Hajdúvidéki Református Egyházmegye - H á z i r e n d - Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola

Minden közösségnek szüksége van szabályokra. A megalkotott szabályok az intézményben folyó oktatás színvonalának emelését, a nyugodt munkakörülmények megvalósítását, a tanulók kulturált viselkedését, iskola jó hírnevének öregbítését szolgálják.

A házirend célja, hogy az általános iskola közösségét alkotó tanulókat érthető és a lelkiismeretük számára is elfogadható szabályokkal védje és segítse. Rend, fegyelem, engedelmesség: az alap értékei az egyházi iskola működésének.

A házirend a tanulói jogok gyakorlásának, illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességeket, az iskolai tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat.

A házirend jogszabályi alapja

A Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola Házirendje készült:
évi CXC tv. a Nemzeti köznevelésről törvénynek a házirenddel kapcsolatos rendelkezései
EMMI rendelet5. §(1) bekezdése
20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló törvény házirenddel kapcsolatos rendelkezései
és a tankönyvellátásrendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet házirenddel kapcsolatos rendelkezései, valamint
a Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata valamint Pedagógiai Programja

Az intézmény általános jellemzői

Az intézmény neve: Polgári Vásárhelyi Pál Református Általános Iskola
OM azonosítója: 200927
Székhelye: 4090 Polgár, Zólyom 14.
Telephelye: 4090 Polgár, Móricz 3-5.
Elérhetőségei:

o telefon: 06-52/391-440

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Weblap:
Facebook oldal: https://www.facebook.com/polgarivasarhelyiisk

1. A házirend célja, feladata

A tanulók kötelességeit – ami minden tanulóra kötelező érvényű - és jogait a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC tv. részletesen leírja. (A kötelességeket az 1. számú melléklet tartalmazza.)
Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.
A házirend feladata, hogy megállapítsa az intézményi közösség zökkenőmentes együttéléséhez, zavartalan működéséhez szükséges szabályokat.

2. A házirend időbeli és térbeli hatálya

A házirend betartása kötelező minden, az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, pedagógusra és
Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a tanulók törvényes képviselőjére, szülőkre (gondviselőkre), akik jogokat gyakorolnak, illetve kötelezettségeket teljesítenek, és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra
Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

. Az oktatási törvényben biztosított tanulói jogok gyakorlásának módja intézményünkben:

1. A tanulói jogok gyakorlása intézményünkben

A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait általában a beiratkozás időpontjától gyakorolhatja. Ettől kezdve használhatja az iskola létesítményeit, részt vehet rendezvényein, a diákönkormányzatot illetően választó és választható. Első osztályos tanulók a szorgalmi idő kezdetétől gyakorolhatják jogaikat. Szociális kedvezmények, igazolások a beiratkozás napjától illetik meg a tanulót.

Az ettől eltérő egyedi esetekben az iskola intézményvezetője dönt.

2. A tanulói jogok megismeréséhez és e jogok gyakorlásához szükséges információhoz jutás fórumai, módszerei, a tájékoztatás rendszere

A Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a Köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei szorgalmi időben az iskolai könyvtárban naponta 8,00- 16,00 óra között tekinthető meg.

Az osztályfőnökök a tanulókat az első tanítási napon, szüleiket a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a joggyakorláshoz szükséges valamennyi szabályról, eljárásról.

Az 1. osztályos szülők a beiratkozáskor kezükbe kapják a házirendet, melyet kötelesek alaposan átolvasni. A 2-8. osztályos tanulókkal minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök ismerteti a hatályos házirendet, melyet minden tanuló ezt aláírásával igazolja.

Az osztályfőnökök a tanév folyamán folyamatosan tájékoztatják a tanulókat minden olyan kérdésről, amely őket érinti. A tájékoztatás osztályfőnöki órákon, rendkívüli esetekben óraközi szünetekben történik, a diákönkormányzat is közreműködik a tanulók tájékoztatásában.

A tanév folyamán az iskola működését szabályozó dokumentumokkal kapcsolatban előre bejelentett és a diákokkal egyeztetett időpontban a vezetőség vagy a DÖK patronáló pedagógus ad tájékoztatást.

A tanulókat a továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos jogaikról az osztályfőnök tájékoztatja.

A diákönkormányzat működése, mint a tanulók érdekképviseleti formája

A tanulók az érdekeiket érintő döntések meghozatalában, az iskola irányításában a diákönkormányzat útján vesznek részt.

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által megbízott DÖK patronáló pedagógus(ok) segíti(k).

A diákönkormányzat választmánya havonta ülésezik, és szükség esetén rendkívüli összejövetelt tart. Az iskola működésével összefüggő jogosítványait az intézményvezető előterjesztése alapján érvényesíti. A diákönkormányzat tagjait az osztályközösségek, vezetőit a választmány választja meg.

Az iskolai diákönkormányzatot az osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja.

A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által – a diákönkormányzat javaslatára – megbízott nevelő(k), a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus(ok) segíti(k).

A diákönkormányzatot segítő pedagógus(ok) a tantestületet tájékoztatják a diákönkormányzat éves tervéről, programjáról, a vezetőség összetételéről, s a tanulók felvetéseiről, kérdéseiről.

A tanulókat az intézményen belül jogorvoslati jogok illetik meg, amellyel

osztályfőnöki órákon,
előre bejelentkezett időpontban az intézményvezetőnél,
a diákönkormányzat ülésen,
évente legalább két alkalommal összehívott iskolagyűlésen élhetnek.

A tanulók (14 éves kor alatt törvényes képviselőjük) a tankötelezettséggel kapcsolatos jogaik (osztályzat alóli mentesítés, szintfelmérő, osztályozó vizsga, független vizsgabizottság előtti vizsga, iskolaváltás) érvényesítésére irányuló kérelmeiket az iskola intézményvezetőjének írásban nyújthatják be.

Az iskola intézményvezetőjéhez kell fordulniuk abban az esetben is, ha meg akarnak győződni arról, hogy az iskola milyen személyi adatukat tartja nyilván.

3. Diákközgyűlés

A Diákönkormányzat évente legalább két alkalommal diákközgyűlést hív össze az intézményvezetővel egyeztetett időpontban. Napirendjét 15 nappal korábban nyilvánosságra hozza. Kötelezően áttekinti a tanulói jogok érvényesülésének helyzetét és értékeli a diákönkormányzat munkáját.

A diákközgyűlést a diákönkormányzat gyermekvezetői és a DÖK patronáló pedagógus(ok) készíti(k) elő és vezetik le.

Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

A tanulók kérdéseire, észrevételeire az intézményvezető és az illetékesek válaszolnak.

Amennyiben nincs mód az azonnali válaszra, a felvetésekre – szóban vagy írásban - 30 napon belül kell választ adniuk.

A diákközgyűlésre meg kell hívni az iskolai dolgozók azon körét, akikhez az előzetes tájékozódás alapján a gyerekek kérdéseket szeretnének intézni.

A tantestületet a DÖK patronáló pedagógusok tájékoztatják a diákközgyűlés munkájáról.

A tanulók évente egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönthetnek. (DÖK-nap). Minden év május 30-ig az osztályok javaslatai alapján a diákönkormányzat választmánya dönt a következő tanévi nap időpontjáról és programjáról.

