelezni kell, rendkívüli esetben ez figyelmen kívül hagyható.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni, és a feladatokat meg kell határozni. Az általánosítható tapasztalatokat tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

10.1.3.Kötelezően ellenőrizendő területek

Tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők a tanév elején illetve tanév közben meghatározott rendben)
Tanítási órák látogatása szükség esetén szaktanácsadói, szakértői kompetenciával
Haladási és osztályozó naplók ellenőrzése évente legalább három alkalommal
Az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése - osztályfőnök feladata
Az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése - osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán
A tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése
Ügyeleti munka ellenőrzése
A pénzügyi és vagyongazdálkodással kapcsolatos területek

11. Az intézmény belső kapcsolatai

11.1. Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az iskola alklamazotti közössége, a szülők és a tanulók alkotják.

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat a leírtak révén és módon érvényesíthetik.

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb rendű jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) rögzítik.

Az iskola dolgozóit a magasabb rendű jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Az intézmény dolgozóinak kiválasztása az érvényben lévő jogszabályok, az intézmény küldetésének és alapértékeinek figyelembevételével az alábbi rend szerint történik.

11.2.A pedagógusok alkalmazási rendje

A pedagógusokat határozott, vagy határozatlan időre az igazgató alkalmazza. Alkalmazási feltételek a MRE közoktatási törvényének 50. §-a alapján (új felvétel esetén): – református vagy evangélikus gyülekezeti tagság, vagy ha más vallású, vallásgyakorlás mellett a református nevelési elvek és értékrend elfogadása; – az általa oktatott tantárgynak megfelelő felsőfokú végzettség és szakképzettség; – példamutató egyéni és családi élet.

A pedagógus jogai és kötelezettségei:

A köznevelési törvény 63. § (1) bekezdése alapján a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

– személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyi jogait tiszteletben tartsák, nevelői – oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék. – a Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés – oktatás módszereit megválassza. – A helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. – Nevelői – oktatói munkáját a református nevelési követelményeknek megfelelően végezze, – a tanulók munkáját irányítsa és értékelje, – diákjai teljesítményét minősítse. – Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, – a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési – oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. – Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, – szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában. – Az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket.

Az iskola szervezésében foglalkozás-egészségügyi ellátásban részesüljön. – Az oktatási jogok biztosához forduljon.

A köznevelési törvény 62. § (1) és a református köznevelési törvény alapján a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

11.3. Az intézmény nevelőtestülete

A nevelőtestület - a köznevelési törvény 70. § alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú és középfokú végzettségű dolgozója.

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési - oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása,

a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása,

az intézmény éves munkatervének elfogadása,

az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

a továbbképzési program elfogadása,

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

a Házirend elfogadása,

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

a tanulók fegyelmi ügyei,

az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét

– az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,

– a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,

– az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,

– az igazgatóhelyettes megbízása, megbízásának visszavonása előtt,

– külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. A pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kaphatnak az iskolában történő használatra. Ezeket a számítógépeket elsősorban az iskolában kell tartani és használni, de a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

11.3.1.Nevelőtestület értekezletei

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
félévi és év végi osztályozó értekezlet
tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),
nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),
rendkívüli értekezletek (szükség szerint).
Alakuló értekezlet: Tájékoztató értekezlet.
Tanévnyitó értekezlet: Dönt a munkaterv elfogadásáról, a tanítás nélküli munkanapok munkanapok felhasználásáról, az értekezletek rendjéről.
Félévi értekezlet: Véleményt alkot az első félév munkáját értékelő beszámolóról.
Tanév végi értekezlet: Dönt a tanév munkáját értékelő beszámoló elfogadásáról.
Osztályozó értekezlet: Összehívására a félév és a tanítási év zárása előtt kerül sor.

A félévi osztályozó értekezleten az osztályfőnökök röviden beszámolnak osztályuk neveltségi helyzetéről, és statisztikai adatokat közölnek. Az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
Az év végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt az elégtelen osztályzatot kapott tanulók továbbhaladásáról, valamint a tanuló számára hátrányosan megállapított osztályzat módosításáról. Az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével értékeli az osztályfőnök tanulók magatartását és szorgalmát.

Az értekezleten a nevelőtestület dönt a tanulók iskolai szintű kitüntetéséről, jutalmazásáról, melynek előterjesztői az osztályfőnökök. Az osztályfőnökök az értekezletet követően elkészítik a szükséges statisztikai adatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.

Nevelési értekezlet: Témáját a nevelőtestület az éves munkatervben rögzíti.
Munkaértekezlet: Az éves iskolai munkaterv ütemezése alapján az aktuális problémákat kötetlenebb formában tárgyalja meg a nevelőtestület. Különös figyelmet szentel az iskola nevelési problémáira.
Nevelőtestületi értekezlet: A nevelőtestület egyharmadának kérése alapján, illetve, ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmada jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A pedagógiai program, az SZMSZ elfogadásánál kétharmados minősített többség szükséges. Személyi kérdésekben a nevelőtestület (a nevelőtestület többségének vagy az érintett kérésére) titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni.

Az értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt felelős vezeti, amit az értekezletet követő 5 munkanapon belül kell elkészítenie. A jegyzőkönyv aláírói: a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő.

A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: pl. az egy osztályban, vagy egy programban tanító nevelők értekezlete.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése) céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-az, vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint kettő, az értekezleten végig jelen lévő személy

(hitelesítő) ír alá.

11.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei

Az iskolában az alábbi szakmai munközösségek működnek:

felső tagozatos
alsó tagozatos
Reál
Humán

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:

- szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,

- részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és
módszertani korszerűsítés/

- egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének
folyamatos mérése, értékelése

- pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása

- szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők Önképzéséhez

- segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját

- segítséget nyújtanak a munkaközösségek vezetőjének a munkaterv,
valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik.

A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja.

A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg.

11.3.2.1. A munkaközösség-vezető feladata

A munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között.
Saját munkaközösségében véleményezi a tanmeneteket.
Figyelemmel kíséri a szakirodalmat, annak beszerzésére javaslatot tesz az igazgatónak, illetve a könyvtárosnak.
Javaslatot tesz alternatív programok bevezetésére, segíti azok megvalósítását.
Az alsós munkaközösség-vezetők gondoskodnak az óvodával való kapcsolattartásról. Elvégzi a törvény előírásaiban szabályozott teljesítményértékeléshez kapcsolódó feladatokat.
Felel a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért.
Írásos beszámolót készít a félévi és tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.
Értékeli a munkaközösség egész éves munkáját.
A felsős munkaközösség-vezető gondoskodik a középiskolákkal való kapcsolattartásról. Gondoskodik arról, hogy a munkaközösség tagjaihoz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges.

11.3.2.2. A szakmai munkaközösségek tevékenysége

A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.
Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.
A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.
Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.
a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,
az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,
egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,
pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
a pedagógusok, önképzésének szervezése, segítése,
a gyakornok/ az iskolába újonnan érkező pedagógusok munkájának segítése, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.
Beszámoltatás:
A szakmai munkaközösségek féléves, éves beszámolót készítenek, illetve beszámolnak a rendszeres nevelőtestületi megbeszéléseken.

11.3.3.Az egy osztályban tanító pedagógusok közössége

Az egy osztályban tanító kollégák elsősorban a magatartás és szorgalom értékelésében, valamint az érintett osztályban jelentkező nevelési – oktatási problémák megvitatásában működnek együtt. Itt törekszenek egy konszenzuson alapuló, egységes kritériumrendszer kialakítására. Megbeszélést szükség szerint tartanak.

11.3.4.Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézmény vezetőségének döntése alapján.

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézmény vezetősége hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

11.4. Szülői munkaközösség

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében működik a szülői szervezet. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből elnököt és elnökhelyettest választanak. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya. Ennek munkájában az osztályok szülői szervezeteinek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet elnökét és elnökhelyettesét

A szülői közösség hatáskörét a Nkt. 73.§ szabályozza. A szülői közösség részére biztosított jogok:

döntési
egyetértési
véleményezési

A szülői munkaközösség vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért az SZMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője a felelős.

Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, és ekkor tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységéről.

Az iskolai szülői szervezet döntési, véleményezési, egyetértési jogai:

Az iskolai szülői közösség - dönt:

saját működési rendjéről
munkatervének elfogadásáról
megválasztja saját tisztségviselőit
arról, hogyan tudják segíteni az iskola nevelő-oktató munkáját

- képviseli: a szülőket és a tanulókat a Nemzeti köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében

- véleményezi: az iskola Pedagógiai Programját, Házirendjét, valamint a Szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,

- véleményt nyilváníthat:

a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben:
a szülői fórumok napirendjének meghatározásában,
az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,
a szülőket anyagilag is érintő ügyekben.

- figyelemmel kíséri:

a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését,
a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Véleményezi – az iskola Pedagógiai Programját, Házirendjét, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, – véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

11.4.1. A szülőkkel való kapcsolattartás formái

szülői értekezlet, fogadóóra
egyeztető megbeszélés
nyílt nap,
családlátogatás szükség szerint,
iskolai szintű rendezvények
osztályközösségek és szülői közösségek közös megmozdulása
szülők véleményének kikérése

11.5.A tanulók közösségei

11.5.1. Iskolaközösség

Az iskolaközösséget az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók összessége alkotja.

11.5.1.1.Diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a diákönkormányzat vezetője képviseli.

A diákönkormányzat tevékenységét a segítőtanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal az igazgató bízza meg.

A segítő nevelő feladatai:

szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat,
ismerteti a tagokkal a diákönkormányzat törvényes jogait és iskolai hatáskörét,
segítséget nyújt a programok megszervezéséhez, részt vesz az értékelésben,
elősegíti az iskolában a képviseleti és közvetlen demokrácia érvényesülését,
személyesen vagy kollégák bevonásával biztosítja a felnőtt felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein, felelős ezeken az iskolai házirend betartásáért,
képviseli a diákönkormányzatot a nevelőtestület, a szülői közösség, a fenntartó előtt

A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra:

a tanulói jogok helyzete és érvényesülése,
az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belsőműködésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval való egyeztetés után – szabadon használhatja.

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni (Nkt. 48.§ 4. pontja)

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozataláról,
az SZMSZ, Házirend elfogadása előtt,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséről, megszervezéséről,
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításáról,
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításáról,
a tanulók helyzetét elemző beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál,
egyéb foglalkozások meghatározásánál.

A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol (a nevelőtestület véleménye meghallgatásával): saját közösségi életének tervezésében, szervezésében,

tisztviselők megválasztásában,
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
az iskolai DIÖK tájékoztatási rendszeréről.

A diákönkormányzat kötelessége:

– a diákok jogi és erkölcsi védelme, – a diákjogok ismertetése, – az osztályközösségek, osztályfőnökök korrekt tájékoztatása, – évenként egyszer jelentéssel tartozik az iskola vezetőségének, – munkarendből adódó feladatok végrehajtása, – a diákok aktivitásának fejlesztése.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt – saját működéséről, – a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, – hatáskörei gyakorlásáról, – egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. – Diákköröket hozhatnak létre, melyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: – az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, – a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, – az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, – a Házirend elfogadása előtt, – a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, – a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, – a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, – az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, – az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, – a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, – az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben

A diákokat a diákönkormányzati munkát segítő pedagógus képviseli az intézményvezetőségben.

11.5.1.2. Osztályközösségek

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus-vezető – az osztályfőnökök állnak. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Döntési jogkörébe tartoznak:

küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,
döntés az osztály belügyeiben.

11.5.1.3. Iskolai sportkör

Az iskolai diáksportkör munkáját az igazgató által megbízott testnevelő tanár segíti.

Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken.

Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.

Az iskolai sportkör célja:

Az intézmény Pedagógiai Programjával összhangban segítse elő a mindennapos testedzés megvalósítását és a sportban tehetséges fiatalok versenyszerű foglalkoztatását.

