Egyházmegye
4181 Nádudvar, Fő út 123.
Hajdúsámsoni Református Egyházközség
 |
 |
| Postacím: | 4251 Hajdúsámson, Petőfi út 9. |
| Elérhetőség: | Tel.: 52/640-737 e-mail: hajdusamson(kukac)reformatus.hu |
| Web: | |
| Lelkipásztor: | Szanyi György vezető lelkipásztor |
| Gondnok: | Kulcsár József főgondnok |
Hajdúszoboszlói Református Egyházközség
 |
 |
| Postacím: | Hajdúszoboszló, Kálvin tér 9. |
| Elérhetőség: | Tel.: 52/361-243 e-mail: hajduszoboszlo(kukac)reformatus.hu |
| Web: | http://www.szoboszloreformatus.extra.hu/ |
| Lelkipásztor: | Czető Norbert vezető lelkipásztor, Czető Viktória vezető lelkipásztor; Ésik Ádám János beosztott lelkipásztor, Ésik-Balogh Gabriella beosztott lelkipásztor |
| Gondnok: | Karácsony Béla főgondnok |
| A város története: | A 24.000 lakosú Hajdúszoboszló az Alföld északkeleti részén található, Budapesttől 200 km-re, keleti irányban, Debrecentől 20 km-re délnyugatra. Határában három tájegység érintkezik egymással: északkeletről a Hajdúhát, északnyugatról a Hortobágy és délről a Nagy-Sárrét, illetve a Berettyó vidéke. A határ a híres „magyar puszta” felé kissé lejt, a tengerszint feletti magassága 100-110 méter. A vidék kincse, a jó mezőgazdasági termőterületeken, a gyógyvízen és a gázmezőkön kívül, a bőséges napfény. Éves átlagban a napfényes órák száma eléri, olykor meg is haladja a 2000 órát. Különféle történeti adatokból, részben szórvány leletekből tudjuk, hogy az Alföldnek ez a része a népvándorlás korában is lakott terület volt. Szoboszló első írásos említése 1075-ből származik, amikor I.Géza király az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszló-vásár királyi vámjának felét. Bocskai István erdélyi fejedelem 1606. szeptember 2-án kelt címeres adománylevelével 700 lovas hajdúnak adott otthont a krími tatárok által teljesen elpusztított Szoboszló helyén. A település szláv eredetű neve a Hajdú előtaggal kiegészülve a XIX. században terjedt el. Az „áldott gyógyvízből” következik, hogy a város igazi, nagy jövővel kecsegtető születésnapjának 1925. október 26-át tekinthetjük. A csodaforrás híre országhatáron belülről és országhatáron kívülről is mágnesként vonzzák a gyógyulni akarókat. Az elmúlt évtizedek alatt a város igazi fürdőváros lett. A város lakossága és vezetősége büszke múltjára. Történelmének minden kis emlékét igyekszik megmenteni, megóvni, múzeumokban megőrizni. A városban az egyetlen eredeti műemlék épület a református templom. |
| A templom története: | A templom XV. századi alapítású, hajdan négy sarokbástyás, fallal bővített épület volt. Átépítésére először 1711-17 között került sor barokk stílusban, egyhajósan. Az 1811-29 közti átépítés során háromhajóssá bővítették, támpillérekkel erősítették. Azzal, hogy a régi toronyból csak órapárkányos része maradt barokk, s hegyes toronysisakot képeztek, a klasszicista elemek váltak uralkodóvá az egész épületen. A lakosság pénz és terményadománya segítette 1828/29-ben a toronyépítést. 1829-ben avatták fel az új templomot. 1878-ban lebontották a kerítését, ugyanakkor nyugati ajtaját megújíttatták. E többszörösen átépített templom észak-déli irányú, háromhajós. Hossza: 36 m, szélessége: 25 m, magassága 11 m, a torony magassága: 51 m. Homlokzata előtt hegyes sisakos, órapárkányos torony, előtte rézsút álló támpillérek. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, szintén támpilléres. A toronysisakon az 1829-es évszám felírva, a forgón az 1940-es szám kivágva található. A torony keleti oldalán, kis timpanonos kiképzésben színes Bocskai címer látható. A templom belseje egyszerűségében emelkedett. Háromhajós felülete hófehérre meszelt. A boltíves falakhoz illő pácolt, fényezett, puhafa karzat található, melynek nyugati részében van az orgonaasztal, melyen az 1906. évszám olvasható. Orgonája 20 regiszteres, sípjai felett copf díszű faborítás. A padok, a karzathoz hasonlóan, mértéktartóan díszítettek. Legszebb a szószék mögötti un. Mózes-szék, rajta 1816-os évszám és tojásdad alakú csillag és virágdíszes copf ornamentika. A szószék 1814-ben készült. A barna pácolt diófaszószék alsó részét a sarkokon fekete és részben aranyozott féloszlopok díszítik. Legfelül zárásként égő lángcsóva alakú díszítmény van. A könyöklő hímzett terítővel díszített, elől a hajdú-címer látható. A vörösmárvány úrasztal nemesen egyszerű, lábainál szőlőfürt és kalász alakú jelkép van kivésve. Az ezt körülvevő fafaragásos korlát esztergályozott oszlopokon áll. A keresztelőmedence is vörösmárvány. A templombelső egésze –igazodva a külsőhöz- klasszicista ízlésű. A templom 1811/18 közötti átépítése, bővítése nagyarányú volt, hiszen a külső nagyobbításával az interieur szépítése, a régi, valószínűleg szegényes bútorzat kicserélése is együtt járt. A XIX. század folyamán rangos helyi családok adományai segítették a templomi bútorzat kiegészülését. Úrasztali felszerelései közül a XVII.-XVIII. századi ötvös és textilanyag kiemelkedő, több, évszázados darabbal. |
Kabai Református Egyházközség
 |
 |
| Postacím: | 4183 Kaba, Szabadság tér 6. |
| Elérhetőség: | Tel.: 54/460-722 e-mail: kaba(kukac)reformatus.hu |
| Web: | |
| Lelkipásztor: | Sohajda Mihály vezető lelkipásztor; Csoma Zsuzsanna Éva beosztott lelkipásztor |
| Gondnok: | Sári Balázs főgondnok |
Nagyhegyesi Református Missziói Egyházközség
 |
 |
| Postacím: | 4064 Nagyhegyes, József A u. 5. |
| Elérhetőség: | e-mail: nagyhegyes(kukac)reformatus.hu |
| Web: | |
| Lelkipásztor: | Kovács Mária segéd lelkipásztor; Őz Lajos felügyelő lelkipásztor |
| Gondnok: | Csige Lászlóné főgondnok |
| A templom története: | Nagyhegyes, egyház szervezetileg a nagy debreceni egyházközséghez tartozott és 1949. január 1-től Hegyes-Elepi egyházközség néven - a többi gyülekezetekkel együtt - önálló eklézsiává vált. Ez néhány évig volt így, majd az 1952. május 2-án hozott határrendezés következtében a hajdúvidéki egyházmegyébe került, ezen túl pedig két részre osztva Hegyes Balmazújvároshoz, Elep pedig Nádudvarhoz került. Ez az állapot 20 évig tartott, míg 1972-ben a nagyhegyesi gyülekezet a hajdúszoboszlói egyházközséghez került. Ettől kezdve fokozatosan haladt az önállósodás útján, és 2000-ben önálló missziói egyházközséggé vált. Ez úgy vált lehetségessé, hogy 1996-ra felépült a templom és a felszentelése is megtörtént ebben az évben. Dr. Kökényesi András református lelkész szívében már több mint 70 évvel ezelőtt megfogalmazódott a gondolat, hogy az akkor itt lévő tanyaközpontban templom épüljön, azonban ezt a politikai fordulat nem tette lehetővé. A gyülekezeti élet ennek ellenére működött, istentiszteleteket tartottak és az iskolában folyt a hittanoktatás. 1960-ban a község önállóvá vált, és sok minden felépült a településen, de a templom az akkori időkben senkinek nem jutott eszébe. 20 évvel ezelőtt a községben járt Borbély Béla vencsellői lelkipásztor Maczi István lelkipásztorral együtt. Ekkor újra felmerült a templomépítés gondolata, de nem volt, aki ezt az ügyet összefogta volna. 