3. Az iskola működésrendje

Az iskola egyházi fenntartású intézmény

· Az iskolában a köszönési forma: „Áldás békesség! vagy a napszaknak megfelelő köszöntés: Jó reggelt kívánok!, Jó napot kívánok!

· · Az egyházi ünnepeket istentisztelet keretén belül tartjuk, kivéve, ha a tantestület az éves munkatervben másképpen nem dönt.

3.1. Az iskolai tanulói munkarend

Érkezés az iskolába 7.15 -7.50 között. A tanulók az iskola aulájában gyülekeznek, ahol az ügyeletes pedagógus 7.40-kor sorakoztatja őket, majd osztályonként bevonulhatnak az osztálytermeikbe és előkészülnek óráikra.
A tanítási órák a felső tagozaton 00-14.20 között órarend szerint vannak megtartva.
Az alsó tagozaton egésznapos oktatás 00-16.00 között órarend szerint folynak.
Tanulószobai vagy napközi-otthonos foglalkozás: 14.00 - 16.00 között órarend szerint, ezen belül kötelező tanulási idő 14.00-15.00 között. Kötelező tanulási idő alól csak az osztályfőnök egyetértésével adható felmentés.
Az iskolában tartózkodó tanuló a tanórák idején köteles az órarendjében szerepelő órákon megjelenni és azon aktívan részt Ez alól rendkívüli esetben a szaktanár adhat felmentést (pl. rosszullét, iskolaérdekhez fűződő egyéb elfoglaltság).
Ha a tanuló a tanítási óráról késik, a késés időtartamát az órát tartó pedagógus a naplóban rögzíti. A késő tanuló az óráról nem zárható ki. Ha a tanuló késéseinek időtartama eléri a 45 percet, egy óráját igazolatlannak tekintjük. Ha a tanuló igazolni tudja, hogy számára nem felróható okból történt a késés, a késésekből adódó hiányzás igazoltnak tekintendő.
Az iskola épületét tanulóink sem a tanítási órák alatt, sem szünetekben nem hagyhatják el. Rendkívüli esetekben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök engedélyével történhet.
A tanulók a tanítási idő alatt csak a szülő tudtával és írásos beleegyezésével indokolt esetben hagyhatják el az iskola területét kíséret nélkül.
Az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül más személyek az épületben csak hivatalos ügyintézés okán tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény vezetőjétől engedélyt
Az iskolai foglalkozásokat a tanulók hozzátartozói nem zavarhatják.

Az intézményvezető feladata, hogy 7.15 és 16.00 között a szükséges létszámú pedagógus iskolai jelenlétét biztosítsa. Az osztályfőnök feladata az osztály rendjének kialakítása: annak megszervezése és ellenőrzése, hogy minden tanuló felügyelete biztosított legyen az intézménybe lépéstől a hazaindulásig. A tanuló az iskolában csak osztályfőnöke tudtával és engedélyével, az általa előírt pedagógiai felügyelet keretei között tartózkodhat.

3.2. Tanórai foglalkozások rendje

Tanítási órák csengetési rendje

1-4. évfolyam		5-8. évfolyam
1. óra	8.00 – 8.45	1. óra	8.00 – 8.45
2. óra	9.00 – 9.45	2. óra	9.00 – 9.45
3. óra	10.00 – 10.45	3. óra	10.00 –10.45
4. óra	10.55 – 11.40	4. óra	10.55 – 11.40
5. óra	11.50 – 12.35	5. óra	11.50 – 12.35
6. óra	12.45 – 13.30	6. óra	12.45 – 13.30
7. óra	13.35 – 14.20	7. óra	13.35 – 14.20
8. óra	14.25 – 15.00	8. óra	14.15 – 15.00
9. óra	15.15 – 16.00

A tanítási óra, az óratervben előírt foglalkozás rendjéért az azt tartó pedagógus felel.

Hetesek kötelességei

A hetesek a szünetben a teremben tartózkodnak.
A két hetes, feladatát megosztva teljesíti.
Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet.
Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig, ha felnőtt intézkedésére van szükség, értesítik a terem felelősét, az osztályfőnököt, az ügyeletes tanárt vagy az intézmény vezetőjét.
Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges rendellenességeket.
Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel jelzik az

intézményvezető-helyettesnek a tanár hiányát.

Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló

3.3. Tantermek használatának szabályai

Minden tanuló köteles a villamos energiával, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni.

Az iskola épületében tilos balesetveszélyesen közlekedni, labdázni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni.

Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével lehet belépni.

Kicsengetés után a pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az elektromos eszközök ki- és lekapcsolásáról.

Az iskola területén idegenek – személy- és vagyonvédelmi okok miatt – csak engedéllyel tartózkodhatnak.

3.4. Tanítási órák közötti szünetek csengetési rendje

Szünetek csengetési rendje

1-4. évfolyam		5-8. évfolyam
8.45 – 9.00		8.45 – 9.00
9.45 – 10.00		9.45– 10.00
10.45 – 10.55		10.45 – 10.55
11.40 – 11.50		11.40 – 11.50
14.10 – 14.15		12.35 – 12.45
15.00 – 15.15		13.30 – 13.35

Jelző csengő szól 7.50-kor, tanítási óra kezdete előtt 10 perccel.
A tanulók óraközi szünetekben – a 2. szünet kivételével - jó idő esetén kötelesek az udvarra Rossz idő esetén a tanulók az ügyeletes nevelő engedélyével és felügyeletével a tanteremben, ill. a zsibongóban, folyosón töltik az órák közti szünetet.
Az óraközi szünetek végén, becsengetés előtt az ügyeletes nevelő az udvaron sorakoztatja az osztályokat, majd a bevonulás után csendben várják az órát tartó pedagógust.
A tanteremben az óraközi szünetekben (a 2. óra utáni szünet kivételével) csak a hetesek tartózkodhatnak.
A tanulók tízórai szünete 9.40– 9.55-ig tart. A tanulók tízóraijukat a tanteremben ülve, kulturált körülmények között fogyasszák el!
Az ebédidő 11.00-től 14.00 óráig tart. Az iskolában ebédelő tanulók az ebédelési rendnek megfelelően, tanári felügyelet mellett, táska, telefon és kabát nélkül mennek az ebédlőbe. Az alsó tagozatosok ebédeltetése nevelői kísérettel történik az intézményegységek között.
Ebédidőben az órarend szerinti 6. órán kívül nem szervezhető kötelező elfoglaltság a tanulók részére.
Az iskolában tartózkodó tanulók, a délutáni foglalkozás idejéig vagy a szabadidős programok közül választanak, vagy a pedagógiai felügyeletet veszik igénybe.

A felsős diákok számára tanulószobai foglalkozásokat szervezünk. Ezek a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek és 16 óráig tartanak. A 14.00 és 15.00 közötti kötelező tanulási idő védettségére a tanórákkal megegyező előírások vonatkoznak.

Ha a szülő nem szeretné igénybe venni iskolánk tanulószobai szolgáltatását, írásban kell jeleznie az osztályfőnöknek. A tanulószobai foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportban járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16:00 óráig tartanak. A tanulószobára minden sajátos nevelési igényű és bármely okból hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felveszünk.

