Hajdúvidéki Református Egyházmegye

Köszöntjük weblapunkon
Kezdetét vette a reformáció emlékéve PDF Nyomtatás E-mail
  
2017. január 17. kedd, 02:00

 Kezdetét vette a reformáció emlékéve

„A reformáció civilizációs korszakalkotó szerepe abban rejlik, hogy meghirdette az emberi gondolkodás szabadságát, az egyén méltóságát és felelősségét, minden ember egyenlőségét Isten szemében" – mondta Kövér László házelnök a reformációi emlékév állami megnyitóján. A Művészetek Palotájában tartott, január 6-i ünnepélyes alkalmon részt vettek a protestáns egyházak és az állam képviselői is. A szervezők az „Egy asztal körül” címet adták a megnyitónak, ezzel is szimbolizálva a reformáció magyarságra gyakorolt hatását.

A reformáció önvizsgálat

„A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal” – kezdte ünnepi beszédét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnöke, majd hozzátette: a reformációt nem lehet úgy ünnepelni, mint katolikus testvéreink felett aratott győzelmet, hisz hitünk szerint mind egy egyház részei vagyunk. A református lelkész azt is kiemelte, hogy elsősorban nem ünnepelnünk kell, hanem hálát adni mindenért, amit a magyarok „ennek a világméretűvé nőtt megújulási mozgalomnak köszönhetnek: az erősödő hitért, az Isten iránti közvetlen bizalomért, a nemzeti nyelvért, a megújult tudományért”.

Balog Zoltán szerint nem szabad elfelejteni, hogy a reformáció lényege nem az, amit az ember tesz, hanem amit az Isten tesz az emberrel. „A reformáció legfontosabb üzenete, hogy a végső valóság, mely meghatároz, az egy emberszerető valóság – folytatta. – Jézus Krisztus élete, halála feltámadása azt üzeni: ne arra építsünk, hogy a legfőbb bíró majd számon kér, hanem arra, hogy megszabadít. Megszabadít a külső kényszerektől és saját magunkól is, ha kell.” Mint mondta, ez az üzenet egyáltalán nem volt új, elmondta már Jézus, az evangélisták és Pál apostol is, de ereje valahogy feledésbe merült. Hálával tartozunk, hogy Luther Márton, Kálvin János és a magyar prédikátorok ezt újra felfedezték. Azt is hozzátette, legalább ilyen fontos Luther Márton tételei alapján időről időre feltenni magunknak a kérdést: hisszük-e?

„A reformáció mindig önvizsgálat is, szembenézés önmagunkkal és örökségünkkel: Milyen az az élet, amelyet az emberek javára és Isten dicsőségére élünk?” – mutatott rá a miniszter, majd azt is hozzátette, hogy a 16. századi reformáció és annak századokon átívelő hatása taníthatja a ma emberét is megújulni és reformálni úgy, hogy abból ne szakadás, hanem összefogás legyen. „Ha azt tartjuk szem előtt, ami egyszerre szolgálja az emberek javát és Isten dicsőségét, akkor a reformáció emlékéve méltó lesz azok örökségéhez, akik hitükért és nemzetükért a legnagyobb áldozatra is készek voltak” – zárta gondolatait Balog Zoltán.

A reformáció dallamai

Az ünnepélyes megnyitón Fassang László orgonaművész, a Budapesti Vonósok és a Nemzeti Filharmonikusok előadásában csendültek fel Johann Sebastian Bach és Felix Mendelssohn-Bartholdy darabjai.

A Debreceni Református Kollégium Kántusa, a Baptista Központi Énekkar, a Lutheránia Énekkar és a Psalterium Hungaricum Kórus zsoltárfeldolgozásokat énekelt, valamint elhangzott egy részlet a kifejezetten az emlékévre készülő Messiás.ma című rockoratorikus passióból. A 42. és a 90. zsoltárt minden résztvevő közösen énekelte el.

A megnyitó közreműködői előadásuk, beszédük után a színpadon felállított szimbolikus asztalnál foglaltak helyet, ahol mindannyian felolvastak egy-egy általuk választott reformátori idézetet.

