Hajdúvidéki Református Egyházmegye 

+36 54 527-063 

 4181 Nádudvar, Fő út 123.

Karácsony 1. nap du. 2009.

| |

 

Kovács Zoltán

Karácsony 1.nap du.

Textus: Mt 2:1-12

 

A bölcsek útján

Bevezetés: Karácsony elképzelhetetlen fény és világosság nélkül. De nem a karácsonyfák színes égői, és nem is a házakat és utcákat beborító fényfüzérek a fontosak, hanem a betlehemi Gyermek, Jézus, aki a világ világossága. Nem a fényes betlehemi csillag a fény igazi forrása, hanem Jézus, aki meggyújtja a hit fényét mindannyiunkban. Krisztus fénye megnyitotta a napkeleti bölcsek elméjét és szívét is. Elindultak egy hosszú útra, amelynek végén Isten legnagyobb ajándéka, a földre jött Megváltóval találkozhattak. Induljunk mi is a bölcsekkel, jussunk el a megszületett Jézus Krisztusig, leborulva imádjuk Őt, majd a bölcsőtől induljunk tovább más úton az örökkévalóság felé.

1) Ami Krisztushoz vezet

A messzi földről érkező bölcsek Izraelen kívüli népeket képviselik. Pogány emberek voltak, de volt ismeretük, tudásuk, hogy egy másik nép életében megjövendölt próféciát komolyan vegyenek, és elinduljanak messzi útról találkozni a zsidók királyával: a megszületett Jézus Krisztussal. A napkeleti bölcsek kívülállók, idegenek voltak, de éppen ezek a kívülállók indultak el Betlehembe, hogy imádják a karácsonyi Gyermeket, aki nemcsak Izraelnek, hanem az egész világnak az Üdvözítője. Az égbolton észrevettek valamit: „az ő csillagát feltűnni”. A felfedezés öröme annál nagyobb, minél értékesebb, amit megtalálunk. A napkeleti bölcsek pedig nagyon nagy kincset találtak: Isten üdvözítő kegyelmének jelét. Hittek a jövendölésnek, engedelmeskedtek a vezetésnek, keresték az Üdvözítőt, és meg is találták. A napkeleti bölcsek tudtak, akartak és mertek cselekedni. Bizonyára mások is látták az égbolton ragyogó, fényes csillagot, de a látást, az érzékelést nem követte cselekedet. Mert bölccsé nem a megpillantott, a csupán észrevett, hanem a követett világosság tehet minket. A napkeleti bölcsek vállalták a csillag-követés, az utazás kockázatát: Jézushoz érkeztek.

2) Aki megérkezik Jézushoz

- Az átlép saját korlátain: a fáradságon, a veszteségen, a kételkedésen, a hitetlenségen

- Az átlép királyokon, hatalmakon, érdekeken, jutalmakon, a világ ígérgetésein

- Az látja Benne a beteljesedett ígéretet, annak lelkében Isten ajándéka lesz az, hogy: „látássá lesz a hit”.

- Az betelik örömmel, az leborul, az hódol, az imádja Jézust, az Isten Fiát.

A napkeleti bölcseket nem ingatta meg hitükben a „valószínűtlen hely” és a „semmitmondó külső”. A bölcsek imádták a gyermeket, akit Mária a karjaiban ringatott, és felismerték benne azt, akit a nemzetek vártak és a próféták megjósoltak. Tekintsünk mi is túl a külsőségeken, és lássuk meg a lényeget!

3) Más úton tovább

Aki egyszer hite jutalmaként eljutott Jézusig, onnantól más lesz az útja. Az útirány megváltoztatása jelképezheti a megtérést, amelyre mindenki meghívást kap, aki Jézussal találkozik. Aki karácsonykor találkozik a megszületett Krisztussal, az más úton tér vissza. Innen már Isten vezet, maga az Örökkévaló. Ezen az úton nincs már világhoz kötődés, nem irányítanak diplomáciai kapcsolatok, rosszindulatú Heródesek. Ez a más út az örök életre vezet.

Befejezés: Ezen a karácsonyon jussunk el mi is, akármilyen messziről, vagy közelről indultunk Jézushoz, boruljunk le előtte, imádjuk Őt, és az Ő bölcsőjétől elindulva, megtért élettel érkezzünk meg az örökkévalóságba. Ilyen karácsonyt kívánok mindenkinek. Ámen

0
0
0
s2smodern

Design by: www.diablodesign.eu