A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI), ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTMN) jogai

A szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a pedagógiai szakszolgálat szakértői véleménye alapján az intézményvezető mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére.

Az egyéni foglalkozások rendjét az érintett tanulók órarendjének ismeretében a gyógypedagógus alakítja ki.

A foglalkozásokon való részvételért a tanulók személyesen felelősek.

A hiányzás elbírálása megegyezik a hagyományos tanítási órákon alkalmazott gyakorlattal.

Annak érdekében, hogy a tanulók különleges gondozáshoz való joga maradéktalanul érvényesüljön, az osztályfőnöknek minden tekintetben együtt kell működnie a szülőkkel.

Szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálatot a szülő bármikor kérhet.

Ha a vizsgálat az iskola megítélése szerint szükséges, be kell szereznie a szülő egyetértését, amelyet a kérelem aláírásával tanúsít. Amennyiben a szülő nem adja beleegyezését, de a tanuló vizsgálatát az iskola szükségesnek ítéli, intézkedés végett a megyei kormányhivatalhoz fordulhat.

3.5. Az egész napos iskolai csoportok munkarendje

Az 1-4. évfolyamos tanulók számára az iskola 16:00 óra és 17:00 óra között felügyeletet, 18:00-ig pedagógiai asszisztens általi gyermekfelügyeletet biztosít. A délutáni foglalkozásokról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - a tanuló eltávozására az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes engedélyt adhat. Az elektronikus naplóban jelölni kell az idő előtti távozást.
Alsó tagozaton a délutáni órákról a szülőnek írásban kell jeleznie, ha a tanulót el szeretné vinni, de erre csak nagyon indokolt esetben kaphat engedélyt.

3.6. Egyéb tanórán kívüli foglalkozások

A tehetségfejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök megszervezését minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes, a tanév elején történik – az előző tanév május 20-ig történő felmérés alapján - és egy tanévre szól.
Az önkéntesen választott tanórán kívüli foglalkozások látogatása alól a bukásra álló, rossz magatartású, hanyag szorgalmú tanulók az osztályfőnök írásbeli határozatával kizárhatók s egyidejűleg egyéni felzárkóztató foglalkozásra kötelezhetők. E határozatról a szülőt és az intézményvezetőt értesíteni
A tanórán kívüli foglalkozásokat az utolsó tanítási órát követően, a délutáni nyitva tartás végéig, 16.00 óráig kell megszervezni.

3.7. Diákkörök

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek.
A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti Intézményi sajátosságoknak megfelelően bővíthető!
A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola intézményvezetőjének az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége.
A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt.
A tanulók kötelesek az év elején választott foglalkozásokon részt venni, fegyelmezetten A jelentkezés önkéntes, de a részvétel a jelentkezett tanulónak kötelező az adott évben. Közben kimaradni csak rendkívül indokolt esetben, a szülők írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár engedélyével lehet.

3.8. Ügyelet

Az alsó tagozaton az iskolában reggel 7.15-től tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő az éves munkaterv előírásai alapján szervezi és látja el napi feladatait. Az óraközi szünetek, a tízórai és az ebédeltetés rendjének betartatása, az ügyeleti rendszer hatékony segítése minden osztályfőnök kötelező
Az ebédeltetés rendjéért az ebédeltető tanár a felelős.
Az iskola 18 óráig biztosítja a gyerekek felügyeletét.

3.9. Az iskola felvételi kötelezettségével kapcsolatos szabályok

Az intézmény a település egyetlen alapfokú közoktatási intézménye. Az iskola felvételi kötelezettségét a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 24.§ (5.) (6.) bekezdése szabályozza.

A településen élő és az intézményünkbe jelentkező minden tanköteles tanulót felveszünk. Más településen élő, a felvételi körzeten kívülről érkező tanuló felvétele nem kötelező.

Értesítési kötelezettség

A szülőket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdető táblán, az iskola honlapján, illetve írásban (tértivevényes levélben) értesítjük a felvételi eredményéről. Az elutasítással kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni. A szülő jogorvoslattal élhet az elutasítással kapcsolatban a Nkt. 37. § (2) (3) bekezdése alapján. A kézhezvételtől számított 15 napon belül indítható meg az eljárás melyet a fenntartónak? A Hajdúvidéki Református Egyházmegye felé kell benyújtani.

4. A tanulói kötelességekre vonatkozó iskolai szabályok

1. Tanulói kötelezettségek teljesítése

A tanulók kötelesek tiszteletben tartani mások személyiségét, emberi, állampolgári, gyermeki jogait, mások véleményét, vallását.

Kötelesek képességeikhez mérten tanulni.

Az intézményben a tanulók tanulmányi munkájának értékelése, dicséretek, megrovások bejegyzése, a hiányzások regisztrálása, a szülőkkel való kapcsolattartás az elektronikus napló felületén történik. Az intézménybe felvett tanulók és a szülők tanév elején kapnak egy azonosítót és egy belépési kódot, amelyet saját felelősségükre megváltoztathatnak. A szülők e kód felhasználásával, ezen a felületen tájékozódhatnak gyermekük tanulmányi eredményéről, hiányzásairól, az iskolai rendezvények időpontjáról (pl. fogadó órák, szülői értekezletek stb.), illetve értesítéseket is kaphatnak és küldhetnek a pedagógusoknak és az intézményvezetőnek. A szülők az elektronikus napló felületére az iskola honlapján keresztül léphetnek be.

Kötelesek a kapott feladataikat, megbízatásaikat /pl. hetesi, ügyeletesi/ ellátni. Pedagógus felügyelete, irányítása mellett közre kell működniük saját környezetük, s az általuk használt eszközök rendben tartásában, rendezvények előkészítésében, s a befejezés utáni feladatok ellátásában.

Kötelességük, hogy megtartsák a házirendben foglaltakat.

4. 2. Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő-óvó eljárások

A tanulók az első tanítási napon az osztályfőnökök útján kötelező egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munka- és tűzvédelmi, élet- és vagyonbiztonsági tájékoztatásban részesülnek. Tájékoztatást kapnak a gyermekvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről.

Félévente tűzriadó gyakorlaton vesznek részt. A tűzriadó jelzése 10, a bombariadó jelzése 5 rövid csengetéssel történik.

Az iskola elektromos berendezéseit tanári engedéllyel és felügyelet mellett használhatják.

Baleset esetén a foglalkozást tartó pedagógust, tanítási időn kívül az ügyeletes nevelőt kell értesíteniük, aki haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket.

A szaktantermek használati szabályait az adott tantárgy első tanítási óráján ismerik meg a tanulók. Ezen helyiségek- és létesítmények nevelői felügyelet mellett vehetők igénybe.

Az orvosi szobában elhelyezett elsősegélynyújtó láda tartalmazza az egészségügyi ellátáshoz szükséges anyagokat, az itt tartózkodók legjobb tudásuk szerint kötelesek ellátni a tanulókat és megtenni a szükséges intézkedéseket.

Az iskolába a tanuló önmagára és társaira, valamint az iskola dolgozóira veszélyes anyagokat nem hozhat, nem tarthat magánál (pl: drog, alkohol, petárda, kés, bicska, cigaretta, gyufa, öngyújtó, stb).