A reformáció üzenetei

• Balog Zoltán miniszter: „Bárhová veti is az ember tekintetét, nincs a világon olyan parányi hely, melyen dicsőségének legalább valami kis szikráját ne látná ragyogni.” (Kálvin János)

• Fassang László orgonaművész: „A művészet Isten egyetemes kegyelmének ajándéka az ember számára.” (Kálvin János)

• Kamp Salamon karnagy: „A zene elűzi az ördögöt.” (Luther Márton)

• Medveczky Ádám karmester: „Egyéb dolgok között, amivel az embert megörvendeztetik, gyönyörűséggel látják el, legelső vagy legalábbis a leghasznosabb a zene.” (Kálvin János)

• Hafenscher Károly, az emlékbizottság miniszteri biztosa: „Ha mindenki embertársáért élne, tele lenne a világ istentisztelettel.” (Luther Márton)

• Győri Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonának intézményvezetője: „Mert bár az ember külsejében is ragyog Isten dicsősége, mégis kétségtelen, hogy képe és hasonlatosságának lakóhelye a lélek.” (Kálvin János)

• Berkesi Sándor karnagy: „Isten szavának igazát a szív a dalban éli át.” (Luther Márton)

• Várkonyi Mátyás rendező: „Isten egyik leggyönyörűbb s legdicsőbb ajándéka az ének. Haragszik is rá a sátán, mert sok kísértést és gonosz gondolatot űz el vele az ember.” (Luther Márton)

• Pozsgai Zsolt, az Árva Bethlen Kata című színdarab rendezője: „Józan értelem adta szilárd bizalommal, megbékélt szívünk lakja kegyes nyugalom…” (Kálvin János)

A reformáció reményt nyújt                              

„Fél évezreddel ezelőtt kezdődött egy erkölcsi forradalom, a reformáció, mely megújította Európát és Magyarországot” – kezdte az emlékévet megnyitó beszédét Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Mint mondta, Luther Márton megértette és hirdetni kezdte, hogy a Szentírás ismerete nem csupán a beavatottak privilégiuma, hanem mindenkinek joga azt elolvasni. A 16. századi Európa a hitviták tüzében égett, a kor nagy protestáns teológusai, Luther, Kálvin és Zwingli tanításai nyomán különböző felekezetek jöttek létre. A házelnök szerint, ha csak ennyi lett volna a reformáció, már akkor is hatással lett volna a kultúrára, azonban ennél sokkal többről volt szó.

„A magyar reformáció a Kárpát-medencében a Szent István által alapított keresztény magyar állam hanyatlásának korában bontakozott ki” – emlékeztetett Kövér László. Mint mondta, a magyarság körében gyorsan terjedt a reformáció, mert már nem a hanyatló magyar államban talált oltalmat a nép, hanem az újjászülető, egységes magyar nyelvben. A 16. század végére a reformátorok és prédikátorok munkája nyomán az ország lakosságának túlnyomó része valamelyik protestáns felekezet tagja lett. Az új gondolkodás elterjedésében döntő szerepet játszott Károli Gáspár magyar nyelvű Bibliája és Szenczi Molnár Albert zsoltárkönyve.

A házelnök szerint a magyar nép a reformációnak hála jutott el az egyéni hitkérdésektől a nemzeti bűnbánat gondolatáig, melynek különleges kifejezése a református Kölcsey Ferenc bűnvalló nemzeti imádsága, a Himnusz is. Kövér László arról is beszélt, hogy a korszak gondolkodói megértették: a hatalom nem csupán jogokat ad nekik, hanem felelősséget is. Nekik hála jöhettek létre a „magyar szellem végvárai”, a kollégiumok például Debrecenben, Sárospatakon, Pápán, Gyulafehérváron és Nagyenyeden.

„Az előttünk álló esztendő módot és alkalmat ad, időt és teret nyit arra, hogy ámulva és hálatelt szívvel vehessük számba a nemzetünk felé kiáramló kegyelem azon megnyilvánulásait, melyekben a reformáció révén Isten részesített bennünket” – hangsúlyozta Kövér László, aki szerint az egykori erkölcsi forradalom reményt nyújthat ma is. Reményt például arra, hogy olyan közösségi létformát alkothatunk, mely képes védelmet nyújtani minden magyar ember számára Magyarországon, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban. De reményt arra is, „hogy az írás örök, rendíthetetlen igazságaiba kapaszkodva az elkövetkező ötszáz évben is meg fogunk maradni, mert – Kálvin szavai szerint – olyan ugyanis az élet, mint egy őrállomás, ahová az Úr helyezett minket”.