11.6. Kapcsolattartás a szervezeti egységek között

A rendszeres korrekt kommunikáció meghatározza az intézmény napi működését, fontos, hogy minden érintettet időben elérjen.

11.6.1.Intézményvezetés tagjainak kapcsolattartása

Az iskolavezetés tagjai folyamatosan egyeztetnek az intézmény működését érintő minden kérdésben a vezetőség ülésein, személyesen, telefonon, elektronikus levélben. A vezetői értekezletek rendjét a mindenkor aktuális éves munkaterv tartalmazza. Az igazgató az aktuális feladatokról az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők útján a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon írásbeli tájékoztatókon e mailban, illetve szóban, megbeszélések formájában értesíti a nevelőket.

Az intézmény vezetőségi tagjai kötelesek:

Az intézmény vezetőségi ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól.
Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgató felé. A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével.

11.6.2. – munkaközösség-vezetők kapcsolattartása

Az intézmény vezetője kibővített vezetőségi ülést hív össze a munkaközösség-vezetők részvételével a szakmai munkát érintő kérdések és a feladatok végrehajtásának megbeszélésére. Az intézmény vezetője félévente beszámolót kér a munkaközösség - vezetőktől a szakmai munkaközösségeikben elvégzett munkáról és a felmerülő problémákról. Az igazgatóhelyettesek folyamatosan egyeztetnek a felügyeletük alá tartozó munkaközösségek vezetőivel az aktuális feladatok végrehajtásával kapcsolatban.

Mind az igazgató, mind az igazgatóhelyettesek a munkaközösség - vezetőkkel való kapcsolattartásban használnak egyéb kommunikációs csatornákat is (elektronikus levél, telefon, papír alapú üzenet, hirdetőtábla, stb.)

A munkaközösségek kapcsolattartásának rendje:

a munkaközösségek vezetői kapcsolatot tartanak az igazgatóval, igazgatóhelyettessel, a többi munkaközösség-vezetővel,

a munkaközösségek a nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése érdekében látogatják egymás bemutató óráit, előadásait,

közös munkaközösségi foglalkozásokat tartanak, ahol az aktuális feladatok megoldására törekednek,

részt vesznek az iskolai kompetenciafejlesztés, kompetenciamérés lebonyolításában, eredményeinek elemzésében, az alsós és felsős munkaközösség rendszeres kapcsolatban áll a következő kérdésekben: - átmenet - közös hitéleti és egyéb programok - nevelési kérdések - egységes értékelés - lemorzsolódással veszélyeztetettek segítése - gyermekvédelem

11.6.3. Intézményvezetés – nevelőtestület kapcsolattartása

Az igazgató, az igazgatóhelyettesek az iskola működésével kapcsolatos kérdésekben az alábbi fórumokon folyamatosan tájékoztatják a nevelőtestület tagjait az aktuális eseményekről, feladatokról:

értekezletek
megbeszélések
személyes megkeresés, beszélgetés
tanári faliújságok, hirdetőtáblák
elektronikus levél
szükség esetén telefonon

11.6.4. Munkaközösség-vezetők, munkaközösségi tagok kapcsolattartása

A szakmai munkaközösségek vezetői az adott munkaközösség működésével kapcsolatos kérdésekben több fórumon folyamatosan tájékoztatják a munkaközösség tagjait az aktuális eseményekről, feladatokról:

személyes megkeresés, beszélgetés
elektronikus levél
munkaközösségi megbeszélések (az éves munkaterv alapján, illetve a feladatoktól függően többször)
szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken
A munkaközösség vezetők kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

11.6.5. Szakmai munkaközösségek kapcsolattartása

A szakmai munkaközösségek a kibővített vezetőségi ülésen, a nevelési értekezleteken, vezetőik személyeskapcsolatain, illetve az elektronikus levelezési rendszeren keresztül tartanak kapcsolatot. A szakmai munkaközösségek együttműködnek aktuális feladatok megoldásában, és segítséget nyújtanak a pedagógusok munkájában mindazon esetekben, amikor azokat bármelyik pedagógus társuk kéri és igényli.

11.6.6. Nevelőtestület tagjainak kapcsolattartása

A nevelőtestület tagjai a napi munkájukkal kapcsolatos kérdésekben folyamatosan egyeztetnek egymással, tájékoztatják egymást az oktatási és nevelési tevékenységgel összefüggő információkról

személyes beszélgetések,
e mail formájában,
hirdetőtátblán keresztül
facebook csoportban
kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal és az iskola vezetőségével.

11.6.7. Intézményvezetés – pedagógiai munkát segítő alkalmazottak kapcsolattartása

Az intézményvezetés tagjai a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak napi feladatait a munkaköri leírásuk és az aktuális teendők alapján meghatározzák és az alábbi módokon tájékoztatnak:

személyes megkeresés, megbeszélés
szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken

11.6.8. Munkaközösség-vezetők, nevelőtestület pedagógiai munkát segítő alkalmazottak kapcsolattartása

A munkaközösség - vezetők és a nevelőtestület tagjai a pedagógiai munkát segítő alkalmazottakat az iskolai munkával kapcsolatos ügyekben, feladatokkal bízhatják meg (pl. levél elküldése, fénymásolás). A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak a munkájuk elvégzéséhez szükséges adatokat kérhetnek a nevelőtestület tagjaitól.

A gazdasági vezető köteles – az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányítása alá tartozó dolgozókat az ülés őket érintő döntéseiről, határozatairól, – az irányítása alá tartozó dolgozók kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

Az iskolatitkár összegyűjti az érintett pdagógusoktól, dolgozóktól a szükséges adatokat a havi jelentésekek (túlóra, helyettesítés, táppénz, betegszabadság, létszám, szabadság nyilvántartás) elkészítéséhez.

A technikai dolgozók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal.

11.6.9. Pedagógusok és a tanulók kapcsolattartása

Az iskola egészének életéről, az iskola éves munkatervéről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat ülésén és a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal tájékoztatja a tanulókat. Az aktuális feladatokról az igazgató tájékoztatást nyújt

az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén,
a diákközgyűlésen,
a hirdetőtáblán és az iskolarádión keresztül

Az osztályfőnök kötelezően tájékoztatja a tanulókat az első tanítási napon azokról a védő, óvó előírásokról, amelyek az intézményben tartózkodókat és az intézmény egészét érintik, megtörténtét be kell jegyezni az E-kréta naplóba. Továbbá az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, SZMSZ-éről, az aktuális feladatokról, a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban az E Kréta naplón keresztül tájékoztatniuk kell.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az igazgatóhoz, az igazgatóhelyetteshez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.

11.6.10. Pedagógusok és a szülők kapcsolattartása

A szülőket az iskola egészének életéről, az éves munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató

a szülői szervezet vezetőségi ülésén,
az iskolai szülői értekezleten,
a hirdető táblán,
az iskola honlapján keresztül,
az iskola Facebook oldalán
az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten,
fogadóórákon,
egyeztető megbeszéléseken tájékoztatják.

A szülők számára a gyermekek, tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:

a családlátogatások,
a szülői értekezletek,
a nevelők fogadóórái,
a nyílt tanítási napok,
a tanuló értékelésére összehívott egyeztető megbeszélések,
írásbeli tájékoztatók.

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. Az egyeztető megbeszélések időpontjáról írásos formában kapnak a szülők tájékoztatást. Az értesítés kiküldése postai úton, iktatott level formájában történik igazgató aláírásával.

A szülők a gyermekek, tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézményvezetőhöz az intézményvezető-helyetteshez az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.

12. A külső kapcsolatok rendszere és formája

A külső kommunikáció célja az intézmény népszerűsítése, az elért eredmények, sikerek ismertté tétele, a partnerek megismertetése az intézmény működésével, tevékenységével, tájékozódás az intézménnyel szemben megfogalmazott igényekről, a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről.

Ennek eszközei lehetnek – kötetlen beszélgetések, megbeszélések (pedagógiai intézetben, más oktatási intézményekkel, az igazgatótanács ülésein, fenntartói vezetői megbeszéléseken), – különböző iskolai rendezvények (családi istentiszteletek, ünnepségek), – nyílt tanítási órák, – elektronikus és papíralapú levelezés, – iskolaújság, – Suliváró kiadvány, – plakátok, meghívók az iskola rendezvényeire, – az egyházi, a helyi és az országos sajtóban megjelent tudósítások, – az iskola honlapja,

Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézménynek állandó munkakapcsolatban kell állnia az alábbi intézményekkel:

12.1. Fenntartóval

A kapcsolattartást elsősorban az igazgató, meghatározott esetekben az igazgatóhelyettesek végzik az alábbi módokon:

értekezletek
megbeszélések
elektronikus levél
szükség esetén telefon

A fenntartóval való folyamatos kapcsolat területei az intézmény

átszervezése, megszűntetése,
tevékenységi körének módosítása,
nevének megállapítása,
pénzügyi-gazdálkodási tevékenysége
ellenőrzése
szakmai munkájának értékelése

A fenntartó joga az intézmény SZMSZ-ének jóváhagyása, valamint a pedagógiai program jóváhagyása.

12.2. A gyermekjóléti szolgálattal

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az intézmény vezetése és az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal.

A kapcsolattartás módjai:

írásbeli tájékoztatás,
esetkonferencia,
előadások, rendezvények,
szükség esetén telefon

12.3. Pedagógiai szakszolgálattal

A területileg illetékes Hajdúnánási Pedagógiai Szakszolgálat látja el tanulók vizsgálatát (BTMN megállapítás céljából). A velük való kapcsolattartásért az igazgatóhelyettesek a felelősek. A tanulók vizsgálatához szükséges adminisztrációt az osztályfőnökök és az iskolatitkár segíti.

A területileg illetékes Debreceni Pedagógiai Szakszolgálat látja el tanulók vizsgálatát (SNI megállapítás céljából). A velük való kapcsolattartásért az igazgatóhelyettesek a felelősek.

12.4. Református EGYMI

Az EGYMI az SNI-s gyerekek fejlesztését látja el utazó gyógypedagógussal.

A kapcsolattartást külön együttműködési megállapodás rögzíti.

12.5. Helyi rendőrséggel

Az iskolarendőr program keretében kapcsolatot tartunk a helyi rendőrséggel, akik előadásokkal szükség szerint esetmegbeszélésekkel segítik az intézmény munkáját. A kapcsolattartás az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek feladata.

12.6. Az iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézmény vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn, Polgár Város Önkormányzatának Egészségügyi Központjával, és segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók egészségügyi ellátását az orvosok és a védőnő az intézmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetett rend alapján végzi. A tanóra védelmére való tekintettel – a kölcsönösség figyelembevételével – azt a legkedvezőbb időpontokban kell megállapítani.

12.6.1. Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet szerint végzi.

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az igazgató, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával A diákok szűrővizsgálatának időpontjáról írásban a szülőket tájékoztatjuk.

Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat:

Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25. § (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését).
A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet alapján.
A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. és a 33/1997. (VI.24.) NM rendelet alapján).
A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be.
A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, az adott versenyekre érvényes igazolások kiadását elvégzi.
Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.
Sürgősségi eseti ellátást végez.
Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.
Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.

12.6.2. A védőnő feladatai

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).
A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyetteseivel.
Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki és egyéb tantárgyi órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel és szaktanárral együttműködve.
Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.
Munkaidejét munkáltatója, Polgár Város Önkormányzat határozza meg.
Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat.

12.7. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás

Intézményünk kapcsolatot tart a környék általános iskolákkal, a helyi óvodával és a tanulóinkat átvevő középiskolákkal.

A kapcsolatok lehetnek szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek.

Formái: tájékoztató értekezletek (beiskolázási, pályaválasztási) rendezvények, versenyek.