4. 3. Felelősség a taneszközökért és felszerelésekért

A tanulók tanórai és tanórán kívüli foglalkozási rendjüknek megfelelően ingyenesen igénybe vehetik az iskola helyiségeit, létesítményeit, eszközeit.

Az igénybevétel sajátos feltételei:

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait a tanulók igénybe vehetik, a könyvtárból egy alkalommal 1 könyv kölcsönözhető ki, ami kérésre meghosszabbítható. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat.
az állam által térítésmentesen biztosított tartós tankönyveket a tanulók kötelesek az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az iskola könyvtárának. A kölcsönzött tankönyvbe nem lehet beleírni.
a tornateremben csak tornacipőben pedagógus felügyelete mellett lehet tartózkodni.

A tanulók felelősek a tantermek, berendezési tárgyak, létesítmények a rájuk bízott taneszközök megőrzéséért, épségéért, tisztaságáért.

Amennyiben a tanuló gondatlanságból vagy szándékosan kárt okoz, az anyagi kárt szülőjének, gondviselőjének meg kell térítenie. A kártérítés mértékét az Knt. 59.§ (1) (2) bek. tartalmazza.

4. 4. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

A tanulók az iskolai foglalkozásokon használt eszközökön, felszereléseken túl más dolgokat csak saját felelősségükre, és csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre megbeszélik a pedagógussal. Amennyiben a behozott tárgy, vagy annak használata zavarja a tanóra, foglalkozás rendjét a nevelő kérésére kötelesek azt átadni. A tanóra, foglalkozás végén, de legkésőbb a tanítási nap befejezésekor az átadott eszközt, tárgyat visszakapják.

Nagyobb értékű tárgyak (ékszer, mobiltelefon, iphone, ipad, táblagép és egyéb elektronikai eszközök, stb.) csak a szülő engedélyével hozhatók az iskolába, de azok épségéért, megőrzéséért az iskola felelősséget nem vállal.

Kerékpár

A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak, melyhez nyomtatványt az iskola titkárságán kell kérni. Az engedélyt az osztályfőnöknek be kell mutatni.

A lezáratlan kerékpárért az iskola felelősséget nem vállal.

A mobiltelefon és egyéb digitális, infokommunikációs eszközök tanórai és egyéb foglalkozásokon való használatának szabályai
- Az iskola tulajdonát képező infokommunikációs eszközöket csak pedagógus jelenlétében és irányításával használhatják a tanulók.
- Tanítási órákon és szünetekben iskolai rendezvények alatt saját tulajdonú mobiltelefon, kommunikátor, okostelefon, okosóra, tablet, Ipod, Ipad, walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a tanítás-tanulás megzavarására alkalmas eszköz használata

Ezeket az értéktárgyakat - névvel ellátva - a portán le kell adni. A leadott tárgyakat a tanuló az iskolából való távozáskor, az ebédelő tanuló ebéd után, a tanulószobás tanuló a foglalkozás után, aláírással igazolva veheti át.

Amennyiben a tanuló nem adja le az eszközt, a pedagógus – függetlenül attól, hogy zavarta-e vele az iskola munkáját – elveszi és osztályfőnöki figyelmeztetésben részesíti , majd az intézményvezető a szülőnek adja vissza .

Mobiltelefonnal vagy más eszközzel csak az érintettek hozzájárulás után készíthető kép és hangfelvétel.

5. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) alapján nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni

a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat,

5.1.Mulasztás igazolása

A tanuló teles a tanítási órákról, az iskola által szervezett rendezvényekről valótávolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással

Bármely okból is történik a hiányzás. Hiányzás után igazolás nélkül nem vehet részt a tanórákon.

4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről 4. § 9)^* Ha betegség vagy annak gyanúja miatt az óvodai foglalkozásról, tanuló esetében a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról történő távolmaradás igazolásához orvosi igazolás szükséges, vagy jogszabály alapján orvosi igazolás szükséges arról, hogy a gyermek, illetve a tanuló ismét egészséges, és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, úgy ezen tényeket

a) a szülő vagy
b) életévét betöltött tanuló esetén a szülő vagy a tanuló

kérésére a háziorvos vagy házi gyermekorvos igazolja, ha a gyermek vagy a tanuló e körülmények fennállásáról a kezelőorvosától igazolást nem kapott.

Az iskolából való mulasztás leggyakoribb oka a betegség, ez esetben a követendő eljárás alapszabályait az EMMI rendelet határozza meg (51.§-2023-szeptember 1-jétől hatályos).Az iskolában történő megbetegedésnél: ha pedagógus szerint beteg a tanuló, akkor gondoskodnia kell a többi gyermektől való elkülönítésről, valamint kötelessége a szülőket a lehető legrövidebb időn belül értesíteni.

A tanuló az intézményt az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja. A betegségből visszatérő gyermeknek, a betegség utáni elsőnap, első óráján igazolni köteles.

Az orvosi igazolásokat a szülő elektronikus úton is megküldheti, illetve a tanulmányi rendszerbe is feltöltheti. Az elektronikus dokumentum beérkezése egybe kell esnie a betegségből visszaérkezés idejével.

Ha a tanuló betegség miatt mulaszt, gondviselője 24 órán belül köteles értesíteni az osztályfőnököt.
A tanuló hiányzása esetén a szülő – előzetes szülői kérés alapján – egy tanévben félévente 3 napot igazolhat. (A napok nem csoportosíthatók át a félévek között). Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. Az eredeti dokumentumot az iskola megőrzi, nem adja

Ezen túl terjedő hiányzást – kérelmet kell benyújtania az intézményvezetőnek, melyben meg kell jelölni a hiányzás okát és időtartamát, majd ennek tudatában engedélyezheti a hiányzást. A hiányzásból adódó lemaradást a tanulónak pótolni kell.

A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.

A továbbtanulás előtt álló osztályos tanulók a szülő előzetes - írásbeli - kérésére, az osztályfőnök engedélyével, két alkalommal vehetnek részt a középiskolák által szervezett nyílt napokon.
Megyei tanulmányi és sportverseny esetén a tanulókat kísérő szervező kikérésére a versenyzőnek 1 nap mulasztást engedélyezhet az osztályfőnök.
A távolmaradási kérelmet az osztályfőnök, az intézményvezető-helyettes, az intézményvezető indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti.
A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb az azt követő három napon belül köteles az osztályfőnökének
A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha:
- a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére a Házirendben szabályozottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra
- a tanuló, a gyermek beteg volt és azt a Házirendben meghatározottak szerint igazolta,
- a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget

5.2.Igazolatlan mulasztás

Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén a mulasztott órák igazolatlannak minősülnek.
Igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök köteles intézkedni a következőképpen:
Az osztályfőnök az első igazolatlan hiányzás után értesíti a szülőt és felhívja figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az iskola intézményvezetője- a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és a gyámhatóságot.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az intézményvezető haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályt, BM illetékes szabálysértési osztályát
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát
A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének.
Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel
Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

5.3.Késés

Ha a tanuló az első tanítási óra kezdetéig nem érkezik meg az iskolába, az órát tartó pedagógus a távollétet bejegyzi a naplóba. Miután a tanuló megérkezett, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a késés időtartamát. Amennyiben a késések együttes időtartama eléri a 45 percet, azt igazolt vagy igazolatlan óraként kell összesíteni.

6. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

6.1. Étkezési térítési díj

Az iskolában a tanulók napi egyszeri (ebéd), kétszeri (tízórai, ebéd) vagy háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek.
Az étkezési térítési díjat havonta előre - az adott hónap 10-ig –a polgármesteri hivatal élelmezésvezetőjénél kell
A kedvezményre jogosító igazolásokat szeptemberben, az étkezés igénybevételéhez le kell Amennyiben az igazolás tanév közben jár le, a szülőnek a lejárat napja előtt kell gondoskodni új igazolás benyújtásáról. Érvényes igazolás hiányában a gyermek részére teljes áron kell az étkezést számlázni.

6.2. Hiányzó tanulók étkezésének lemondása

A hiányzó tanulók étkezését reggel 7.00 óráig kell lemondani személyesen, vagy atelefonon. A lemondás a bejelentést követő naptól lép érvénybe és a bejelentésben előre jelzett időtartamra terjed Az első hiányzási napon az ebéd elvihető.

A be nem jelentett távolmaradásért a szülő illetve a tanuló felelős, utólagos lemondás nem lehetséges. A bejelentési kötelezettség az ingyenes étkezőkre is

7. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában az intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan birtokába került terméknek és dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítése során, feltéve, hogy a termék vagy dolog elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.
Az iskola a birtokában lévő terméket és dolgot legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor a tanulónak – kérelmére – térítési díj nélkül tulajdonba A tanuló kérelmének elutasítása ellen fellebbezésnek van helye. A másodfokú döntés elbírálója az Iskola Szülői szervezete.

8. Tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A diákönkormányzat tanácskozási joggal vehet részt az iskolavezetés és a tantestület megbeszélésein a diákokat érintő ügyek tárgyalásánál. A diákönkormányzatnak javaslattevő joga van a tanulókra vonatkozó, valamint az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben.
Az osztályközösségek a belső életük szervezésére, az érdekképviselet biztosítására DÖK képviselőt választanak. A diákönkormányzat dönt képviselőinek, tisztségviselőinek, aktíváinak megválasztásában, visszahívásában. Minden tanuló választhat, illetve megválasztható diákönkormányzati tisztségviselőnek.

8.1.Véleménynyilvánítás

A diákközösség véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Az iskolai diákközösség véleményét a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével ki kell kérni:
- egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról
- a házirendről, annak elfogadása előtt
- a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséről, megszervezéséről
- az iskolai sportkör működési rendjének megállapításáról
- a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításáról
- a szabadidős programokról
- minden olyan esetben, amikor azt a diákönkormányzat vagy tanulók nagyobb csoportja kezdeményezi.

8.2.Tanulók tájékoztatása

A tanulóknak 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk az általuk feltett kérdésre. Írásbeli kérdésre írásban, szóbeli kérdésre szóban vagy írásban kell válaszolni.
A tanulókat az osztályfőnök tájékoztatja a véleménynyilvánítás és javaslattétel módjáról, a diákönkormányzat és képviselet rendjéről.
Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola intézményvezetője, levezetéséért a diákönkormányzatot segítő nevelő a felelős.

9. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

9.1. A tanulók jutalmazásának elvei

A jutalmazás, elismerés és kitüntetés alapja intézményünk által közvetített és elvárt

közösségi értékrend.

Jutalmazás és elismerés célja kettős: a kimagasló eredményt elérő személyek megbecsülése és a példaértékű teljesítmény megismertetése.
Azt a tanulót dicséretben, jutalomban, elismerésben részesíti és/ vagy jutalmazza aki
- példamutató magatartást és szorgalmat tanúsít
- kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el
- önzetlenül segít, értékes, hasznos munkát végez mások érdekében
- tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, bemutatókon sikeresen szerepel
- közösségi megbízatásait példamutatóan teljesíti
- hozzájárul az intézmény jó hírének megőrzéséhez, növeléséhez

9.2. Tanév közben adományozható jutalmak, elismerések

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:
- szaktanári
- osztályfőnöki
- diákönkormányzati
- intézményvezetői
- nevelőtestületi

A jutalmazás formái:

-szóbeli és írásbeli dicséret (egyéni és csoportos)

-könyvjutalom, könyvutalvány

Tanév közben a szaktanár, az osztályfőnök, az intézményvezető és az intézmény különböző pedagógusközösségei a fentiek alapján maguk döntenek arról, hogy milyen dicséretet, elismerést és jutalmat adományoznak saját hatáskörükben, és milyen kitüntetés, elismerés és jutalom adományozására tesznek
A tanév közben adományozott elismeréseket az osztályfőnök tartja nyilván.
A tanulmányi és sportversenyeken (területi, megyei) jól szereplő tanulókat és szüleiket, versenyre felkészítő tanáraikat ünnepélyes intézményi fogadásra hívjuk, amennyiben lehetőség van annak megszervezésére.

9.3.Tanévzáró ünnepélyen, és a ballagáson átadásra kerülő díjak, elismerések

Azok a tanulók, akik kiemelkedő (felsősöknél a jeles is) tanulmányi eredményt érnek el, a tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség előtt nyilvánosan veszik át elismerő oklevelüket és
A ballagó diákok a tanulmányi munka, a sport, a kulturális munka, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi munka elismeréseként az oklevelet és jutalmat a ballagási ünnepségen veszik át.

10. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

10.1.Fegyelmi vétségek

Fegyelmi vétség:
- felszerelés, házi feladat rendszeres hiánya,
- fegyelmezetlen magatartás tanítási órán, szünetekben, rendezvényeken,
- bármely szerencsejáték űzése, árusítása,
- tanulmányi kötelezettségek elhanyagolása,
- a házirend előírásainak megszegése,
- igazolatlan mulasztás,
- mindazon tevékenység, amely sérti az intézmény jó hírét.
Súlyos kötelezettségszegés:
- agresszió, fenyegetés, zsarolás, tanulótárs bántalmazása,
- kés, fegyver, fegyvernek minősülő eszköz birtoklása,
- szándékos károkozás,
- egészségre ártalmas szerek iskolába hozatala, fogyasztása,
- nevelők, alkalmazottak, vendégek emberi méltóságának megsértése,
- mindazon cselekmény, amely a jogszabályok szerint szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül.

10.2.Fegyelmező intézkedési formák

Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező intézkedésben részesül, különösen ha:

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
a házirend előírásait megszegi,
igazolatlanul

Fegyelmező intézkedés lehet:

szóbeli figyelmeztetés
írásbeli figyelmeztetés
megrovás
fegyelmi eljárás

Szóbeli fegyelmező intézkedés:

figyelmeztetés: ügyeletes tanári, szaktanári, osztályfőnöki, intézményvezető-

helyettesi, intézményvezetői

Írásbeli fegyelmező intézkedés:

írásbeli figyelmeztetés: ügyeletes tanári, szaktanári, osztályfőnöki, intézményvezetői
megrovás: ügyeletes tanári, szaktanári, osztályfőnöki , intézményvezetői

Az írásbeli figyelmeztetések fokozatai: 3 szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki figyelmeztetést, majd intést, megrovást kap a házirendet megszegő tanuló. Ezt követően intézményvezetői figyelmeztetés jár.