„Mindez azonban nemcsak reményt nyújt, hanem példát és mércét, felelősségünk és kötelezettségeink felismerésének lehetőségét is” – nyitotta meg e gondolatokkal Kövér László a reformáció emlékévét.

A magyar kormány 2013-ban hozott létre bizottságot a 2017-es jubileumi év ünnepi rendezvényeinek előkészítésére. A Reformációi Emlékbizottságban a református és evangélikus állandó tagok mellett a Magyar Katolikus Egyház képviselője is helyet kapott, valamint a kisebb protestáns egyházak és a határon túli protestánok is képviseltetik magukat. Az emlékbizottság programjairól és pályázatairól annak honlapján tájékozódhatnak.

Az emlékév református megnyitóját január 31-én tartják Debrecenben.

Forrás:ttre.hu


2


7


12


13


31


61


Fotók: Barcza János


Módosítás: ( 2017. január 17. kedd, 02:07 )
 
A Hortobágyi Ökumenikus Templom szentelése PDF Nyomtatás E-mail
  
2016. december 15. csütörtök, 23:51

 

A Hortobágyi Ökumenikus Templom szentelése

A Hortobágy Templomáért Alapítvány Kuratóriuma, a Hortobágyi Református Missziói Egyházközség és a Hortobágyi Római Katolikus Egyházközség közös szervezésében valósult meg 2016. december 3-án a Hortobágyi Ökumenikus Templom szentelése.

Ezen az ünnepi alkalmon hálád adtak Istennek az elkészült templomért, és köszöntötték az építést támogató püspököket: Bosák Nádort és Dr. Bölcskei Gusztávot.

Zsúfolásig megtelt a Hortobágyi Ökumenikus Templom, melyet a református és a katolikus egyház püspökei szenteltek fel szombaton délelőtt.

Baloghné Hajdú Krisztina református lelkész üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke hirdette az igét. János evengéliumának első fejezetéből idézve mutatta be Keresztelő Szent János és Jézus szerepét az Istenhez való eljutásban, amikor az előbbi hangja az eszköz, míg az utóbbi maga a cél. Hozzátéve, hogy a puszta falak nagyon esztétikusak, messzire világítók, de mit érnek, ha nem tudjuk, mi az üzenete a templomnak. Az átformálódás helye, olyan tér, ahol mindent és mindenkit az Isten határoz meg.

Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök arról beszélt, hogy hegyvidéki emberként több mint egy évvel ezelőtti beiktatása óta megtapasztalta, az Alföldön az ég és a föld összeér, ha elég nagy távolságra tudunk tekinteni. A most felszentelt templomban is összeér, akárcsak a szívünkben. Teljesen mindegy hol épül a templom, mindenütt az Isten jelenlétére tanít és figyelmeztet.

A Hortobágy Templomáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Déri János arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy utoljára az Árpád kori települések templomait szentelhették fel ott, melyeket a tatár és török nyomtalanul elpusztított. Hortobágy volt az utolsó önálló település az országban, ahol még soha nem volt semmilyen templom. Tizenhat évvel ezelőtt Cseri Géza akkori polgármester kezdeményezésére jött létre az alapítvány, és a katolikus, illetve református hívek összefogásával közadakozásból, egyházi, állami és uniós támogatással 16 év fáradságos munkájának eredményeként készült el az ökumenikus templom összesen 103 millió forintból.

Vincze Andrásné polgármester pedig bejelentette, hogy az önkormányzat 100 ezer forinttal támogatja a belső berendezését.

Az ünnepségen közreműködött a templom építését is támogató Maróti Pedagógus Kórus.