12.8. Egyházak képviselői és hitoktatói

A szülők által igényelt hit-és erkölcstanoktatást az intézményben a törvényesen bejegyzett egyházak tarthatják. Az intézmény valamennyi bejelentkezett egyház képviselőjével tartja a kapcsolatot, és biztosítja, hogy a hit-és erkölcstanoktatással kapcsolatos információk a szülőkhöz és a tanulókhoz eljussanak. Az oktatás megszervezése az iskolai tanév megszervezésével egy időben történik, egyeztetve az egyházak képviselőivel.

12.9. Egyéb partnerek

Polgár Város Önkormányzat
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Járási Gyámhivatal
Napsugár Óvoda
BSZC József Attila Szakképző Iskola
Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár
Minőségi Oktatásért, Gyermekekért Alapítvány
A média helyi képviselői
A különböző társadalmi szervezetek és egyesületek

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve ögzíti.

13. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, a pedagógiai programról, a követelményekről tájékoztatni kell.

13.1. Az igazgató tájékoztatási kötelezettsége

a szülői közösség vezetőségi ülésén évente,
az aktualitásoknak megfelelően írásbeli tájékoztatón keresztül,

13.2. Szülői értekezletek

Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményvezető hívhat össze.

13.3.Tanári fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az általa kijelölt időpontban tart fogadóórát.

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre - a rendkívüli eseteket leszámítva - időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

A fogadó órák időpontja az iskolai bejáratnál, illetve az iskola facebook oldalán, honlapján megtekinthető. A szülők és a tanulók a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői közösséghez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői közösség vezetőségével.

13.4. A szülők írásbeli tájékoztatása

Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az E Kréta felületen tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy levéllel történhet.

13.5. A diákok tájékoztatása

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.

Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

14. Az intézményi hagyományok ápolása

14.1. Az ünnepélyek, megemlékezések és a hagyományos rendezvények rendje

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések és a hagyományos rendezvények rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.

Az ünnepélyek, megemlékezések és a hagyományos rendezvények pontos időpontját, az ezekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

Az iskola jelképei:

– A Magyar Köztársaság címere

– A Magyar Köztársaság zászlója

– A Magyarországi Református Egyház címere

– Az iskola címere

– Az iskola zászlója

14.2. A hagyományápolás módjai:

A hagyományápolás külső jegyei

a) Iskolai címer, címeres pecsét, zászló használata

ünnepségek, rendezvények,
egyéb kulturális versenyek,
egyéb sportversenyek.

14.3. A hagyományápolás külsőségei

Az iskola tanulóinak ajánlott ünnepi viselete lányok: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz

fiúk: sötét nadrág, fehér ing

14.4. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi
rendezvényei

Megemlékezés az aradi vértanúk napjáról(október6.)

Nemzeti ünnep (október. 23.)

Megemlékezés a diktatúrák áldozatairó(febr.25.)

Nemzeti ünnep (március 15.)

Nemzeti összetartozás napja (jún. 4.)

– Egyházi ünnepségeink:

Reformáció ünnepe (október 31.)

Karácsony

Konfirmáció

Tanévnyitás, tanévzárás ünnepei:

Tanévnyitó ünnepi istentisztelet

Ballagás

Tanévzáró istentisztelet

15. Az intézményi védő-, óvó előírások

Minden alkalmazott és tanuló kötelessége a tanulók, a dolgozók, és az iskola vagyontárgyainak épségét, biztonságát, személyek esetén egészségét óvni, védeni.

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
a tűz,
a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult vezetők:

igazgató
igazgatóhelyettes
munkaközösség-vezetők.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

az intézmény fenntartóját,
tűz esetén a Tűzoltóságot,
robbantással történő fenyegetés esetén a Rendőrséget,
személyi sérülés esetén a mentőket,
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket

15.1. Dohányzás rendje

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény 3§ 4) a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely köznevelési intézményben.

Az iskolában dohányozni a felnőtteknek az épületeken kívül, az arra kijelölt helyen szabad, amennyiben ott tanulók, gyerekek nem tartózkodnak! Ennek betartása minden alkalmazottra és látogatóra kötelező érvényű. Az intézmény területén és annak 5 m-es körzetében dohányozni tilos.

Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos!

15.2. Munkaképességet befolyásoló szerek fogyasztása

Tilos a drog, az alkohol és a munkaképességet kedvezőtlenül befolyásoló gyógyszerek fogyasztása.

Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki - az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint - egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

15.3. Tanulói munka és balesetvédelmi oktatás rendje

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola Munkavédelmi szabályzatának, valamint a Tűzvédelmi utasításnak és a Tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során - koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten - felhívja a figyelmüket a veszélyforrásokra és azok kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják, amit az irattárban őrzünk, valamint az E-krétában is dokumentálunk.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fenn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, informatika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az E-Krétábanban dokumentálni kell.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára az osztálykirándulások előtt, fel kell hívni a tanulók figyelmét a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokra, a tilos és elvárható magatartásformára, a veszélyforrásokra.

Baleset esetén a helyszínen tartózodó nevelőnek /dolgozónak/ intézkednie kell a balesetet szenvedett ellátása felől.

15.4. Az intézmény vezetőinek és pedagógusainak feladatai a munkahelyi és tanulóbalesetek megelőzésében és esetén

Az intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbaleset megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.
Az intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna.
Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.
A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Valamint haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt.

15.4.1. Tanulói balesetek bejelentésének rendje

Az intézményünk Munkavédelmi Szabályzata és az 1993.évi XCIII.trv. és az 5/1993.(XII.26) MÜM rendelet alapján végezzük a tanulói balesetek bejelentését, nyilvántartását, kivizsgálásának rendjét, mely alapján a tanuló felügyeletét ellátó pedagógus köteles minden balesetet a lehető legrövidebb időn belül jelenteni, a sérüléseket. A balesetet nyilvántartásba kell venni, 3 napon túl gyógyuló sérülés esetén baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, és nyilvántartást vezetni. Az azonnali bejelentésre kötelezett balesetet az intézményvezető és a munkabiztonsági megbízott együttesen vizsgálja ki, egyéb kivizsgálandó baleseteket az iskola vezetője által megbízott személy vizsgálja, készíti el a baleseti jegyzőkönyvet. Elsősegélynyújtásra kijelölt hely az orvosi szoba, az iskolatitkár iroda és a tanári szoba. Szükség esetén az ott tartózkodók kötelesek legjobb tudásuk szerint eljárni

Balesetvédelmi szabályokat az iskolában osztályfőnöki és különböző szakórákon is ismertetni kell a kollegáknak. A gyermek rosszulléte, betegsége esetén a pedagógus vagy az általa megbízott személy a) értesíti a szülőt b) gondoskodik az orvosi ellátás megvalósulásáról.

15.5. Tűz esetén szükséges teendők

A tűzjelzés módja: a) szaggatott csengetés b) síp (áramszünet esetén)

A tűzriadó levonulási terve a tantermekben, és az iskola folyosóján ki van függesztve. A kijáratok szabaddá tételét biztosítani kell.

Feladatok tűz esetén: a) tűzjelzéssel riasztás b) riasztás után a mentés, épület kiürítése, elhagyása c) a mentés valamennyi dolgozó kötelessége d) az észlelő személy köteles azonnal értesíteni az intézmény vezetőjét (ha nincs az épületben helyettesét), aki értesíti vagy értesítteti az állami és helyi tűzoltóságot 105, rendőrséget, orvost, fenntartót.

Tűz esetén valamennyi dolgozó feladata a mentés, rendfenntartás, a tűzoltás előkészítése az arra alkalmas tanulók bevonásával. A tűzvédelmi és biztonsági berendezések kezelése, a fűtő és elektromos berendezések kikapcsolása, utak szabaddá tétele.

Riasztás utáni feladatok:

A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.
Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület - ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskolai udvar.

A tanév során két alkalommal „próba” tűzriadót kell tervezni, amelyet a megbízott illetékes szervez. A tanév elején az iskola dolgozói és a tanulók részére tűzvédelmi oktatást kell tartani, melyet aláírásukkal igazolnak.

A tűz esetében szükséges teendőket, az erre az esetre elvárt magatartást az iskola dolgozói és tanulói részéről az intézmény Tűzvédelmi Szabályzata részletesen tartalmazza.

15.6. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az intézményvezető, az intézményvezetőhelyettesek vezetője, az iskolatitkárok esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e.

Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik.

A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

Az a személy, aki a bombát észleli, vagy annak helyzetéről értesül, köteles azonnal riasztani a dolgozókat, értesíteni vezetőjét. Ezzel egy időben telefonon értesíteni kell a Városi rendőrkapitányságot a 107-es, a Városi tűzoltóságot a 105-ös, és a mentőket a 104-es telefonszámon, vagy a 112-es segélyhívót.

Az intézményben tartózkodó személyek kivonulási terv szerint a riasztást követően a legrövidebb időn belül az iskola épületét kötelesek elhagyni és biztonságos távolságban elhelyezkedni.

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

a közösségi tulajdon védelméért
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért
energiafelhasználással való takarékosságért

16.Tanulók ügyeinek intézésével kapcsolatos szabályok

16.1. A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések

A köznevelési törvény 45.,46. és 72. §-a részletezi a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos tanulói és szülői kötelezettségeket. Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távolmarad, mulasztását igazolni kell.

Mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetes engedélyt kapott távolmaradásra:

1-2 tanítási óráról a szaktanártól, évente összesen 4 alkalommal,
1-3 tanítási napról az osztályfőnöktől egy tanévben,
ennél több napról indokolt esetben az igazgató adhat engedélyt.

A távolmaradásról a szülőnek kérelmet kell benyújtania írásos formában az intézményvezető részére.
A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról /betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek, élősdivel való fertőzöttség, stb./. A tanuló szülője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek, a napközi otthon vezetőjének lehetőleg még a hiányzás első napján. A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek a hiányzás napján intézkednie kell a mulasztás okának felderítésére. Élősdivel való fertőzöttség megszüntetése után csak védőnői igazolás felmutatása esetén jöhet a tanuló az iskolába. Fertőző betegség után a tanuló csak orvosi engedéllyel járhat újra iskolába. Az igazolást köteles a tanuló az iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül bemutatni.
Egy tanévben 3 napot szülő is igazolhat. A mulasztó tanuló egyéb hivatalos igazolással is igazolhatja mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
Eljárások az igazolatlan mulasztás esetén: Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az osztályfőnök útján az iskola, köteles a szülőt értesíteni, a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásánál. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az értesítés eredménytelen maradt és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola az osztályfőnök útján a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybevéve megkeresi a tanuló szülőjét.

16.2. A tanuló kártérítése, anyagi felelőssége

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg

gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,
ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.

16.3. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai

A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók félévi vagy tanévvégi osztályozó vizsgán adnak számot tudásukról.
A készségtárgyak tanulása alól mentesített tanulóknak tudásukról nem kell számot adniuk. Az egyéni tanrendes tanuló osztályozó vizsgáját januárban a félév zárás hetében illetve júniusban a tanév utolsó hetébn teheti le.
Az iskola intézményvezetőjének engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. (Knt. 57. § (3) bek.) Ilyen esetekben az osztályozó vizsga időpontját az iskola igazgatója az érintettekkel egyeztetve állapítja meg.
A továbblépés szempontjából meghatározó periódus valamennyi tantárgyban a tanév. A tanévben elért tantárgyi teljesítményt minden pedagógus folyamatos értékelés alapján állapítja meg. A továbbhaladásról a tantestület egésze dönt. Ennek feltétele első osztályban a megfelelt minősítés, további évfolyamokon az elégséges osztályzat megszerzése minden tantárgyból a tanév végén. Amennyiben az első osztályos tanuló első alkalommal nem felel meg a tantervi minimum követelményeknek, tanévi munkája előkészítő jellegűnek minősül, és számára iskolalátogatási bizonyítványt adunk, és az első évfolyamon folytatja tanulmányait. Ismételt első évfolyamon "felzárkóztatásra szorul" minősítés, ill. második - nyolcadik évfolyamokon az "elégtelen" osztályzat korrekciója javítóvizsgán lehetséges.