A tanuló súlyos kötelezettségszegése esetén a tanulóval szemben – a magasabb szintű jogszabályokban előírtak szerint - fegyelmi eljárás indítható.

A fegyelmi eljárás megindításáról az intézményvezető közvetítésével a nevelőtestület dönt.

Az eljárás lefolytatásakor a Szervezeti és Működési Szabályzatban leírt eljárásrendhez kell igazodni.

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.

A döntést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása,
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, kínálása.
a szándékos károkozás,
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.

Ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése az iskola intézményvezetője határozza meg.

A fegyelmi büntetés

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58.§ (3) bek. alapján fegyelmi eljárás indítható, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

A fegyelmi büntetés lehet:

a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
f) kizárás az iskolából.

Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. Tanköteles tanulóval szemben az e) pontban meghatározott fegyelmi büntetés nem, az f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés pedig csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ebben az esetben a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó iskola segítséget nyújt a szülőnek az új iskola megtalálásában. Abban az esetben, ha az iskola, a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a tanulót fogadó iskolától, nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában, történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola, három napon belül köteles megkeresni a köznevelési feladatot ellátó hatóságot, amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát, jelöl ki a tanuló számára. Az iskolát, úgy kell kijelölni, hogy a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság kijelölő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola intézményvezetője a tanuló átvételéről a másik iskola intézményvezetőjével megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem terjed ki. Az f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony létesítéséig (Knt. 58. § (4) (5) bek.)

A fegyelmi eljárást a 20/2012. (VIII, 31.) EMMI rendelet 53. §, - tól a 60.§ - ig szerint kell lefolytatni.

A pedagógus vagy a köznevelési intézmény egyéb alkalmazottja ellen irányuló, a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló tanuló részéről elkövetett közösségellenes vagy azzal fenyegető cselekmények megelőzésének, kivizsgálásának, elbírálásának elveit és az alkalmazandó intézkedések

Ha a tanuló által elkövetett közösségellenes magatartás vagy az azzal történő fenyegetés büntetőjogi felelősség hatály alá tartozik, a szükséges hatósági bejelentést azonnal be kell nyújtani. Ha a tanuló közösségellenes magatartása fegyelmi eljárás hatálya alá tartozik, a fegyelmi eljárást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül meg kell indítani.
Ha a közösségellenes magatartás vagy az azzal történő fenyegetés nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, akkor az intézményvezető a cselekményről szóló tudomásszerzéstől számított öt napon belül vizsgálatot kezdeményez a közösségellenes magatartást vagy az azzal történő fenyegetést vélhetően megvalósító tanuló ellen, amelybe bevonja a tanuló szüleit.
A vizsgálat lefolytatására az intézmény vezetője háromfős bizottságot hoz létre, amelyet maga vezet. A vizsgálat alapján a bizottságnak meg kell ítélnie, hogy cselekedetével a tanuló megvalósította-e a közösségellenes magatartást vagy az azzal történő fenyegetést. A vizsgálatban a bizottságnak meg kell állapítania, hogy az elkövetett cselekmény büntetőjogi vagy fegyelmi eljárás hatálya alá tartozik-e vagy sem. Az elbíráláskor figyelembe kell venni, hogy a cselekmény milyen mértékben veszélyezteti az iskolaközösség működését, az iskolai nevelő-oktató munka nyugodt folytatásának feltételeit, és milyen mértékben áll szemben a helyi szokásrenddel.
A vizsgálat és az intézkedések a további hasonló cselekedetek megelőzését iskolai közvélemény elítélő motivációját szolgálják.

10.3. Fegyelmezési elvek

Büntetéskor figyelembe kell venni a kötelezettség megszegésének, a szabályok megsértésének mértékét, a cselekménynek a tanuló szűkebb, vagy tágabb környezetére gyakorolt hatását.
A büntetés nem lehet megalázó és megtorló jellegű.
A testi fenyítés alkalmazása
A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét kell érvényesíteni, ettől csak kivételesen

indokolt esetben lehet – a vétség súlyosságát figyelembe véve – eltérni.

10.4. Kártérítés

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. Az okozott kár nagyságát az intézmény vezetője felméri és a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény § -sa szerint jár el.

11. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

11.1.Osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni
Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához,

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
a tanuló a félévi, tanév végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az osztályozóvizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv elvárható követelményei szerint, a szaktanár határozza meg. Azokat és a vizsga időpontját írásban átadja a szülőnek (gondviselőnek) az osztályozó vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal.
Az osztályozóvizsgák időpontja a tanév végén az utolsó tanítási napok során vagy a pótvizsgák idején.
Formái: írásbeli felelt szóbeli felelt
Amennyiben a vizsgázó az osztályozó vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy nem teljesítette a tantárgyi elvárható követelményt, az adott évfolyamot ismételni köteles.
Különbözeti vizsga letételét az igazgató írja elő. A vizsga lebonyolítására a javítóvizsga előírásai érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy az igazgató az átvételkor közli a tanulóval (kiskorú tanuló esetében a szülővel) a vizsga szükségességét. A tananyagot a szaktanár jelöli ki a tanulónak, a vizsga időpontjáról pedig az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt.
Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik.

11.2.Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó

ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára fel nem róható okból elkésik, távol marad.
A tanuló tájékoztatást kap a vizsgaidőpontról, a vizsga formájáról és a vizsga tematikájáról

11.3.Tanulmányok alatti vizsga követelményei, ideje

A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, az értékelés szabályait az intézmény pedagógiai programja határozza

Az osztályozó, különbözeti és pótló vizsgára az intézmény vezetőjénél jelentkezhet a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő, gondviselő.
Az osztályozóvizsga időpontját - félévkor januárban, a félévi értékelés előtt, tanév végén júniusban a tanévvégi értékelés előtt - az intézmény vezetője határozza
A javítóvizsgákat az éves munkatervben meghatározott időpontokban, augusztus 15-31-e között kell megtartani.
A vizsgák időpontjáról a szülőt és a tanulót tanév végén, hirdetmény kifüggesztésével értesíti az iskola.

11.4. A vizsgákra vonatkozó egyéb szabályok

Javító vizsgára utasított tanuló gondviselője a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a vizsgát a tanuló független vizsgabizottság előtt tegye le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni.
Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni.
Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.
Annak tanulónak, akinek az Oktatási Hivatalhoz benyújtott szülői kérelem alapján az Oktatási Hivatal engedélyezte az egyéni munkarend szerinti tanulást, félévkor és tanévvégén osztályozóvizsgát kell tennie.
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján egyéni munkarend szerint tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül Az egyéni munkarendben tanuló diáknak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az egyéni munkarendben tanulódiákot és annak szüleit a kötelességeiről és jogairól. Az egyéni munkarendben tanuló, az intézményvezető előzetes engedélyével részt vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon.
Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

A tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai

Tantárgyi mentesítés a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján adható. Testnevelés alóli mentesítés, könnyített vagy gyógytestnevelésre való besorolás szakorvosi javaslatra csak az iskolaorvostól kérhető.

