Hajdúvidéki Református Egyházmegye 

+36 52 370 169 

 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 12.

Az egyházmegye története

| |

 

A Hajdúvidéki Református Egyházmegye történetéből

A Hajdúvidéki Református Egyházmegye gyülekezeteinek jelentős része a Debreceni Egyházmegyéhez tartozott a reformácó korától, majd az 1822. évi törvényes intézkedéstől százharminc éven át, 1952-ig az Alsószabolcs-Hajdúvidéki Egyházmegye keretébe került. Ettől kezdve - az említett néven - fél évszázadon át élt és szolgált.

A Hajdúvidéki Egyházmegye előzményének első szakasza a Debreceni Református Egyházmegye története egyik részlete tulajdonképpen. Ennek a korszaknak az áttekintésében adatokkal szolgál Zoványi Jenő munkássága, aki összeállította a nagy debreceni egyházközség lelkipásztorainak, a debreceni egyházmegye espereseinek és a tiszántúli egyházkerület püspökeinek névsorát, és ezeket közölte a Tiszántúli Református Egyházkerület története című kötetében.

Zoványi Jenő egyháztörténeti összefoglalóját idézhetjük, hiszen az az egyházmegye megalakulásán túl pontosan közli a szervezeti felépítését is: "Alsószabolcs-Hajdúvidéki református egyházmegye, a tiszántúli kerületben, azáltal keletkezett, hogy az 1821-22. generális konvent a tiszántúli egyházkeületet újrarendezvén, a debreceni egyházmegyét nagy népességű egyházuközségeire és arra való tekintettel, hogy területe több törvényhatósághoz tartozott, kétfelé osztotta, sőt azonkívül is a felsőszabolcsi egyházmegyének adta át nyolc egyházát. A két rész megtartotta a régi elnevezést, a másik a hovatartozásnak megfelelő alsószabolcs-hajdúvidéki nevet kapta. Ugyanekkor atr is kimondták, hogy mind a Szabolcs vármegyébe, mind a Hajdúkerületbe eső egyházaknak külön segédgondnokuk legyen a közös esperes mellett; ez az állapot 1882-ig tartott. Az először 22, később 24 anyaegyházból 14 tartozott hajdú, 9 szabolcs, 1 bihar vármegyéhez. Közülük egyben (Hajdúböszörmény) 3, kettőben (Hajdúnánás, Hajdúszoboszló) két-két lelkész volt, míg két anyaegyház ugyanegy község (Balmazújváros) reformátusaiból állt. Területén két gimnázium volt: Hajdúnánáson és Hajdúböszörményben."

Az Alsószabolcs Hajdúvidéki Egyházmegye 130 éves története során 13 esperes lelkipásztor töltött be tisztséget. Az alapításkor Bethleni Dániel (1822-1834) püspökladányi lelkész, a szabadságharc idején Benedek Lajos (1834-1867) hajdúböszörményi lelkész, az első világháború éveiben Szabó Lajos (1913-1919) hajdúböszörményi lelkész, a második világháború előtti és alatti években Bartha László (1923-1945) püspökladányi lelkész, az egyházmegye utolsó időszakában Kiss József (1950-1952) hajdúböszörményi lelkész volt az egyházmegye esperese.

Emeljük ki Baltazár Dezső (1904-1911) esperest, aki jelentős egyházépítő szolgálatot végzett, kezdeményezte a diakónusképző létrehozását, az Országos Református Lelkészegyesület megalapításában és vezetésében vett részt, majd püspökké választották, így 1911 és 1936 között vezette a Református Egyház legnagyobb egyházkerületét. Közben 1904-től az Országos Zsinatnak tagja, 1917-től pedig elnöke is volt.
Említsük meg Kiss Ferenc (1911-1913) esperest, aki püspökladányi lelkipásztorként, egyházkerületi főjegyzőként, egyetemi tanárként és a Szeretetszövetség létrehozójaként - tíz év alatt 50 intézményt alapított - egyháztörténeti jelentőségű szolgálatot végzett.


forrás:
Ötvös László: A Hajdúvidéki Református Egyházmegye története

0
0
0
s2smodern

Design by: www.diablodesign.eu