Ha a tanuló a tantervi követelményeket 1-2 tárgyból szorgalmi időben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát maximum három tantárgyból. A javítóvizsga időpontja: augusztus

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanítási évben együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie a 20/2012 EMMI rendelet 52 értelmében.

Az osztályozó és javító vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. A vizsgabizottság elnöke lehet: az iskola igazgatóhelyettese vagy ezzel megbízott munkaközösség-vezető. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsgák megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság tagjai lehetnek: a tanuló évfolyamán az adott tantárgyat tanító /javítóvizsga esetén buktató/ nevelő és egy vele azonos szakos nevelő. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát egy hónapon belül leteheti. A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsgáról 15 nappal előtte értesíteni kell. Az osztályozó és javítóvizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet iktatás után az irattárban kell tárolni.

16.4.A tankönyvellátás rendje, használatba adott informatikai eszközök

16.4.1. Jelenleg érvényes jogszabályok

A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 2011. köznevelési intézmények névhasználatáról
Az 501 /2013. (XII.29.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
Az 1265/2017. (2017. V. 29.) Kormányhatározat az ingyenes tankönyvellátás 5-9. évfolyamokra történő együtemű kiterjesztéséhez szükséges pénzügyi forrás biztosításáról.

16.4.2. Tankönyvrendelés rendje

A tankönyvellátás állami közérdekű feladat, melyet az állam egységesen a Könyvtárellátón keresztül lát el. A cél az oktatási, szakmai szempontok alapján történő kiválasztás, az átláthatóság és a takarékosság.

Az iskola igazgatója a tankönyvrendelésre vonatkozó szerződést csak a Könyvtárellátóval kötheti meg. A tankönyvrendelésért az iskola igazgatója felel.
A megrendeléseket az Oktatási Hivatal által felügyelt elektronikus KELLO rendszerben kell feladni azután, miután megjelent az OH honlapján a tankönyvek hivatalos, végleges jegyzéke.
A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell a következő tanév tankönyveiről, az iskolában kölcsönözhető tankönyvekről is.
A tankönyvrendelést annak véglelegesítése előtt a szülőkkel meg kell ismertetni. A szülői szervezetnek véleményezési joga van.
Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.

A tankönyvellátás rendje

Az iskola, éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést. Minden nappali rendszerű alapfokú iskolai oktatásban részt vevő tanuló ingyenes tankönyvellátásban részesül. A jogszabályi előírásoknak megfelelően csak és kizárólag olyan tankönyvek beszerzése történhet az állami támogatásból, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepelnek, és a Könyvtárellátó elektronikus felületén történt a megrendelésük a hivatalos tankönyvrendelés keretén belül.

A térítésmentes tankönyvellátás kiterjed iskolánk minden évfolyamának valamennyi tanulójára, a nemzetiségi, illetve a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részesülőkre. Az iskola által elkészített és a fenntartó által jóváhagyott tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy a tankönyvek mindenki számára ingyenesen álljanak rendelkezésre. Az államilag ingyenes tankönyvek tartós tankönyvként kezelendők, azokat az iskolának a könyvtári állomány nyilvántartásába kell venni, és azokat az utolsó tanítási napon a tanulók kötelesek visszajuttatni az iskola könyvtárának.

Az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges napköziben, tanulószobán könyvet biztosítani. A felmérés eredményéről tájékoztatja a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot.

A tankönyvrendelés

Az iskolai tankönyvrendelést az igazgató által megbízott személy készíti el, a szakmai munkaközösségek véleményének beszerzését követően. A tankönyvrendelés alapján meg kell határozni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. Lehetővé kell tenni, hogy a szülők megismerjék a megrendelésre tervezett tankönyveket. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy minden tanuló részére biztosított legyen a tankönyvhöz jutás lehetősége.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyveket, és tanév elején kikölcsönzi a tanulóknak.

A pedagógus az iskola könyvtárából kölcsön kaphatja a munkájához szükséges tan-

könyveket, taneszközöket és egyéb kiadványokat, amennyiben az a könyvtárban ren-

delkezésre áll. A kölcsönzés szabályait a könyvtári SZMSZ tartalmazza.

Az első osztályos tankönyvek megrendelése tekintetében becsült adattal kell számolni. 3.3 A belépő első osztályok tanulói tekintetében a szükséges felméréseket a felvételi eljárás keretében kell elvégezni.

16.5. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletének 4.§ q) pontja alapján az SZMSZ melléklete) A fegyelmi eljárás szabályait a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 32.§ 1.g, 37.§, 38.§, 53.§, 56.§ és 58-59.§ valamint az emberi erőforrások minisztere 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletének 53-61.§ határozza meg. A fegyelmi eljárás során az alábbi törvényekben foglaltaknak megfelelően kell eljárni: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, valamint a 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. A fegyelmi büntetés csak fegyelmi eljárás alapján szabható ki. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló veszélyeztetettsége felmerül, a nevelési-oktatási intézmény vezetője jelzi azt a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a gyámhatóság számára is. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. Nagykorú tanuló esetén az intézménynek a szülő felé csak tájékoztatási kötelezettsége van. A fegyelmi eljárásban a tanulót szülője, törvényes képviselője, a tanulót és a szülőt meghatalmazott képviselője is képviselheti.

A fegyelmi eljárás folyamata

A kötelezettségszegéssel gyanúsított tanuló elleni fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója, a nevelőtestület egyszerű többségi szavazással dönt. A fegyelmi eljárást a nevelőtestület saját tagjai közül választott fegyelmi bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.

A fegyelmi bizottság tagjai:

az intézmény vezetője, vagy valamely helyettese,
az iskola gyermekvédelmi felelőse,
a DIÖK patronáló tanára,
a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló osztályfőnöke

Az egyeztető tárgyalás

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülőjét írásban tájékoztatni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegésről, továbbá fel kell hívni a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Az írásbeli értesítés átvételének megtagadása esetén a dokumentum kézbesítettnek tekintett. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető tárgyalást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül le kell folytatni. Az egyeztető eljárás pontos idejéről és helyszínéről, az időpont előtt legalább három nappal, az intézmény vezetője írásban értesíti a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőjét) és a sérelmet elszenvedő felet (kiskorú tanuló esetén a szülőjét). Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad. Az egyeztető tárgyalás során mindkét fél kifejtheti álláspontját, közösen értékelheti az eseményeket, valamint lehetőség van a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozására a sérelem orvoslása érdekében.

Sikeres egyeztető tárgyalás esetén: Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

Fegyelmi eljárás megindítása Amennyiben az egyeztető eljárás nem zárult eredménnyel, vagy a kötelezettségszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül nem jelzi írásban, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi meghallgatás és a tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább hét nappal megkapja. A meghallgatásról, a tárgyalásról és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni:

a tárgyalás helyét és idejét,
a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét,
az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait.
Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő kéri.

A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül be kell fejezni.

A fegyelmi meghallgatás

A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, ennek érdekében fegyelmi meghallgatást kell tartani. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. A kiskorú tanuló kérésére a meghallgatáson a szülő részvételét biztosítani kell. A fegyelmi meghallgatás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Ha a tényállás tisztázásához a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, a fegyelmi jogkör gyakorlója hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.

Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni.

A fegyelmi tárgyalás

A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi eljárás során, határozathozatal előtt a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. A fegyelmi eljárás lezárásaként a fegyelmi határozatot a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestület hozza meg. A határozathozatal idejére a bizottság visszavonul, ismerteti a tényállást a nevelőtestülettel. A nevelőtestület, mint a fegyelmi jogkör gyakorlója, fegyelmi határozatot hoz, mely tartalmazza a fegyelmi büntetést.

A fegyelmi büntetés

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.

A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza.

(1) A fegyelmi büntetés lehet

a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
f) kizárás az iskolából.

Az (1) e büntetés, azaz eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen.

A fegyelmi határozat

A nevelőtestület által hozott fegyelmi határozatot a fegyelmi bizottság által, a fegyelmi tárgyalás folytatásaként szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) a tanuló nem követett el kötelességszegést,
b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,
c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,
d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy
e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

A fegyelmi büntetés hatálya

A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb

a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,
b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.

A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

Fellebbezés a határozat ellen Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. Intézményünkben a másodfokú jogkör gyakorlója a Magyarországi Református Egyház Nevelési és Oktatási Osztálya.

A fegyelmi határozat végrehajtása Végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható. A fegyelmi büntetésről szóló határozat az e-naplón kívül a törzskönyvbe és a bizonyítvány jegyzet rovatába is bekerül.

17. Legitimációs záradék

17.1. A szervezti és működési szabályzat hatálybalépése, felülvizsgálata

A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás, intézményi átszervezés esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, a szülői szervezet, vagy a fenntartó. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az igazgatóhoz kell beterjeszteni. A szervezeti és működési szabályzat módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

A Nkt. 25. §. alapján az SZMSZ-t az igazgató a nevelőtestület bevonásával készítette el, és jóváhagyás után közzéteszi az iskola honlapján.

Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:

a fenntartó
a nevelőtestület
az igazgató
szülői közösség

A módosítás csak a nevelőtestület elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény hatékony és eredményes működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, vezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az intézmény vezetője az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.

A Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát felülvizsgálta és módosította. Az SZMSZ-t az igazgató előterjesztése után a Szülői közösség és a Nkt. 48.§ alapján a Diákönkormányzat (DIÖK) véleményezése mellett a nevelőtestület elfogadta. Az Nkt. 83.§. alapján a fenntartó jóváhagyásával 2024. Február 1-jén lép hatályba és határozatlan időre szól. Jelen SZMSZ jóváhagyásával a Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola 2020. szeptember 01-jén jóváhagyott SZMSZ-e hatályát veszti.

P.H.

…………………………………

Cziberéné Nagy Katalin

igazgató

17.2. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánosságra hozatala

A Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, az intézményvezetői irodában lehet elolvasni, valamint megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelési Infomációs Rendszer elektronikus felületén.

17.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

Mellékletek:

1. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola

P O L G Á R

Zólyom utca 14

Móricz Zsigmond utca 3-5

A könyvtár használói köre: pedagógusok, tanulók, iskola dolgozói

Könyvtár jellege: korlátozottan nyilvános, csak az iskola dolgozói, tanulói számára hozzáférhető, használata ingyenes

A könyvtár fenntartása és szakmai irányítására vonatkozó információk

A könyvtár a Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola szervezetében

működik.

Fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó gondoskodik. Az iskolai könyvtár

működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi.

Az iskolai könyvtár feladatai

az iskola nevelői és tanulói részére egyaránt biztosítja a neveléshez-

oktatáshoz szükséges ismerethordozókat, információkat,

központi szerepet tölt be az intézmény olvasás- és könyvtár pedagógiai tevékenységében,
sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését,
kielégíti a pedagógusok alapvető pedagógiai szakirodalmi és információs igényeit,
ellátja az intézmény helyi tantervének megfelelő könyvtár-pedagógiai tevékenységet; könyvtárórák tartása, különböző könyvtárhoz kapcsolódó tanórán kívüli tevékenységet,
statisztikai adatokat szolgáltat
tanítás ideje alatt és a tanítási órán lehetővé teszi gyűjteménye használatát.

Az állomány fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatok

az iskola helyi tantervének figyelembevételével, a gyűjtőköri elveknek megfelelően bővíti állományát a lehetőségek függvényében (ajándék, pályázat útján)
az elavult, feleslegessé, fizikailag használhatatlanná vált könyveket évente állományából kivonja
ügyel a dokumentumok épségére és a kölcsönzési fegyelem megtartására,
tartalmilag elavult dokumentumok törlése.

A könyvtári állomány elhelyezése

könyvállomány - kézi és segédkönyvtár, valamint kölcsönözhető állomány,

raktári rendjük: szépirodalom betűrendben,

ismeretközlő irodalom szakrendben, ezen belül

betűrendben.

audiovizuális dokumentumok

raktári rendjük:

külön egységenként, dokumentum típusonként.