11.5. Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés

Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő az online felületen az iskola által – szülői jogon – biztosított jelszó használatával beletekinthet.

A szülő az azonosítás után kizárólag a saját gyermeke adataihoz férhet hozzá. A szülő köteles a kapott jelszó biztonságos kezeléséről gondoskodni.

Az adatvédelem biztosítása érdekében - bármilyen probléma esetén - a szülőnek kötelessége az intézményt tájékoztatni.

Az elektronikus naplót az intézmény weboldaláról minden esetben elérhetővé kell tenni. Ha bármilyen változás történik az elektronikus napló bejelentkezési felületével kapcsolatban, az intézmény tájékoztatni köteles a szülőt.

Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről.

12. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai

Minden 1-8. évfolyamos tanuló ingyen kapja a tankönyvet.

A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az iskolai könyvtáros és az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős készíti el.

A tankönyvek listáját az érvényes jogszabályok, rendelkezések szerint állítja össze az iskola és megszervezi az ingyenes tankönyvellátást.

A szülőket (gondviselőket) az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a könyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről.
Az újonnan induló évfolyamoknak a felvétel után az igazgató ad tájékoztatást a szükséges tankönyvekről, taneszközökről. Felsőbb évfolyamokon a szaktanárok, osztályfőnökök végzik a tájékoztatást.

A diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. A tankönyv elvesztése megrongálása esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. Tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba.

13. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. Az osztályfőnök kötelessége, hogy a tanév kezdetén tájékoztassa a tanulókat és szüleiket arról, hogy melyek azok a tanítási órák
- amelyeken az osztály valamennyi tanulója köteles részt venni,
- amelyek közül a tanuló részére kötelezően választani kell,
- amelyeket önkéntes alapon lehet választani.
- A tantárgyválasztás jogát a szülő
- Ha a tanulót – kérelmére – felvették szabadon választható programra, köteles azon a tanítási év végéig részt
- A szabadon választott tanórai foglalkozást a mulasztás esetén úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje. Baleset-, egészség-, és tűzvédelem

A köznevelésről szóló törvény 46. §-a (6) bekezdésének d) szakasza szerint a tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben, ellátásban részesüljön; a törvényi előírásoknak megfelelő orvosi vizsgálatokon részt vegyen.
A rendszeres egészségügyi felügyelet ellátásának formái az alábbiak:

iskolaorvosi vizsgálat 2 évente és fogászati vizsgálat évente kétszer;
iskolaorvosi rendelés;
védőnői felügyelet.
- A tanulók úgy viselkedjenek, hogy se a maguk, se mások testi épségét ne veszélyeztessék!
- A tanulók minden tanév elején baleset-, egészség- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek. Az akkor kapott útmutatásokat az iskolában és azon kívül is be kell tartaniuk.
- Minden tanuló kötelessége, hogy óvja saját testi épségét, egészségét, tartsa be a balesetvédelmi, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat.
- Ha veszélyeztető állapotot, tevékenységet észlel, azt köteles azonnal jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más jelenlevő felnőtt dolgozónak.

Az épületben keletkező tűz- és bombariadó esetén a diákokra riasztási és értesítési kötelezettség vonatkozik, az utasítás végrehajtása kötelező.

Viselkedési szabályok:

A tanulók kötelesek az iskolában és az egyházi rendezvényeken, ünnepi alkalmakon fegyelmezetten megfelelően viselkedni

Kötelesek az iskola minden tanárával szemben tiszteletre és engedelmességre Köszönés: „Áldás, békesség!”

tilos a trágár beszéd, az internetes zaklatás, a kirekesztés, a dohányzás, a szeszes ital fogyasztása, a kábítószer használata, mindenféle szerencsejáték.
Tilos az on-line közösségi oldalakra a tanulótársakról és az intézmény dolgozóiról az érintettek beleegyezése nélkül fotót, videót, hangfelvételt feltenni, vagy bármilyen, mások személyét vagy az iskola hírnevét sértő bejegyzést megjelentetni.

14. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje, védő-óvó intézkedések

Az intézmény vezetője és az intézmény működtetője felel az épületek, építmények és eszközök rendeltetésszerű használatának megszervezéséért, személyi feltételek és tárgyi eszközök biztosításáért.

Kiemelt felelősséggel tartozik

az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért,
a balesetek megelőzésért, a balesetveszély elhárításáért
a balesetvédelmi, tűzvédelmi egészségvédelmi és katasztrófa - elhárítási szabályok betartatásért.

A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat a tilos és elvárható magatartásformákat a szorgalmi év megkezdésekor, valamint szükség szerint (tanórai, napközis foglalkozás, kirándulás, stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés idejéről, tényéről, tartalmáról dokumentáció készül.

A szaktantermek és egyéb termek használatának rendjét a terem felelőse határozza meg. Tanév elején ismerteti az előírásokat, melyről dokumentáció készül. Szükség szerint ellenőrzi a terem rendjének betartását, indokolt esetben intézkedést kezdeményez.

Az iskola minden dolgozója saját felelősségi körében, napi munkája részeként köteles gondoskodni a rábízott vagyon védelméről, épségének megóvásáról, rendszeres ellenőrzéséről, a rendeltetésszerű használat feltételeinek biztosításáról. Minden rendellenességről, kár bekövetkezéséről, rendkívüli eseményről haladéktalanul értesíteni kell az intézmény vezetőjét.

Zárva kell tartani azokat a termeket, amelyekben tanuló nem tartózkodhat, vagy csak tanári felügyelettel lehet jelen.

A tantermeket az osztály tanulói tanulásra, tanításra alkalmas állapotban foglalhatják és hagyhatják el.

A tanítási órákon étkezni és innivalót fogyasztani tilos!

A tanulók csak iskolai feladatok ellátásához szükséges felszerelést hozzák az intézménybe. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.

Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulónak dohányozni, szeszes- és energiaitalt fogyasztani tilos.

Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, kés, gyufa, kártya, gyúlékony vegyszer, robbanószerek, öngyújtó, gázutántöltő vagy tudatmódosító szerek.

Az iskolába tilos behozni rágógumit, energiaitalt, napraforgót, tökmagot és koffein tartalmú üdítőitalt, dohányt, szeszes italt.

A tanulók az iskola területén – a Zólyom úti épületben – zárható folyosói szekrényeket kapnak. A kabátokat, váltóruhát, stb. ott kell elhelyezni. A szekrények zárva tartása mindenkor a tanulók felelőssége. A szekrények kulcsát a tanulók osztályfőnöküktől kapják meg a tanév elején, amit minden tanuló lemásoltathat magának. Az itt felejtett tárgyakat és ruhaneműt csak a következő tanév elejéig őrizzük meg.

A tanulók az iskola helyiségeit, szabadtéri létesítményeit szorgalmi időben – tanári felügyelet mellett – térítésmentesen használhatják.

Az intézmény épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézményvezetőjétől engedélyt kaptak.

Az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

Az iskolában tilos az ügynöki tevékenység.

Az iskola helységeiben csak olyan reklámtevékenység folyhat, csak olyan hirdetés, plakát helyezhető ki, amely az intézmény pedagógiai céljait szolgálja.