Forrás: haon.hu


DSC 6358


DSC 6362


DSC 6371


fotó: Barcza János


 
Világszínvonalú orgonahangverseny Hajdúböszörményben PDF Nyomtatás E-mail
  
2016. november 17. csütörtök, 20:28

 

Világszínvonalú orgonahangverseny Hajdúböszörményben


Megtelt a hajdúböszörményi Kálvin téri református templom október 28-án, Olivier Latry világhírű orgonaművész hangversenyén. A párizsi Notre-Dame székesegyház orgonistájának koncertjére Szlovákiából és Szatmárnémetiből is érkeztek.

Idén nyáron fejeződött be a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség orgonájának felújítása. Az 1914-ben épült három manuálos Angster orgona, hazánkban egyedülálló. A korabeli tervrajzok alapján rekonstruált hangszer augusztusban debütált, azon a mesterkurzuson, amin a zeneakadémia tanárai és diákjai vettek részt. Ezt követően jött az ötlet, hogy a világhírű művészt, Olivier Latryt meghívják, egy hangversenyre. Az orognafelújítás egyik zászlóvivője Bertalan János volt. A Kálvin téri gyülekezet presbiterének Fassang László, a zeneakadémia orgona-tanszakának vezetője vetette fel a különleges koncert ötletét. Miután Olivier Latry örömmel mondott igent a meghívásra, elkezdődött Hajdúböszörményben a szervezés. A hangverseny több, mint egymillió forintba került, melynek költségét adományokból fedezték. A koncert nyitó áhítatát Czető Norbert, helyettes lelkipásztor tartotta.

A francia művész nyolc zeneművet adott elő a hangversenyen. A legnagyobb sikert talán az az imporvizációs darab aratta, melynek alapja a Székely asztali áldás volt. És hogy honnan jött az ihlet ehhez a különleges „zenei gondolatsorhoz”? A művészt Bertalan János és családja fogadta, a hangversenyt megelőző napokban. Több közös étkezésen is részt vettek, melyek előtt mindig a Székely asztali áldás hangzott el - hogy véletlen vagy sem, a művészt megihlette a régi magyar imádság, a koncert hallgatóságát pedig érezhetően meghatotta az ebből született improvizáció.

Olivier Latry a hangverseny közben a kották lapozását nem bízta másra, mint feleségére, Shin-Young Leere. A hölgy otthonosan mozgott a református templomban, hiszen egy koreai presbiteriánus lelkész lánya – mesélte el Bertalan János.

A hangverseny végén Kiss Attila polgármester a város nevében adott át a művésznek egy ajándékcsomagot, mellyel sikerült meglepetést szerezni Olivier Latry-nak. A művész többek között egy festményt kapott, amin Hajdúböszörmény híres városszerkezete látható, amely megegyezik Párizs településszerkezetével.        

A hangverseny után Olivier Latry elmondta, hogy el van ragadtatva a templom akusztikájától, és a különleges hangszertől. Mint mondta, tipikus német romantikus hangzása van a Kálvin téri orgonának.

A koncertet igazi lelki emelkedettség jellemezte. Ahogyan Bertalan János presbiter mondta, a ma emberének mai módon kell tálalni a Szentlélek üzenetét – ez a hangverseny pedig egy élő üzenet volt. Egy ilyen zenei élmény után pedig adja magát a kérdés, hogy vajon ez egy egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt, vagy valaminek a kezdete? Konkrét meghívott művész és időpont még nincs, de tervek és elképzelések természetesen már vannak a folytatásra – mondta Bertalan János.

Egy olyan gyülekezetben, és egy olyan városban, ahol ennyire szomjazzák a komolyzenét, a virtuóz orgonajátékot, bizonyos, hogy van helye és van jövője egy ilyen kocertsorozatnak. Ebben a közösségben pedig mindig lesznek olyanok, akik tesznek azért, hogy a környezetük mind tárgyi, mind kulturális, mind lelki értelemben fejlődjön. És mi más kívánsága lenne minden zenét szerető hitben élőnek: „Egy hangszer hadd legyek, mely rólad zeng Istenem”!