Az iskolában tanított tantárgyak

1-8. osztály

magyar irodalom, magyar nyelv, angol nyelv, környezetismeret, történelem, állampolgári ismeretek, földrajz, matematika, fizika, kémia, biológia, technika, rajz, ének, testnevelés, digitális kultúra, természetismeret, hon-és népismeret, etika, hittan

Pedagógusok száma: 30 fő

Tanulók száma: 367 fő

A könyvek a szabadpolcon, a DVD, CD, video állomány szekrényekben került elhelyezésre.

A helyben olvasásra, szakköri és egyéb csoportos foglalkozások megtartására olyan olvasóhelyet alakítottunk ki, amely alkalmas egy tanulócsoport befogadására.

Az állomány nyilvántartása

A könyvtárba érkező, gyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat

állományba vesszük.

Minden könyvtári dokumentumot ellátunk a könyvtár bélyegzőjével,

valamint bejegyezzük a leltári számot, a Cutter-számot, a szakjelzetet,

és beírjuk a könyvtári nyilvántartásba.

A leltári nyilvántartás a Szirén Integrált könyvtári rendszerben

elektronikusan történik. A rendszer lehetőséget nyújt a saját

adatbázisban való keresésen kívül más adatbázisokban történő

keresésre is.

Az adatok bevitelekor minden esetben felvesszük a kötet

azonosításához szükséges legfontosabb adatokat:

a könyv címét, szerzőjét, kiadási adatait,
leltári számát,
raktári számát,
sorozatjelzését,
ETO jelzetét,
árát.

A helyi adatbázisban történő keresést a könyvtáros végzi, mivel a Szirén külső felhasználó számára elérhető hálózati verziója nem áll rendelkezésünkre.

A könyvtár munkarendje

A könyvtáros munkaideje heti 40 óra. Az iskolai könyvtáros a kötelező óraszám keretében (30 óra) biztosítja a könyvtár nyitvatartását, a könyvtári órákat.

A könyvtári állomány ellenőrzése és védelme

Selejtezés évente egy alkalommal történik, ennek alapja lehet elhasználódás, illetve tartalmi avulás. A selejtezési jegyzőkönyvet az igazgató hagyja jóvá, az igazgató és a könyvtáros írja alá. A selejtezett dokumentumokat a könyvtári állományból törölni kell.
A tartós tankönyvek selejtezése
A könyvtári állomány leltározását a jogszabály alapján elrendelt módon és időközönként kell elvégezni.

Az állomány védelmével kapcsolatos feladatok

A könyvtáros felelős a könyvtár mindenkori zárásáért,
Felügyelet nélkül a könyvtárban nem tartózkodhatnak a tanulók.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

A könyvtár használóinak köre: pedagógusok, tanulók, iskola

dolgozói

A pedagógus a könyvtáron keresztül megkapja munkájához a

tankönyveket, tanári segédkönyveket.

Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és

szolgáltatásaival az iskolában folyó nevelő-oktató munkát segítse.

Ennek megfelelően:

a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi állománya egyéni és csoportos helyben használatát, valamint a csak helyben használható dokumentumok kivételével a kölcsönzést.
segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkeresést,
a tanulói aktivitásra építve öntevékeny könyvtári közösségeket szervez
gondoskodik az állomány védelméről, szakmai rendjéről

Az olvasó

köteles betartani a könyvtár használatának szabályait,
köteles rendezni tartozását az iskolával történő jogviszonya megszűnése előtt

A könyvtár gyűjtőköri szabályzata

A könyvtár a fő gyűjtőkörbe sorolt dokumentumokat teljes körűen, a mellék gyűjtőkörbe tartozókat szelektálva gyűjti.

Fő gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok:

kézikönyvek, általános lexikonok, enciklopédiák
kötelező és ajánlott olvasmányok
tananyaghoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom
tartós tankönyvek
a legfontosabb helytörténeti kiadványok és az iskola történetével, életével kapcsolatos dokumentumok
pedagógiai kiadványok(válogatással)
a népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek
munkáltatóeszközként használatos művek
az iskola történetével, életével, névadójával kapcsolatos nyomtatott dokumentumok

A mellék gyűjtőkör területei:

a tanult tárgyakban részletesebb ismereteket nyújtó dokumentumok
a szakirodalom olyan újdonságai, melyek megjelenését nagy érdeklődés kísér
periodikumok, az oktató-nevelő munkát segítő folyóiratok
szépirodalom: a különböző társadalmi érdeklődés által kísért szépirodalmi művek

Szépirodalom

Teljességgel gyűjtjük:

házi és ajánlott olvasmányokat,
a tananyagban szereplő szerzők válogatott műveit,
szerzői életműveket

Válogatva gyűjtjük:

népköltészeti irodalmat,
antológiákat,
regényes életrajzokat,
történelmi regényeket

Szakirodalom

Teljességgel gyűjtjük:

általános lexikonok
általános enciklopédiák
tananyaghoz kapcsolódó szakirányú segédkönyvek
tankönyvek
oktatási segédletek

A könyvtáros segédkönyvtára

címleírási, szakozási segédletek
általános és szakbibliográfiák
szabványok

Tartós tankönyvek

A tankönyvrendelést a felső tagozaton a könyvtáros, az alsó tagozaton pedig egy tanító végzi.

A tanév végén az ingyenes tankönyveket visszakérjük a tanulóktól.

A tankönyvek egy része visszaosztásra kerül a következő tanévre, másik részét pedig selejtezzük.

Beszerzendő művek példányszámai:

Meghatározó, hogy a könyvtár fő vagy mellék gyűjtőkörébe tartozik-e.

Ennek megfelelően a kötelező olvasmányok legalább 5 tanulóként 1 példányban
ajánlott olvasmányok 10 tanulóként 1 példányban
a szaktantermekben munkaeszközként használt művekből annyi példány, hogy 1 tanulócsoportban legalább minden 2 tanulóra jusson 1 példány
a szaktanárok által kijelölt és az általuk az oktató-nevelő munkában használt művekből legalább 3-4 példány

A beszerzés forrásai:

pályázat, ajándék

A gyűjtőkör formai oldalról írásos, nyomtatott dokumentumok

könyv
brosura
tankönyv

Audiovizuális dokumentumok

VHS
CD, CD ROM
DVD

A gyűjtőkörbe nem tartozó művek még ajándékozás útján sem kerülhetnek az állományba.

Állományrészek

Kézikönyvtári állomány: (nem kölcsönözhető)

gyűjti az általános művelődéshez, az egyes műveltségi területekhez szükséges alapdokumentumokat, segédkönyveket, kézikönyveket, adattárakat, atlaszokat.

Ismeretközlő irodalom: (kölcsönözhető)

gyűjti a helyi tantervek, a tantárgyi programoknak megfeleltetett ismeretterjesztő és szakkönyveket.

Szépirodalom: (kölcsönözhető)

a műveltségterület tantervi és értékelési követelményei által meghatározott házi olvasmányokat, szerzői életműveket, népköltészeti irodalmat teljességgel, a tanulók személyiségfejlődését előmozdító értékes irodalmat pedig kellő válogatással kell gyűjteni.

Pedagógiai gyűjtemény: (pedagógusok számára kölcsönözhető)

pedagógiai lexikonok
neveléstörténeti összefoglalások
legfontosabb pedagógiai történeti munkák
a nevelés-oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek
családi életre neveléssel, az iskola és a családi élettel foglalkozó könyvek
személyiségformálással kapcsolatos kézikönyvek
tanári kézikönyvek
legfontosabb módszertani kézikönyvek

A könyvtáros segédkönyvtára: (nem kölcsönözhető)

az iskolai feladatnak megfelelően kézi és segédkönyvek

Kéziratok: (nem kölcsönözhető)

az iskola pedagógiai dokumentumai, pályázati munkák, iskolai rendezvények forgatókönyvei

Tankönyvtár: (kölcsönözhető)

tartós tankönyvek gyűjteménye

Könyvtárhasználati szabályzat

A könyvtárhasználati szabályzat a használók jogait és kötelességeit határozza meg.

A felhasználók köre, beiratkozás

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az iskola minden tanulója és dolgozója igénybe veheti.

Könyvtárhasználók köre:

általános iskolai tanulók
általános iskolában tanító pedagógusok
általános iskolában dolgozó egyéb alkalmazottak

Kölcsönzési mód:

Színcsíkos kölcsönzés tasakos kölcsönzéssel kombinálva.

A könyvtár lehetőséget biztosít helyben használatra és kölcsönzésre is. A kölcsönözhető állomány szabadpolcról választható ki. A tanulók számára a kézikönyvtár kötetei csak helyben használhatók. Tanárok számára órai használatra valamennyi dokumentum kölcsönözhető.

A könyvtár szolgáltatásai:

kölcsönzés(tartós és napi kölcsönzés)
dokumentumok helyben használata
tájékoztatás a könyvtár dokumentumairól
könyvtárhasználati órák tartása
könyvtárhasználatra épülő szakórák
egyéb foglalkozások tartása
videofilm nézési lehetőség

Beiratkozás:

a következő adatokat írjuk be

név, osztály, lakcím, szül.hely, év, hó, nap

Beiratkozási díj az iskolai könyvtár nincs.

A könyvek kölcsönzési határideje: 4 hét

Ennél tovább csak indokolt esetben maradhat az olvasónál, meghosszabítás kérhető két alkalommal.

Egy tanuló max. 3 db könyvet kölcsönözhet egyszerre.

A tanárok számára azokat a segédkönyveket és egyéb segédleteket, amelyekből elég példány áll rendelkezésre, egész évre kölcsönözzük.

Ha a kikölcsönzött könyvtári könyv kölcsönzési határideje lejárt, a könyvet az olvasótól visszakérjük. Ha többszöri felszólításra sem hozza vissza, a könyvtáros a szülőt értesíti.

Elszámolás

Az olvasó a könyvtári és tankönyvi tartozását az iskolával való tanulói, illetve dolgozói jogviszony megszűnése előtt köteles rendezni.

Állományvédelmi rendelkezések

a könyvtárban poroltó készülék található
szigorúan tilos a dohányzás
a könyvtár áramforrásai elavultak, korszerűsítése időszerű lenne.

Állomány nyilvántartásának módja

Egyedi nyilvántartás

címleltárkönyv
brosura nyilvántartás
SZIRÉN integrált könyvtári számítógépes nyilvántartás

Időleges nyilvántartás

csoportos leltárkönyv

Tankönyvtári szabályzat

Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:

2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

A Polgári Vásárhelyi Pál Általános Iskola a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvellátás kötelezettségének:

Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket – a munkafüzetek kivételével –, továbbá a pedagóguskézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre.

A diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.

Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja.

Tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

A kölcsönzés rendje

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket.

Évente leltárlistát készít:

az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)
összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)
listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)

Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Kötelesek borítóval ellátni és védeni a rongálódástól.

A könyvekbe beleírni nem lehet.

Az iskola tanulói a tartós tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették azokat, és a tanév végén leadják.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

A feladatok és lehetőségek változásával a szervezeti és működési szabályzat összehangolását a mindenkori könyvtáros végzi.

2. Munkaköri leírás minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

Pedagógus

január 1-jével a köznevelési intézményben pedagógus foglalkoztatott munkaviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) rendelkezései alapján .

A pedagógus a Nemzeti alaptanterven alapuló szabályozók szerint végzi munkaköri feladatát.

A munkáltatói jogok gyakorlója: Hajdúvidéki Református Egyházmegye
Közvetlen felettesének megnevezése: …………….intézményvezető

Legfontosabb feladata:

A tanulók személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük.

Munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint, és a titoktartási kötelezettség betartásával, református keresztyén szellemben végzi.