1990-ben Molnár Ambrus esperes, majd Csoma György esperes engedélyével a Debreceni Bethánia Szövetség lelki munkát kezdett el a községben Dr. Németh József vezetésével. A templom építése kezdett valóra válni. 1991-ben megindult a gyűjtés a templomra. Legelőször a polgármesteri hivatal ajánlott fel 100 000.- Ft-ot erre a célra és egy telket bocsátott a templomépítésre ingyen és bérmentve. 1993 augusztusában kezdődött meg az építkezés. Az alapkiásást társadalmi munkában végezték el. Rimóczi János helybeli építési vállalkozó felépítette a falakat a betonkoszorúig. Utána Hegedűs Béla hajdúszoboszlói ácsmester elkészítette a teremrész tetőszerkezetét, melynek pala fedése is megtörtént.- Ekkor azonban elfogyott a pénz. És 1994-ben szünetelt az építkezés. 1995 tavaszára újra összegyűlt 600 000.- Ft és ez az összeg fokozatosan nőtt és nagy lendületet adott a helybeli önkormányzat által adományozott 1 millió Ft-os templomépítési segítség is. Ezen kívül Csoma György esperes úr is kapott e célra külföldi segítséget, amiből rendbe tudta tétetni Váradi Zoltán építési vállalkozó közreműködésével a templom hajóját, külső-belső pucolását, megvásárolta a székeket, elkészítette a pódiumot és a szószéket, megvette a lámpatesteket, valamint lecsempéztette a hajót és az összes helyiséget. További adományok még sok más forrásból is érkeztek Kapott adományt a gyülekezet államsegélyből, a hajdúvidéki gyülekezetektől, a Hajdúvidéki Egyházmegyétől, a svájci evangélikus egyházak segélyszervezete adományból, és több külföldi segítségből, valamint belföldi református gyülekezettől, a MOL Rt.-től, és sok belföldi személy adományával és OTP kamatokból jött össze a templomépítéshez szükséges összeg. Jákob Rometsch úr, nem csak a templom épületének megépítésében, hanem a templombelső kellékeivel is megajándékozta a gyülekezetet, többek között a harmóniummal. Juhász Attila főmérnök készíttette a tornyon lévő csillagot és adományozott a székek árába is. A debreceni kis templom ispotályi gyülekezet pedig Papp Csaba akkori főjegyző úr jóvoltából szinték a székek vásárlását segítette. Az építkezés során jelentős társadalmi munkát is végeztek az Isten által indított kezek. Bereczki Sándor végezte a festési munkálatokat, a bádogos munkákat pedig Borús Sándor végezte. Mindezeken felül az egész templom tervezését, műszaki ellenőrzését, és műszaki vezetését Juhász Attila teljesen ingyenesen vezette. Így történhetett meg, hogy 1995. november közepére már majdnem teljesen elkészült a templom, csak azért nem lehetett felszentelni karácsonykor, mert a templomépítési telek nem volt átírva a Nagyhegyesi Református Egyház nevére. Ez az átírás 3 hónapot vett igénybe. Ezután került sor a templom felszentelésére 1996. május 5-én. |
Nádudvari Református Egyházközség
 |
 |
| Postacím: | 4181 Nádudvar, Fő út 123. |
| Elérhetőség: | Tel.: 54/480-753; e-mail: nadudvari.refegyhaz(kukac)t-online.hu |
| Web: | |
| Lelkipásztorok: | Őz Lajos vezető lelkipásztor, esperes; Gyallai Henrietta beosztott lelkipásztor, Hell Tibor beosztott lelkipásztor |
| Főgondnok: | Ó Nagy Ferenc főgondnok |