Komorné Csernáth Erzsébet


20161028orgona012

20161028orgona011

20161028orgona014

Fotó: Horváth Tamás


 

Módosítás: ( 2016. november 17. csütörtök, 20:33 )
 
Hálaadó istentisztelet Balmazújvároson PDF Nyomtatás E-mail
  
2016. november 17. csütörtök, 20:22

 

Hálaadó istentisztelet Balmazújvároson


Hálaadó istentiszteletet tartottak a Balmazújvárosi Református Egyházközségben október 23-án. Az ünnepi alkalmon hálád adtak Istennek az egyházközség fenntartásában 20 éve működő Idősek Otthona szolgálatáért. Az ünnepi esemény alkalmából Papp Beatrix beszélgetett Szabadi Árpád esperessel az Európa Rádióban. 

Az igét dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette a Lk 10,25-37 alapján. „Rendkívül mai az irgalmas samaritánus története. Jézus a szíveket szeretné elérni ezzel a történettel. Jézus üzenetének célkeresztjében az a szomorú tény áll, hogy egyre több a néző. Nézőből van elég. Akik elmennek, látnak valamit, de nem cselekszenek. Vannak olyan kiáltó helyzetek, amelyek meg kellene, hogy állítsanak, de az áldozatok láttán, megmaradnak az ezeket elnéző tömegek. (…) Keserves tapasztalat lehet az otthagyottság, az egyedül hagyatottság tapasztalata, az elkerültség magánya. De a példázatban Jézus nem szörnyülködésre, nem sopánkodásra vagy sajnálkozásra akar bennünket késztetni, hanem mást akar elérni. Azt akarja elérni, hogy értékeljük a harmadik tapasztalatot. A harmadik tapasztalat az, ami a szeretet élménye.”

Szabadi Árpád, a Hajdúvidéki Református Egyházmegye esperese, a Balmazújvárosi Gyülekezet lelkipásztora köszöntötte a megjelenteket a „dupla ünnepen”. 

Az általános iskolások énekkel szolgáltak az istentiszteleten.

Szabadi Árpád visszatekintett a két évtizede működő Idősek Otthona munkájára, a Sámuel első könyvében megírt ige alapján. „Mindeddig megsegített bennünket az Úr!”

Az ünneplő gyülekezetet dr. Veress Margit polgármesterasszony, Beszterczey András, a Magyar Református Egyház Szeretetszolgálati Iroda vezetője köszöntötte. A megjelent lelkipásztor testvérek pedig igével fejezték ki hálaadásukat és adták át jókívánságaikat.

Szabadi Árpád, az 52, otthonban lakó idősek nevében köszöntött mindenkit. Szabadi Árpád köszöntötte a legrégebben otthonban lakót – Tóth Klárát –, az otthon legrégebbi dolgozóit – Győrfi Juditot és Horváth Ferencnét –, és az otthonban szolgáló orvosokat – dr. Kovács Tibort és dr. Mazurka Balázst. Szeretettel gondoltak dr. Kovács Máriára, Németfalu orvosára, dr. Orcsik Istvánnéra, akik személyesen nem tudtak megjelenni. Szabadi Árpád megköszönte az otthonban szolgáló lelkipásztorok munkáját – Balogh Mihálynak, Baloghné Hajdú Krisztinának, Vincze Mártának, Birikiné Király Dalmának, Miklós Lászlónak és az Idősek Otthona „mindeneseinek” a munkáját – Németh Imréné gazdaságvezetőnek, Tarné Csobán Erzsébet főnővérnek és Vásáry-Szappanos Krisztinának. Szabadi Árpád kiemelte Rozsnyai István lelkipásztor tevékenységét, aki a Tiszántúli Református Egyházkerület Diakóniai Bizottságának az elnöke. Megköszönték Szabadi Árpád esperes-lelkipásztor áldozatos szolgálatát is a „Megáldjon téged az Isten” kezdetű énekkel.

forrás: ttre.hu

 

balmazujvaros halaadas

balmazujvaros halaadas_2

balmazujvaros halaadas_6

Módosítás: ( 2016. november 17. csütörtök, 20:34 )
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

 

Ki olvas minket

Oldalainkat 2 vendég böngészi

Statisztika

Tartalom találatai : 177625
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Copyright © 2017 Hajdúvidéki Református Egyházmegye. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete