Mintegy 30 millió forintból újították fel a hajdúsámsoni templom tornyát, 13 hónap alatt. Az összeget pályázat nélkül, adományokból, felajánlásokból gyűjtötték össze. Október 22-én tartott hálaadó istentiszteletet, ebből az alkalomból, a Hajdúsámsoni Református Egyházközség. 

Ködös és hideg vasárnap délután volt, amikor az ünnepi istentiszteletre gyülekeztek a hajdúsámsoni református templomban a hívek. A szemek és a mosolyok azonban melegséget, jókedvet és derűt árasztottak. Hálaadó szívekkel és lelkekkel telt meg a templom, ahol az ünnepi alkalmon Szabadi Árpád, a Hajdúvidéki Református Egyházmegye esperese hirdetett igét. Szabadi Árpád prédikációjában rámutatott: ahol külső építkezés van, ott belső, lelki épülés is tapasztalható, Isten népének szívében, és az Ő közösségében.

Az igehirdetést követően Lovász Krisztián, a Hajdúsámsoni Református Egyházközség lelkipásztorának beszámolóját – azaz inkább bizonyságtételét - hallgathatta meg az ünneplő gyülekezet. Régi álma volt a közösségnek a torony felújítása, anyagi forrása azonban nem volt rá. A lelkipásztor elmondta, az első lökést 2013-ban kapták, amikor Bölcskei Gusztáv püspök, a németországi Gustav Adolf Werk Alapítvány 5,4 millió forintos támogatását a templom felújítására irányította. Ezt követte két család felajánlása, szerettük temetése kapcsán, jótékonysági koncert, a Tiszántúli Református Egyházkerület 3,5 millió forintos, a Hajdúvidéki Református Egyházmegye 1 millió forintos, majd Hajdúsámson önkormányzatának 2 millió forintos felajánlása. Pénzt, ingatlant, munkát ajánlottak fel a gyülekezet tagjai de sokan mellé álltak a felújításnak olyanok is, akik nem tartoznak a közösséghez. Több, mint 8 millió forint gyűlt így össze.

Az ünnepi gyülekezet hallhatta a bizonyságtétel és az igehirdetés összecsengését is, amikor Lovász Krisztián a lelki közösség épüléséről beszélt: „S mi is történt valójában a gyülekezetben? Tékozló fiak tértek haza, házasságok egyenesedtek ki, koraszülött kisbabák felett diadalmaskodott az élet, volt, aki az életét, volt, aki a szántóját, volt, aki a két fillérjét adta. Mert szívek hódoltak be Krisztusnak.” Többször veszélybe került a torony felújításának befejezése, pénzhiány miatt, az időjárás miatt, vagy éppen azért, mert a bádogosok külföldre mentek dolgozni. De az imák meghallgatásra találtak, és a legkilátástalanabb helyzetben is jött segítség.  

Az összefogás, a tenni akarás, az áldozatkészség és az Istenbe vetett hit bástyájaként mutathat az égre a hajdúsámsoni református templom tornya. Isten eszköztára nagyon változatos, amikor arról van szó, hogyan segítsen egy-egy közösség életén. Pályázatokat, erőn felül adakozó gyülekezeti tagokat, segítőkész és hozzáértő mesterembereket, szolgálatot vállaló művészeket, és még ki tudja mi mindent küld segítségül az Ő közösségei számára az Úr. Hajdúsámson gyülekezete a Teremtő segítségnyújtásának gazdag tárházát tapasztalhatta meg az elmúlt időszakban, a templomtorony felújítása kapcsán. Mélységeket és magasságokat is megéltek ez idő alatt. Akkor is, amikor kilátástalannak tűnt a felújítás befejezése, ez az ige vezette a gyülekezetet: „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Máté 6,33) Az elmúlt időszak történetét, és az Igét olvasva talán már nem is kérdés, hogy mit tett Isten Hajdúsámsonban? Csodát.

Komorné Csernáth Erzsébet