Az egymáson való segíteni tudásnak nagy ereje van. Gyermek lábbal mérve 15 perces sétányira élnek az óvodától azok az embertársaink, akik jelen pillanatban semmi mással nem tudnak mások segítségére lenni, csupán fizikai erejük felajánlásával. Nekünk éppen erre a fizikai erőre volt nagy szükségünk.

Nem igazán szokták egy napon említeni a büntetés végrehajtási intézetet az óvodával. Mi abban a különleges helyzetben lehetünk, hogy a Hajdú - Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet és a Debreceni Református Kollégium Óvodája már egyfajta közös múlttal rendelkezik az önkéntes segítségnyújtás terén. Az elmúlt években számos szombat délelőtt szólt fajáték festésről, udvar rendezésről, pince festésről, füvesítésről, ásásról, mikor mire volt szüksége az óvodának. Megkeresésünkre minden esetben támogató hozzáállás volt a válasz.

Idén, egy áprilisi szombat délelőtt összesen 11m³ homok megmozgatásához kértünk segítséget. A játszóudvari homokozó feltöltése, a mászókák alatti talaj fellazítása volt elítélt embertársaink feladata. Egyik taligát tolták a másik után, és szemmel láthatólag hallották, ahogy arról beszélünk Mészáros Barna börtönlelkésszel, hogy hétfőn az óvodásaink, mennyire fognak örülni, és milyen jót fognak játszani az újjászületett homokozóban. A gyermekekkel teli homokozó képzeletbeli képe ott ült az arcukon.

A konstruktív együttműködés, az önkéntes munka, a segítség szabadsága bejárta a református óvoda udvarát, és reménység szerint jóérzésként költözött be a segítők szívébe.

Köszönetet mondunk Pancsusák Sándor Péter bv. ezredes, Intézetparancsnok úrnak, és Mészáros Barna börtönlelkésznek az együttműködésért!

Soli Deo Glória!

Feketéné Kavisánszki Györgyi
óvodavezető