Az intézményben kép és hangrögzítésre csak engedéllyel és az érintettek beleegyezésével kerülhet sor.

A tornaterem és sportcsarnok használatának rendje.

A tornateremben és sportcsarnokban csak nevelői felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. Testnevelés óra, sportfoglalkozás előtt az osztályok az öltözőben tartózkodnak és a testnevelő tanár vezetésével indulnak az órára.

A testnevelés órákra a tanulóknak az előírt felszerelésben kell megjelenniük, torna vagy edzőcipő, sportnadrág, fehér atléta vagy póló.

A délutáni edzésekre a tanulók a foglalkozás kezdete előtt 10 perccel, a tanár vezetésével mehetnek a kijelölt öltözőbe, azt csak a foglalkozást tartó testnevelő vagy edző engedélyével hagyhatják el.

Sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrű nyakláncot, fülbevalót, testékszert.

A pedagógus köteles az öltöző ajtaját a tanóra megkezdésekor bezárni.

Testnevelés órán felmentést csak az a tanuló kérhet, aki orvosi igazolást hoz. Szülői igazolás csak kivételes esetben fogadható el.

15. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A házirend előírásai azokra az iskolán kívül sorra kerülő rendezvényekre is vonatkoznak, melyeket a Pedagógiai Program alapján szervez az intézmény, amelyeken ellátja a tanulók felügyeletét.

A tanuló öltözete és hajviselete legyen tiszta, gondozott, túlzásoktól mentes, alkalomhoz illő.

Az ünnepélyeken alkalomhoz illő ruhában kell megjelenni. A lányoknál ez fehér blúz és sötétkék vagy fekete szoknya illetve nadrág, a fiúknál fehér ing és sötétkék vagy fekete nadrág.

A tanuló magatartása, viselkedése minden rendezvényen legyen fegyelmezett!

16. A tanulók jogai és kötelességei

A köznevelési törvény 46. § (1) bekezdése foglalja össze a tanulói kötelességeket, amelyeknek betartása minden tanulónk számára kötelező.

A tanuló kötelessége, hogy
tiszteletben tartsa egyháza, hazája és iskolája törvényeit, hagyományait, ünnepeit és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjen.
Tartsa tiszteletben a református egyház értékeit, hitelveit
részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon
Tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tegyen eleget!  Tanulmányi elmaradását a tanulónak be kell pótolnia tanára által megszabott határidőn belül.  A házi feladat elkészítése a tanulmányi munka része. A tanuló a hiányzó házi feladatot köteles pótolni.
tiszteletet, megbecsülést és felelősségérzetet tanúsítson egyháza, nemzete és hazája, az iskola vezetői, nevelői, iskolatársai, az intézmény valamennyi dolgozója iránt, az református általános iskolához méltóan viselkedjék, annak értékrendjét kövesse!
A tanítási órákon mindenki a megszabott rendben, hiánytalan felszereléssel foglal helyet. Az osztályterem ülésrendjét az osztályfőnök szabja meg.
eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
ellátja a hetesi kötelességeit:

o óra előtt gondoskodik krétáról;

o szellőztet a szünetekben;

o ellenőrzi a rendet, tisztaságot, őrzi a tantermet a szünetekben;

o jelenti a hiányzókat;

o kicsengetés után letörli a táblát;

o az elhagyott tárgyakat összeszedi, és a titkárságon leadja.

életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában,
megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait,
óvja saját és társai testi épségét, egészségét, Becsülje társait, fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá az iskola jó híréhez, és ennek megfelelően viselkedjen. Nem sértheti meg mások személyiséghez fűződő jogait
a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,
megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,
segítse rászoruló tanulótársait,
A tanulók a tanári szobába engedély nélkül nem léphetnek be. A tanári szoba előtt megvárják a tanárukat,
Kötelesek megtartani az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben

A személyes adatok védelme

A tanuló (a szülő) által az iskola rendelkezésére bocsátott személyes adatokat csak jogszerűen meghatározott célokra szabad felhasználni. Az iskola a tanulókról a köznevelési törvény 41. §ában meghatározott adatokat tartja nyilván. Az adatok továbbítása a köznevelési törvény és az adatkezelésről szóló törvény előírásainak megfelelően történhet. A tanuló (kiskorú esetében a szülő) az adatlap kitöltésével tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének.
Az érintettek az adatlap kitöltésével megismerhetik, hogy milyen adataik kerülnek be a nyilvántartásba. • A tanuló köteles személyi adatainak változásait az osztályfőnöknek bejelenteni. • Az iskola gondoskodik arról, hogy az adatok ne jussanak illetéktelenek tudomására. A tanulói adatok továbbítása az intézmény adatkezelési szabályzata alapján történhet.

17. Digitális munkarend

1. Pedagógusok munkarendje és ügyrendi kötelezettségei a tantermen kívüli oktatás időszaka alatt

1. Az igazgató a megadott pedagógus e-mail címen tartja a kapcsolatot a nevelőtestülettel

2. Az E-Kréta naplón keresztül kötelező a kapcsolattartás a szülőkkel mind az osztályfőnöknek, mind az osztályban tanító szaktanároknak.

3. Az osztályfőnök az igazgatótól és helyettesektől kapott szülő felé továbbítandó üzenetet köteles továbbítani.

4. Minden igazgatói közleményt, igazgatói határozatot köteles a pedagógus figyelmesen átolvasni, a benne írandókat végre hajtani

5. Betegség esetén ugyanúgy táppénzre lehet menni.

.6 A tanmenet alapján megy a haladás, a tanórák kidolgozása.

7.a tanulókkal. google classroom felületen közzli a feladatokat

8. A tanulók a megadott e-mail címeiket csak indokolt esetben módosthtják.

9. Minden pedagógus köteles tanítványaival google classroom felületen tanórákat megtartani

9. A tanórákat a E Kréta naplóban ugyanúgy tovább adminisztrálja a pedagógus

A házirend hatályba lépése, felülvizsgálata

A házirend felülvizsgálatára sor kerülhet jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás, intézményi átszervezés esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezet, vagy a fenntartó. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Iskola nevelőtestülete a dokumentumot a fenntartó váltás miatt módosította, és

szeptember 25-től hatályos.

A házirend nyilvánosságra hozatala

A dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, az intézményvezetői irodában lehet elolvasni, valamint megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelési Információs rendszer elektronikus felületén.

Legitimációs záradék

A házirend hatályba lépése, felülvizsgálata

A házirendet a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A házirend elfogadásakor, módosításakor az szülői munkaközösséget, diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. A véleményezési jogot az érintett testületeknek kell gyakorolni a működésüket meghatározó rendelkezések szerint.
A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.
A házirend módosítását kezdeményezheti a diákok nagyobb csoportja, az iskolaszék, a szülői közösség, a nevelőtestület és a fenntartó.
A házirend nyilvános intézményi alapdokumentum. Egy példánya az iskolai könyvtárban és az intézmény honlapján megtekinthető.
A szülők a tanév első szülői értekezletén megkapják a házirend rövidített változatának egy példányát. Aláírásukkal igazolják a házirend megismerésének és átvételének tényét. Az erre irányuló szülői nyilatkozat az iskola irattárába kerül elhelyezésre.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

s2smodern