A főbb tevékenységek összefoglalása
- szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat
- feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása
- a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak
- munkaidejének beosztását az SZMSZ tartalmazza
- a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl
- legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni
- a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik
- gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet
- a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja
- tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat
- rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának
- a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal
- az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható
- tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról
- részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein
- heti rendszerességgel fogadóórát tart az általa kijelölt időpontban
- megszervezi a szükséges szemléltetőeszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,
- az igazgató beosztása szerint részt vesz az iskolai méréseken
- helyettesítés esetén szakszerű órát tart,
- egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja
- bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében
- előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket,
- folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat
- elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra stb.
- kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel
- az osztályozó értekezletet megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát az értekezleten megindokolja
- beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét
- eleget tesz 7 évenkénti 120 órás továbbképzési kötelezettségének
- Továbbképzéseken szerzett ismereteit belső tudásmegosztás keretében megosztja,továbbadja kollégáinak.

Speciális feladatai

külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el
minden tanév első óráján balesetvédelmi oktatást tart tanítványainak, az
órán bekövetkezett baleset esetében az oktatást megismétli, az oktatást dokumentálja
különös figyelmet fordít a tanórákon a balesetek megelőzésére
a bekövetkezett balesetet azonnal jelenti az intézmény vezetőinek
kapcsolatot tart a diákok szüleivel
a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást
Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségük fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről (nem hagy gyermeket felügyelet nélkül), óvja a gyermekek jogait, az emberi méltóságot.
A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a /tanórai, szakköri foglalkozás, kirándulás stb. során/ életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismerteti.
Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálja.

Munkakörülményei:

Íróasztala van a tanári szobában
A szülőkkel való kapcsolattartáshoz a titkárságon található telefont igénybe veheti.
Tanítói, osztályfőnöki munkájához fénymásolási lehetőség van papír ellenében.
Joga van használni az iskola számítástechnika eszközeit, laptopokat, projektorokat, cd-lejátszókat, és csak jelenlétében bocsátható a tanulók rendelkezésére.

Vagyoni felelőssége:

Kötelessége a fentebb említett eszközök tartozékainak megőrzése, meghibásodásuk jelentése az illetékesnek. (iskolagondnok, gazdasági vezető, intézményvezető)

3.Járandósága

Garantált illetménye a 401/2023. korm. r. 88. § (1), 88/A §. és a Púétv. 157. §, 159. (2) bek. Előírásai alapján került meghatározásra.

Esélyteremtési illetményrész illeti meg a 401/2023. korm. r. 88. § (6) bek. szerint

Mesterképzésben szerzett végzettség után a 401/2023. korm. r. 95/A. § (1) bek. a garantált illetményének 2%-a illeti meg

Egyes tantárgyak után járó illetménynövekedés a 401/2023. korm. r. 5. mellékletében meghatározott tantárgyak tanítása esetében garantált illetményének 4%-a illeti meg

túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj

Kötelessége minden olyan feladat elvégzése, mellyel az igazgató és helyettesei megbízzák és aránytalan sérelemmel nem jár a dolgozóra nézve.

Pedagógiai asszisztens

Kinevezése: munkaszerződése szerint

A pedagógiai asszisztens tevékenységébe az alábbi pedagógiai végzettséget igénylő feladatok ellátása tartozik:

Elősegíti a gyermek iskolai szocializációját.
Biztosítja az egyéni és különleges bánásmódot.
Viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet tölt be.
Közreműködik a korrepetálásokon, egyéni foglalkozásokon.
Közvetlenül segíti a pedagógust a tanítási-tanulási segédanyagok készítésében, alkalmazásában.
Részt vesz az intézmény (osztályokat) érintő események rendezésében, levezetésében.
Segíti a tanulót általános jellegű egyéni és csoportos feladatai megoldásában.
Közreműködik a tanulót fejlesztő, korrekciós tevékenységben, egyénileg segít a tanulónak a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon.
Közreműködik a tanórák és foglalkozások rendjének biztosításában, a tanórai foglalkozásokon az általános jellegű oktatási és technikai eszközök kezelésében.

Gondozás, mentálhigiéniai, higiéniai szempontú tevékenységek:

A gyermek testi és mentális egészségét megóvja, felismeri a gyermekek egyéni problémáit, segíti őket azok megoldásában.
Ellenőrzi a tanuló higiénés és önkiszolgálási tevékenységét.
Szükség szerint korrigálja a tanuló higiénés és önkiszolgálási tevékenységét.
Felismeri az alapvető elsősegélynyújtást igénylő, az orvosi segítséget igénylő helyzeteket. Jelzi az intézkedés szükségességét.
Tevékenyen részt vesz a tanuló öltözködési, étkezési szokásainak kialakításában, az iskolai étkeztetésben(terítés, evőeszközök használata stb.).
Ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát.
Lázat mér, felügyeli a beteget, sérültet a szülő megérkezéséig.
Kíséri a tanulókat az ebédlőba, felügyeli a csoportos étkezéseket.
Szabadidős tevékenységek szervezése, levezetése:
Esetenként (pl. ügyeleti időben, szünidőben) foglalkozást szervez, tart (sport, játék, kézműves foglalkozás), beszámol a pedagógusnak a tanulók tevékenységéről.
Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, előkészítésében (terem berendezése, eszközök, anyagok előkészítése stb.), lebonyolításában, felügyeli a rábízott tanulókat, vigyáz a tanulók testi épségére.
Felügyeli, segíti a tanulót a szabadidős tevékenységben, egyezteti a pedagógussal a tanórai foglalkozásokhoz szükséges teendőket, előkészíti a tanórai foglalkozások során szükséges eszközöket.

Egyéni és csoportos formában gyermekkíséret:

Segíti a pedagógust a séták, kirándulások, egyéb kulturális, sport-és egészségügyi események lebonyolításában.
Igény szerint egyéni gyermekkíséretet lát el.
Intézményen kívül foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra, tanulmányi sétákra, erdei iskolában stb. kíséri a tanuló(ka)t
Ügyeleti, gyermekfelügyeleti feladatok:
Részt vesz, illetve önállóan is tevékenykedik a gyermekek fogadásában a tanítási idő után, valamint gyülekezési idő alatt.
Tanítási órák szünetében, foglalkozások befejeztével segíti a pedagógust, illetve önállóan látja el az ügyeleti tevékenységet.
Intézményen belül (WC, ebédlő, tornaterem stb.) szükség szerint kíséri a tanulót.

Gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok:

Közreműködik - igény szerint - a gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus munkájában.
Segít a kapcsolattartásban (szülők, nevelőszülők, nevelőotthonok, gyámügy stb.)
Adminisztrációs munkák: – Segít az adminisztrációs munkák elvégzésében a pedagógus útmutatása alapján.

Az intézmény igazgatója a munkaköri leírásán túl – külön egyeztetés alapján – minden olyan feladattal megbízhatja, amely az iskola érdekeivel, oktató-nevelő munkájával összefügg.

Kötelessége minden olyan feladat elvégzése, mellyel az igazgató és helyettesei megbízzák és aránytalan sérelemmel nem jár a dolgozóra nézve.

Könyvtáros

Kinevezése: munkaszerződése szerint

A könyvtáros az iskola nevelőtestületének tagja, az iskolai könyvtári szolgáltatásokért felelős és felsőfokú könyvtáros képesítéssel rendelkezik.

A könyvtáros állandó kapcsolatban áll a különböző tantárgyi munkaközösségek vezetőivel.

A könyvtáros anyagi felelősséggel tartozik a könyvtári vagyonért.

A könyvtáros munkaideje:

Munkaideje heti 40 óra: ebből 22 óra nyitva tartás és könyvtári órák megtartása, 12 óra könyvtárrendezés, 4 óra könyvtár óra és 2 óra kötetlen munkaidő.

A könyvtáros feladatai:

felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett dokumentumok, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,
a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását,
gondoskodik a könyvtár rendjének betartásáról,
végzi a gyűjtemény feltárását, állománygyarapítást végez és az állományellenőrzéseket naprakészen vezeti,
felel a kötelező könyvtári leltározási szabályok betartásáért, végzi a kölcsönzés feladatait,
elkészíti könyvtár- pedagógiai programját,
könyvtárismereti órákat tart a pedagógiai programban meghatározottak szerint,
szakmai segítséget nyújt az iskola pedagógusainak,
irodalomjegyzékek összeállítását és irodalomkutatást végez igény szerint,
folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a munkaközösségek vezetőivel,
statisztikai adatokat vezet és szolgáltat a könyvtár igénybevételéről, működéséről, a könyvbeszerzésekről,
évente több alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,
éves munkatervet készít a nevelőtestület véleményének figyelembevételével,
továbbképzéseken és szakmai tanácskozásokon vesz részt,
pályázati figyelést végez és javaslatot tesz az igazgató felé az azokon való részvételre,
minden év elején és végén konzultációt tart munkaközösségi értekezleten, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,
figyelemmel kíséri a könyvtári célokra biztosított beszerzési keret tervszerű és gazdaságos felhasználását,
részt vesz a könyvtár időszaki és soron kívüli leltározásában,
biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését.

Az iskolai könyvtáros egyben a tankönyvfelelős is, aki munkaköri kötelezettségeként végzi a feladatot, alkalmanként segítséggel. Ezen belül az alábbi feladatokat végzi el:

előkészíti az ingyenes/kedvezményes tankönyvellátással kapcsolatos felmérést,
közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,
lebonyolítja a Könyvtárellátó által leszállított könyvek eladását, az ezzel kapcsolatos adminisztrációt és pénzügyi teendőket,
követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,
követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,
az iskolai könyvtár külön állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, majd azokat kikölcsönzi a tanulóknak,
a tanév közben folyamatosan lehetőséget biztosít a tanulók számára az elveszett vagy megrongálódott tankönyvek pótlására, új tankönyvek megvásárlására.

Egyéb feladatok:

kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal a pedagógiai feladatok ellátásának érdekében,
részt vesz az intézmény könyvtári szabályzatának aktualizálásában,
korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a Szabályzat módosítására.

A könyvtáros munkarendjére vonatkozó általános szabályok:

A könyvtáros-tanár az iskola vagyonában kárt okozó tevékenység észlelése esetén bejelentést köteles tenni.
Felelősséggel tartozik a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért.
Köteles betartani az egyéb jogszabályokban lefektetett irattári, tűz-, vagyonvédelmi és közegészségügyi előírásokat.

Kötelessége minden olyan feladat elvégzése, mellyel az igazgató és helyettesei megbízzák és aránytalan sérelemmel nem jár a dolgozóra nézve.

Takarító

Munkakörének célja: a Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola zavartalan működésének biztosítása.

Feladatai:

Naponta végzendő teendők:

A helyiségek felsöprése, tisztítószeres, nedves ruhával történő felmosása.
Padok, asztalok, székek letörlése, portalanítása, lemosása.
Táblák lemosása.
Ablakpárkányok portalanítása.
Kézmosó csapok letörlése, szükség esetén súrolása.
Portörlés folyamatosan: polcokon, szekrényeken, faliképeken.
Szeméttartók kiürítése, szemetek konténerbe való gyűjtése.
Mellékhelyiségek, WC-k takarítása, fertőtlenítése.
A bejárati lépcsők, járdák söprése, lábtörlők portalanítása (cseréje).

Hetenként végzendő teendők:

A padok, asztalok belsejének kimosása.
Pókhálózás minden helyiségben.
A cserepes virágok portalanítása.

Alkalmanként végzendő teendők:

Rendezvények után takarítás, a tantermek eredeti rendjének visszaállítása.

Időszakonként végzendő teendők:

A gazdaságvezető által meghatározott időpontban a nagytakarítás elvégzése.
A függönyök mosása, vasalása nagytakarítás idején.
Ajtók lemosása.
Radiátorok portalanítása.
Nagytakarításkor a bútorok, ajtók, ablakok, felszerelések lemosása, padlózat felmosása, fényezése, a radiátorok lemosása.
Virágok locsolása, portalanítása, gondozása.
A tanítási szünetekre eső rendezvényekre a szükséges termek kitakarítása.