| A templom története: | Az Árpád korban Nádudvar egyike a környék virágzó falvainak, amelyek a Hortobágy vidékékének déli részét benépesítették. Ekkor a szomszédos Misétei Misséthy család birtoka. A mai templom helyén már a XIII. században téglaboltozatos templom állott. Nádudvar, az idővel egyedül dacolni képes település, amely a XV. században mezővárosi rangot kap, s bár a török hódoltság idején a szultán csatlósaiként az országra szabadított krími tatárok többször elpusztítják, mindig képes volt felülkerekedni a történelem viharos eseményein. A reformációt Nádudvar feltehetőleg már a XVI. században befogadta, de az első biztos adat a XVII. század első feléből való, amikor Biró László református földesúr a templomot magának és cselédeinek a templom déli fiókjával kibővítette. Az akkor még zsindelytetős templom 1647-ben új famennyezetet kapott. 1660-as török betörés idején a templomot Szeidi Ahmed budai pasa csapatai felgyújtották, maga a település is mintegy másfél évtizedre lakhatatlanná vált. 1680-ból azonban már az újjáépített, zsindellyel fedett templomról van híradás. 1683-ban újra a török, 1697-ben a tatárok, 1705-ben a rácok pusztítanak a településen. A viharos idők ellenére is élénk hitéletről tanúskodnak a XVII. századi úrasztali tárgyak és az úrasztali terítő. A mai templom építését az 1772. április 6-án, Nagykállóban kelt okirat alapján kezdték meg. Az okiratban mind az új, mind a régi templom alaprajza szerepel. Az új templom 1774. július 14-én készült el. A templom keleti részét 1804-1805-ben tovább bővítették, a falakat magasabbra rakták, és a templom új tetőt kapott. A toronysisak építését 1814-ben fejezték be, annak aranyozott gombját ekkor tették fel. A templom ekkor még mindig fazsindelyes tetejét 1824-ben újították fel. Mai formáját az 1863-as átépítések és az 1877-78-as években követő teljes felújítás után nyerte el. Ekkor készült el a mai szószék a szószékkoronával és az úrasztalával együtt. A templom Angster orgonáját 1887-ben készítették. 1892-ben a toronysisak vörösréz borítást kapott, majd 1927-ben a templom zsindely tetejét horgonyzott lemez borításúra cserélték. A második világháborúban bombatalálatot kapott templomon a háború után csak a legsürgősebb helyreállítási munkákat végezték el, teljes tatarozásra csak 1955-ben került sor. A templom újboli teljes (külső-belső) renoválása 2000-2001-ben történt meg. A barokk stílusban épült templom 1958-ban vált műemlékké. A templom toronyórája modern vezérlést kapva - közel 40 év után - a 2000-es évtől kezdődően ismét működik. A "régi paróchia", mely lelkészlakás volt, 1772-74 között épült "népi barokk" stílusban. Az épület 1982-ben vált műemlékké. Az épületben gyülekezettörténeti múzeum található, ahol különböző időszakos kiállításokat is szoktunk rendezni; valamint lelkészi hivatal és gyülekezeti terem. |
Nyíracsádi Református Egyházközség
 |
 |
| Postacím: | 4262 Nyíracsád, Dózsa Gy. u. 10. |
| Elérhetőség: | e-mail: nyiracsad(kukac)eformatus.hu |
| Web: | |
| Lelkipásztor: | Bohus Csaba beosztott lelkipásztor; Komor Csaba felügyelő lelkipásztor |
| Gondnok: | Kövér Gábor főgondnok |
Nyíradonyi Református Egyházközség
 |
 |
| Postacím: | 4254 Nyíradony, Vörösmarty u. 11. |
| Elérhetőség: | e-mail: nyiradony(kukac)reformatus.hu |
| Web: | |
| Lelkipásztor: | Suszter Szabolcs vezető lelkipásztor; Soósné Molnár Martina beosztott lelkipásztor, Halász Angéla Magdolna beosztott lelkipásztor |
| Gondnok: | Kádár József főgondnok |
Nyírábrányi Református Egyházközség
 |
 |
| Postacím: | 4264 Nyírábrány, Szabadság u. 37. |
| Elérhetőség: | e-mail: nyirabrany(kukac)reformatus.hu |
| Web: | |
| Lelkipásztor: | Komor Csaba vezető lelkipásztor |
| Gondnok: | Torda János főgondnok |
Nyírmártonfalvai Református Egyházközség
 |
 |
| Postacím: | 4263 Nyírmártonfalva, Kossuth u. 49. |
| Elérhetőség: | e-mail: nyirmartonfalva(kukac)reformatus.hu |
| Web: | |
| Lelkipásztor: | Nagy Norbert-Adrián beosztott lelkipásztor; Komor Csaba felügyelő lelkipásztor |
| Gondnok: | Nagy János Csaba főgondnok |