A takarításon kívül felelős:

A tantermek biztonságos zárásáért (ajtók, ablakok).
Az intézmény vagyontárgyainak védelméért.
A tantermekben és egyéb helységekben tartott tanítói és tanulói eszközök sértetlenségéért.
Az elektromos árammal való takarékosságáért.
A balesetmentes munkavégzésért.

Egyéb:

Az iskolaépülettel, a felszereléssel, berendezésekkel kapcsolatos rendellenességet köteles közvetlen felettesének jelenteni.

Az általa használt takarítási anyagokat és eszközöket az arra kijelölt helyen, a munkavédelmi szabályoknak megfelelően tárolja.

Munkájának elvégzéséhez folyamatosan biztosítani kell részére a megfelelő mennyiségű, minőségű tisztítószert, fertőtlenítőszert, felmosó és portörlő rongyot, seprűt, partvist, melyet a takarékosság figyelembe vételével használ fel.

Köteles elvégezni mindazon a munkakörén kívül eső feladatokat, amellyel az intézményvezető, illetve az általa kijelölt vezető megbízza.

Köteles a rábízott intézményi ügyek titkosságát megőrizni, az adatok kezelése és továbbítása csak az intézményvezető felhatalmazása alapján az iratkezelési szabályzat keretei között történhet.

A munkaköri leírás módosításának jogát a munkáltató fenntartja.

Fentieken túlmenően köteles elvégezni minden olyan az előzőekben fel nem sorolt feladatot, amely képzettségének és munkakörének megfelel, és amellyel a felettesei megbízzák.

Karbantartó

Munkakörének célja: a Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola zavartalan működésének biztosítása.

Munkafolyamatait az igazgatóval és a technikai kollégákkal egyezteti.

Önállóan végzi az alábbi feladatokat:

Vizes blokkok karbantartása, lefolyók, WC-k dugulásának elhárítása, mosdók, WC-kagylók, WC-víztartályok, szifonok, csaptelepek, WC tetők igény szerinti cseréje.
Az iskola épületében ajtók, ablakok, küszöbök javítása vasalatokkal együtt – zárak cseréje javítása. Tornaöltözőbe padok, fogasok, fali és raktári polcok készítése, javítása, padok, cseréje, festése, javítása. az iskola kerítésének, kis és nagykapuinak javítása.
Iskola bútorainak mozgatása, cseréje, javítása.
Rendezvényekre műsorok alkalmával termek, tornaterem dekorációjának felszerelése - iskolán kívüli rendezvényeken is, szállítást is beleértve.
Javításokhoz, felújításokhoz szükséges anyagok beszerzése, leszállítása.
Besegítés az iskolaudvar és környékének tisztántartásába, télen hó eltakarítás, nagy hó esetén parkolási lehetőség kialakítása.
Műhely tisztántartása, gépek, berendezések karbantartása, cseréje – betartva a tűzvédelmi szabályokat. Tűzoltó készülékek kihelyezése, ellenőrzése, cseréje közösen a tűzvédelmi felelőssel.

Kötelessége minden olyan feladat elvégzése, mellyel az igazgató és helyettesei megbízzák és aránytalan sérelemmel nem jár a dolgozóra nézve.

Igazgatóhelyettes

Munkakörének célja: a Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola zavartalan működésének biztosítása.

Az alsó tagozatos igazgatóhelyettes feladatai:

Szervezi és irányítja a nevelési – oktatási célok éves munkaterv szerinti megvalósulását az alsó tagozaton.
Részt vesz a pedagógiai program és a helyi tantervek elkészítésében, vezetőként ellenőrzi az abban foglaltak megvalósulását.
Az éves munkaterv szerinti működés szervezése, irányítása.
Szervezi és irányítja az első osztályosok beíratásának előkészítését, lebonyolítását.
Koordinálja a korai tanulási beilleszkedési zavarok korrekciójával és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységeket.
A tehetséggondozással kapcsolatos iskolai munka szervezése, irányítása.
Szervezi az alsó tagozaton a tanórán kívüli foglalkozások és a szabadidős tevékenységek rendjét
Az alsó tagozaton felügyeli a gyermek és ifjúságvédelmi munkát.
Koordinálja tagozatán működő munkaközösségek tevékenységét.
Előkészíti a tagozathoz tartozó osztályozó és javító vizsgákat, felügyeli a velük kapcsolatos adminisztrációs feladatokat és ellenőrzi azok végrehajtását.
Koordinálja és figyelemmel kíséri a tagozattal kapcsolatos statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre teljesíti az adatszolgáltatásokat.
Részt vesz óralátogatásokon, szervezi, segíti a pedagógusok belső és külső továbbképzését.
Elvégzi a versenyek koordinációját.
Közreműködik az iskolai ünnepélyek koordinálásában.
Közreműködik az intézményi alapdokumentumok aktualizálásában, a munkaterv elkészítésében, a pedagógusok továbbképzési programjának tervezésében, elrendeli a pedagógusok ügyeleti rendjét, igazolja a feladatellátást, és a túlmunka teljesítését.
Szervezi az alsó tagozaton az oktatásban részt vevő óraadókat, előkészíti az óraadók megbízási szerződését, havonta igazolja az óraadók tanítási óráit.
Havonta összesíti a kollégák túlóráit
Részt vesz az intézmény vezetői felügyeletében meghatározott munkarend szerint. Ezalatt ellenőrzi az iskolában folyó napi tevékenységet, gondoskodik a tanítás zavartalan folyamatosságáról, elrendeli a pedagógusok helyettesítését, szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, valamint az ebédeltetés ügyeleti rendjét.
Részt vesz a belső ellenőrzésben a nevelési, oktatási eredmények tekintetében.
Ellenőrzi a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett versenyeken, rendezvényeken való ügyelet teljesítését.
Ellenőrzési jogköre kiterjed a nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanóra látogatásra, a tanóravédelem elvének érvényesülésére.
Közreműködik a pedagógusok minősítésével és az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos feladatokban. Előkészíti, megszervezi a nevelőtestületi értekezletek, osztályozó értekezletek, beszámolók tartalmi munkáját.
Elkészíti és rögzíti az E Kréta naplóban az alsós kollégák tantárgyfelosztását, felviszi az órarendjeiket
Ellenőrzi az E Kréta napló, bizonyítványok rendeltetésszerű használatát, a törzslap vezetését.
Az aktuális, közérdekű információkat rendszeresen átadja a honlap szerkesztőjének.
Munkájáról, tapasztalatairól hetente, szükség szerint azonnal beszámol az igazgatónak.
Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában.
Ápolja az intézmény külsőkapcsolatait, különös tekintettel az óvoda iskola átmenetre, az óvodai
Figyelemmel kíséri az oktatással kapcsolatos jogszabályok változásait, a hatáskörébe tartozó irányítási területen gondoskodik ezek betartásáról.
Munkájával hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény a Magyarországi Református Egyház Alkotmányának, törvényeinek megfelelően és erkölcsi értékeinek szellemében, Magyarország Alaptörvénye és jogszabályai szerint működjék.

Kapcsolatot tart:

a gyermek- és ifjúságvédelem területén működő szervekkel,
a város óvodájával
a pedagógiai szakszolgálattal, közművelődési intézményekkel,
a szakmai- pedagógiai irányító és egyéb társintézményekkel

Járandósága

Garantált illetménye a 401/2023. korm. r. 88. § (1), 88/A §. és a Púétv. 157. §, 159. (2) bek. Előírásai alapján került meghatározásra.

Esélyteremtési illetményrész illeti meg a 401/2023. korm. r. 88. § (6) bek. szerint

Mesterképzésben szerzett végzettség után a 401/2023. korm. r. 95/A. § (1) bek. a garantált illetményének 2%-a illeti meg

Egyes tantárgyak után járó illetménynövekedés a 401/2023. korm. r. 5. mellékletében meghatározott tantárgyak tanítása esetében garantált illetményének 4%-a illeti meg

túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj

Kötelessége minden olyan feladat elvégzése, mellyel az igazgató és a fenntartó megbízzák és aránytalan sérelemmel nem jár a dolgozóra nézve

Felsős igazgatóhelyettes

Munkakörének célja: a Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola zavartalan működésének biztosítása.

A felsős igazgatóhelyettes

Gondoskodik a jogszabályok és a belső szabályzatok megismertetéséről és betartatja az előírásokat.
Az igazgató akadályoztatása esetén – a személyi ügyek kivételével – a helyettesítési rend szerint helyettesíti az igazgatót.
Hatáskör, feladatellátási hely: a Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola Zólyom utca 4 kiemelten a felső tagozat
A felsős igazgatóhelyettes feladatai:
Szervezi és irányítja a nevelési – oktatási célok éves munkaterv szerinti megvalósulását a felső tagozaton.
Részt vesz a pedagógiai program és a helyi tantervek elkészítésében, vezetőként ellenőrzi az abban foglaltak megvalósulását.
Ellenőrzi a felsős kollégák elkészült tanmeneteit
Az éves munkaterv szerinti működés szervezése, irányítása.
A tehetséggondozással kapcsolatos iskolai munka szervezése, irányítása.
Szervezi a felső tagozaton a tanórán kívüli foglalkozások, és a szabadidős tevékenységek rendjét. 
Irányítja a tanulók továbbtanulásával és pályaválasztásával kapcsolatos feladatok ellátását.
Szervezia és irányítja az országos méréseket az intézményben
Felügyeli a gyermek és ifjúságvédelmi munkát.
Koordinálja tagozatán működő munkaközösségek tevékenységét, és a könyvtáros munkáját.
Előkészíti a tagozathoz tartozó osztályozó és javító vizsgákat, felügyeli a velük kapcsolatos adminisztrációs feladatokat és ellenőrzi azok végrehajtását.
Koordinálja és figyelemmel kíséri a tagozattal kapcsolatos statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre teljesíti az adatszolgáltatásokat.
Részt vesz óralátogatásokon,azokról feljegyzést készít
Szervezi, segíti a pedagógusok belső és külső továbbképzését.
Elvégzi a versenyek koordinációját.
Közreműködik az iskolai ünnepélyek koordinálásában.
Közreműködik az intézményi alapdokumentumok aktualizálásában, a munkaterv elkészítésében, a pedagógusok továbbképzési programjának tervezésében, elrendeli a pedagógusok ügyeleti rendjét, igazolja a feladatellátást.
Szervezi a felső tagozaton az oktatásban részt vevő óraadókat, előkészíti az óraadók megbízási szerződését, havonta igazolja az óraadók tanítási óráit.
Havonta elkészíti a felső tagozaton a túlórák kimutatását.
Részt vesz az intézmény vezetői felügyeletében meghatározott munkarend szerint.
Ellenőrzi az iskolában folyó napi tevékenységet, gondoskodik a tanítás zavartalan folyamatosságáról, elrendeli a pedagógusok helyettesítését, szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, valamint az ebédeltetés ügyeleti rendjét.
Részt vesz a belső ellenőrzésben a nevelési, oktatási eredmények tekintetében.
Ellenőrzi a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett versenyeken, rendezvényeken való ügyelet teljesítését.
Ellenőrzési jogköre kiterjed a nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanóra látogatásra, a tanóravédelem elvének érvényesülésére.
Közreműködik a pedagógusok minősítésével és az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos feladatokban. Előkészíti, megszervezi a nevelőtestületi értekezletek, osztályozó értekezletek, beszámolók tartalmi munkáját.
Elkészíti az E Krétában a felsős kollégák órarendjét
Ellenőrzi az E Kréta, abizonyítványok, a törzslap vezetését.
Az aktuális, közérdekű információkat rendszeresen átadja a honlap szerkesztőjének, felteszi az iskola Facebook oldalára
Munkájáról, tapasztalatairól hetente, szükség szerint azonnal beszámol az igazgatónak.
Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában.
Ápolja az intézmény külső kapcsolatait, különös tekintettel az egyházi kapcsolatokra.
Figyelemmel kíséri az oktatással kapcsolatos jogszabályok változásait, a hatáskörébe tartozó irányítási területen gondoskodik ezek betartásáról.
Munkájával hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény a Magyarországi Református Egyház Alkotmányának, törvényeinek megfelelően és erkölcsi értékeinek szellemében, Magyarország Alaptörvénye és jogszabályai szerint működjék.

Kapcsolatot tart:

a gyermek- és ifjúságvédelem területén működő szervekkel,
a továbbtanulási, pályaválasztási pedagógiai szakszolgálattal, közművelődési intézményekkel,
a szakmai- pedagógiai irányító és egyéb társintézményekkel

Járandósága

Garantált illetménye a 401/2023. korm. r. 88. § (1), 88/A §. és a Púétv. 157. §, 159. (2) bek. Előírásai alapján került meghatározásra.

Esélyteremtési illetményrész illeti meg a 401/2023. korm. r. 88. § (6) bek. szerint

Mesterképzésben szerzett végzettség után a 401/2023. korm. r. 95/A. § (1) bek. a garantált illetményének 2%-a illeti meg

Egyes tantárgyak után járó illetménynövekedés a 401/2023. korm. r. 5. mellékletében meghatározott tantárgyak tanítása esetében garantált illetményének 4%-a illeti meg

túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj

Kötelessége minden olyan feladat elvégzése, mellyel az igazgató és a fenntartó megbízzák és aránytalan sérelemmel nem jár a dolgozóra nézve.

3. Az iskola panaszkezelési szabályzata

A szabályzat célja Az iskolai élet mindennapjaiban a szülők, alkalmazottak és más partnerek körében keletkező panaszok egységes szabályok szerint történő hatékony kezelése, kivizsgálása, nyilvántartása és értékelése, a problémák megfelelő szinten és a lehető leggyorsabban történő megoldása.

Keresztyén értékrendünk szerint minden panaszunkat törekednünk kell békésen, azzal elintézni, akivel kapcsolatban panaszunk van.

Amennyiben valakinek az intézmény SzMSz-ében illetve Házirendjében foglalt intézményi alapelveket és alapértékeket sértő magatartás jut a tudomására, köteles azt jelezni a panaszkezelési szabályzatnak megfelelő szinten, függetlenül attól, hogy annak elszenvedője-e vagy sem.

A szabályozás kötelezettjei: alkalmazotti kör, igazgató, fenntartó

A szabályozásért és a szabályozás betartatásáért felelős: igazgató

Határidő: problémához rendelt

A szabályzat hatálya: A szabályzat kihirdetés napján lép hatályba, Az iskola tanulóit és szüleiket, illetve gondviselőiket, valamint az intézmény munkatársait, fenntartóját és az iskolával kapcsolatba kerülő partnereket panasztételi jog illeti meg.

A szabályzat hatályba lépésének ideje: 2023. szeptember 01.

Nyilvánosság: az intézmény honlapján biztosítva

Felülvizsgálat: az igazgató saját hatáskörben legalább háromévente elvégzi.

Személyi hatálya

az intézménynél pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottakra, az adminisztratív, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottakra;
az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulókra és törvényes képviselőikre;
az intézményhez felvételi kérelmet benyújtó gyermekre/tanulóra és törvényes képviselőire;
olyan személy, akinek jogát, vagy jogos érdekét az intézmény működése sérti.

A panaszkezelés alapelvei

A panaszkezelésnek hatékonynak kell lennie, amelynek során fel kell tárni a panasz okát, és jogos panasz esetén a szükséges intézkedéseket kezdeményezni kell.
A beérkezett észrevételeket, panaszokat elemezni kell.
A panaszokat és a panaszosokat megkülönböztetés nélkül, egyenlően, azonos eljárások keretében és szabályok szerint kell kezelni.
A panaszkezelési szintek betartása kötelező.

Panaszkezelés eljárási rendje:

A panaszt, a vélt vagy valós problémát először azzal kell tisztázni, akire panaszunk van. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor kell továbblépni a Panaszkezelési Szabályzat szerint.

A panaszkezelés rendjét az érintettekkel írásban ismertetni kell a panasz beérkezését követően haladéktalanul.

Ha a panasz nem a megfelelő szintre érkezik, haladéktalanul át kell helyezni a megfelelő szintre, erről egyidejűleg a panaszost tájékoztatni kell.

A panaszt legalább a II. szinttől írásba kell foglalni.

Amennyiben a probléma megoldásához, a foganatosított megoldás gyakorlatban történő beválásának értékeléséhez hosszabb időre van szükség, az érintett felek egy előre, közösen meghatározott időtartamot követően közösen értékelik a megoldást. Ha szükséges, módosítják a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően.

A panaszokkal kapcsolatos dokumentációt (különösen: panasz, értesítések, jegyzőkönyvek, foganatosított döntések, értékelések) elkülönítetten nyilvántartva kell tárolni.

Az igazgató ellenőrzi, értékeli a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat, szükség esetén korrekciós javaslatokat tesz és készít.

Ha a panaszok indokolják, az igazgató a nevelőtestület, szükség esetén az SzMK bevonásával módosításokat vezet be az iskola életében, vagy megerősíti az iskola addigi rendjét

A panasz benyújtásának módja, kivizsgálásának határideje

A panaszkezelő felé a panasztevők panaszaikat megtehetik:

személyesen (ekkor írásbeli feljegyzés készül)
írásban
elektronikus úton

A panaszok tárgya:

A tanulók iskolai életével kapcsolatos, pedagógiai jellegű észrevételek

Az iskola működési rendjére vonatkozó észrevételek

Az iskola műszaki állapotára, tárgyi környezetére vonatkozó észrevételek

Egyéb sérelmek

A panasz kivizsgálásának határideje: a benyújtást követő 15 napon belül

A panaszkezelés szintjei, lépései

Az alább megadott határidők az adott szintre kerülés napjától értendők.

Az egyes szintek panaszmegoldási sikertelensége estén a panaszost írásban haladéktalanul tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségekről (benyújtás módja, határideje, fellebbviteli szerv megnevezése).

A) A szülőkre vonatkozó panaszkezelési eljárási rend
szint: A panaszos saját vagy gyermeke képviseletében az osztályt tanító pedagógusához fordul a problémájával.

A pedagógus megvizsgálja a panasz jogosságát. Amennyiben nem jogos, tisztázza a panaszossal az ügyet, ha jogos, továbbviszi az érintettek felé.

Jogos panasz esetén egyeztet az érintettekkel és a panaszossal. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

A pedagógus tájékoztatja a vezetőt, aki a szükséges adminisztratív intézkedéseket megteszi.

Határidő: 5 munkanap Felelős: pedagógus

szint: A pedagógus továbbítja a panaszt az intézményvezető felé.

Az intézményvezető egyeztet a panaszossal és az érintettel.

Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

Határidő: 10 munkanap Felelős: intézményvezető

szint: Az igazgató vagy a panaszos bejelenti a panaszt a fenntartó felé.

Az intézményvezető a fenntartó bevonásával megvizsgálja a panaszt, és közösen megoldási javaslatot tesznek a probléma kapcsán.

Fenntartói egyeztetés a panaszossal, melynek eredményét egyidejűleg írásban rögzítik.

Ha ez eredményes, akkor a probléma lezárul.

Határidő: 30 nap Felelős: fenntartó

szint: A panaszos a panaszát valamely hivatalos szerv, hatóság vagy bíróság előtt adja elő.

B) Panaszos az intézmény alkalmazottja
szint: A panaszos dolgozó panaszával a terület/témakör felelőséhez fordul az alábbiak szerint:

Tanulóval, szülőkkel kapcsolatos kérdések: intézményvezető, intézményvezető helyettesek Neveléssel, oktatással, szakmai munkával kapcsolatos kérdések: ha van a témában munkaközösség, akkor annak vezetője, intézményvezető, intézményvezető helyettesek

Munkaügyi/munkajogi kérdések: közvetlen felettes, elrendelő

Munkaszervezési kérdések: közvetlen felettes, elrendelő

A felelős megvizsgálja a panaszt. Amennyiben a panasz nem jogos, tisztázza a panaszossal. Amennyiben jogos a panasz, egyeztet az érintettekkel, erről jegyzőkönyvet vesz föl.

Ha az egyeztetés eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

Határidő: 3 munkanap Felelős: közvetlen felettes

szint: A közvetlen felettes vagy a terület/témakör felelőse közvetíti az írásba foglalt panaszt az intézményvezető, intézményvezető helyettesek (a panasz jellege szerint) felé.

A vezető vagy a helyettes egyeztet a panaszossal és az érintettekkel.

Az egyeztetésen kialakult megállapodást írásba foglalják. Ha ez eredményes, akkor a panasz megnyugtatóan rendeződik, lezárul.

Határidő 10 munkanap

Felelős: intézményvezető, intézményvezető helyettesek

3.szint: A panaszos bejelenti, vagy a vezető továbbítja a panaszt a fenntartó felé.

A fenntartó az intézményvezető bevonásával megvizsgálja a panaszt.

Közösen megoldási javaslatot tesznek, egyeztetnek az érintettekkel, megállapodásukat és a megelőző egyeztetés lényegét írásban rögzítik. Ha ez eredményes, az ügy lezárul. Határidő: 30 munkanap Felelős: fenntartó

szint: A panaszos panaszát hivatalos szerv, hatóság, bíróság előtt terjeszti elő. Az eljárásokat jogszabályi előírások határozzák meg.
C) A panasz pedagógiai, szakmai jellegű

1.szint: munkaközösség-vezető (A panaszos pedagógiai jellegű problémájával kötelezően először az adott terület szakmai munkaközösség-vezetőjéhez fordul.

Ha közösen megoldást találnak a probléma kezelésére, akkor lezárult a probléma megoldási folyamata.

szint: igazgatóhelyettes(ek) (Abban az esetben, ha a szakmai munkaközösség-vezető nem tudja megoldani a problémát, vagy az alkalmazott továbbra is elégedetlen, és panaszát fenntartja, akkor az igazgatóhelyettes felé kerül közvetítésre a panasz.

Ha az igazgatóhelyettessel közösen rendezésre kerül a panasz, akkor lezárult a probléma megoldási folyamata.

szint: igazgató (Amennyiben az igazgatóhelyettes közreműködésével sem születik megnyugtató eredmény, vagy az alkalmazott elégedetlen, és panaszát továbbra is fenntartja, akkor a „Panasznyilvántartó lap” kitöltésével, írásos formában jelzik a panaszt az intézményvezetőnek. Ha az intézményvezetővel közösen rendezésre kerül a panasz, akkor lezárult a probléma megoldási folyamata. Az intézményvezető döntését írásba foglalja és igazolható módon megküldi a panaszosnak.)
szint: fenntartó (Ha az alkalmazott számára nem megnyugtatóan zárul a pedagógiai jellegű panaszkezelési folyamat, és panaszát továbbra is fenntartja, úgy azt jelezheti a fenntartó felé, aki szakmai ellenőrzés keretén belül megvizsgálja az esetet és hozza meg döntését.)
D) A panaszos nincs közvetlen kapcsolatban az intézménnyel Szükség szerint segítséget kapva rendezheti panaszát a megfelelő szint elérésével.

Záró rendelkezések

A Panaszkezelési Szabályzatot az intézmény vezetője a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében eljárva határozta meg. A panaszkezelési szabályzat egy példányát az intézmény titkárságán kell elhelyezni, annak hatályba lépéséről az alkalmazotti testületet egy soron kívüli alkalmazotti értekezleten tájékoztatni kell. A szülői szervezet, a diákönkormányzat és a helyi szakszervezet tájékoztatása az alkalmazotti testület tájékoztatását követő héten egyidejűleg történik. Jelen panaszkezelési szabályzat hatályba lépéséről az intézmény vezetője a fenntartót elektronikus úton tájékoztatja.

s2smodern