Hajdúvidéki Református Egyházmegye 

+36 52 370 169 

 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 12.

Gyülekezetek

Oktatás

Idősgondozás

Börtönmisszió

Egyházmegyei igazgatói konzultáció a Hajdúvidéki Református Egyházmegye köznevelési intézményeinek vezetői számára

| |
Írta: Szabadi Árpád

2017. augusztus 23-án második alkalommal hívta össze Nt. Szabadi Árpád esperes úr és Nt. Gacsályi Gábor lelkipásztor - egyházmegyei tanügyi előadó a Hajdúvidéki Református Egyházmegye köznevelési intézményeinek vezetőit lelki-szakmai együttlétre.

Első alkalommal 2017. májusában Balmazújvároson került sor a találkozóra, most  Hajdúnánás adott otthont  a tanácskozásnak.  Az egyházmegyében  három óvoda,  öt általános iskola és egy gimnázium működik  református egyházközségi fenntartások alatt: Balmazújvároson (óvoda, iskola),  Hajdúböszörményben (óvoda, iskola),  Hajdúhadházon (óvoda,iskola), Hajdúnánáson (óvoda, iskola, gimnázium) Püspökladányban (iskola)

A tanácskozás célja volt , hogy az egyházmegye  vezetése  megismerje az intézmények helyzetét, örömeiket, gondjaikat és  segítséget nyújtsanak, ha kell. Nem titkolt cél volt az sem, hogy az egyházvezetők szerették volna mélyebben megismerni a református köznevelési intézmények vezetőinek keresztyén szemléletét, elhívását, missziói törekvéseit. Cél volt továbbá, hogy az intézmények vezetői egymás hitéből és szakmai tapasztalataiból épüljenek, gazdagítsák egymást, legyen élő az intézmények közötti  lelki és szakmai kapcsolat.

Mit ad Isten?

| |
Írta: Szabadi Árpád

Látom az embereket, ahogy nap, mint nap rohannak. Rohannak a munkahelyre, a munkahelyről, a boltba, az orvoshoz, a hivatalba. Én is rohanok. Most éppen haza. Mert sok a teendő és kevés az idő. Két éves kislányom szedi aprócska lábait mellettem. Egyszer csak megáll, leguggol. „Bo”- mondja. Bogár, megnézzük, tényleg szép. „Tapos”. (Vajon kitől látta ezt? Gyermekeink saját tükreink…) „Ne taposd el, hadd éljen szegény, ő is Isten teremtménye.” Sétálunk tovább, fejben már teregetek, bár a munka is vár, és az ebéd sincs még sehol. Rám köszönnek bicikliről: „Adjon Isten!” Adjon. Mit is? Időt, most az jönne a legjobban, egy kis idő. Pedig az Isten adott, ma is 24 órát.

Figyelem környezetemben a sok fiatalt, aki nem boldogul. Vagy boldogul, de jobban szeretne. Külföldre mennek. Rokonok és barátok nélkül. Persze idővel majd lesznek ott is. Talán. És látom az itthon maradtakat. Azokat, akik engedik őket, hadd boldoguljanak, és azokat, akik nem engedik, minek mentek el? Látom rajtuk a fájdalmat, kin egy kicsit jobban, kin kevésbé. Van, aki csendben imádkozik, van, aki hangosan szitkozódik, s kérdi: „Mit ad Isten?” Hazát, ahova születtünk, ahol otthon lehetünk.  

Legyél te is reformátor! - Vakációs bibliahét Hajdúsámsonban

| |
Írta: Szabadi Árpád

Tizenegyedik alkalommal rendezett nyári bibliatábort a gyerekeknek a Hajdúsámsoni Református Egyházközség, augusztus 1-je és 4-e között. A négy napos rendezvényen mintegy 100 gyermek vett részt, és mintegy negyven fős önkéntes csapat segítette a szervezők munkáját.  

„Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézs 43,1) Ez az ige adta a hét lelki alapját. A reformáció 500. évfordulójára való tekintettel pedig a tábor a „Legyél te is reformátor!” címet kapta. A hét minden napja dicsőítéssel indult, amit fiatal sámsoni zenészek, énekesek vezettek. A zenés ráhangolódás és a tízórai után egy bibilai történet következett, melyet játékos formában dolgoztak fel a gyermekekkel. Minden napról egy igei aranymondást és egy lelki üzenetet vihettek haza a kicsik, hitről, Krisztusról és az Ő kegyelméről. Ebéd után minden nap szabadidős foglalkozáson vettek részt a fiatalok. Volt sport, arcfestés, kézműveskedés, sakkverseny, íjászat és kutyabemutató is. Péntek délután az Őrállók dicsőítő zenekar koncertje zárta a gyermekhetet. A program teljes megkoronázása azonban vasárnapra maradt. Délelőtt családi istentiszteletet tartottak, mintegy 300 fő részvételével. Délután pedig focikupát rendeztek, ahol lelkészek, sámsoni fiatalok, ifjak és örökifjak mérték össze labdarúgó tudásukat egymással. Végül a hét zárásaként, testben és lélekben megfáradva mindenki együtt ült le a templomkertben egy nagy közös vacsorára. A finom pörkölt nem csak a testnek volt felüdülés, hanem a vacsora közbeni beszélgetés a léleknek is jó táplálékot nyújtott.

Komorné Csernáth Erzsébet    

Reformátusként az El Camino-n

| |
Írta: Szabadi Árpád

Mintegy 800 kilométert gyalogolt szűk egy hónap alatt az El Camino-n Molnár Katalin, a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség fiatal tagja. A zarándoklaton megismerhette saját határait, béketűrését, alkalmazkodási készségét és kitartását. De talán ami a legfontosabb, hogy nap mint nap megtapasztalta a Teremtő gondviselő jelenlétét.   

Amikor megérkezem az interjú helyszínére, a szokásos kézfogás és bemutatkozás helyett puszival üdvözöljük egymást Katussal, hiszen régi ismerősök vagyunk. Egy iskolába jártunk, egy gyülekezetbe, és később a közösségépítő munkában is segíthettük egymást, amíg az Úr máshová nem hívott. Katust szerény, tevékeny, lelkes embernek ismertem meg, aki csendben éli az életét. Ugyanakkor időnként előrukkol valamivel, amire mindenki felkapja a fejét. Már aki tudomást szerez róla, merthogy nem szokása nagy dobra verni a dolgait. Csak szerényen – ő Katus.

Az én Csillagpont-hangulatom

| |
Írta: Szabadi Árpád

Mintegy 5000 résztvevő, több, mint 200 program, több száz önkéntes. Így is jellemezhető az idei Csillagpont. De így is: imaközösségek, lelki találkozások, a Teremtő megtapasztalása, Istennel elcsendesülő máskor pedig épp önfeledten szórakozó fiatalok. És én most inkább erről az oldalról közelítem meg. Csillagpont, ahogy én láttam.

Sokszor, sok eseményen vettem már részt a Debreceni Egyetem Agrár – és Gazdálkodástudományok Centrumában. Még csak pár perce érkeztem meg a Csillagpontra, de már most látom, hogy milyen remek helyszíne ez a találkozónak. És ez a megállapítás később, jobban bejárva a területet, csak még inkább megerősödik bennem. Elsétálok a sátrak mellett, látom a színpadot, előttem a lehetőségek utcája, s mindenhol tiszta, nyílt tekintetű vidám, szép fiatalokat látok. Megérkeztem. Még senkihez sem szóltam, de érzem, jó itt lenni.  

Jó gyakorlat a Jó Pásztorban

| |
Írta: Szabadi Árpád

Oktatási Hivatal Bázisintézménye címet kapott a hajdúböszörményi Jó Pásztor Református Óvoda idén. Az elismerés három évre szól. A cél többek között, hogy ez idő alatt az intézményben már bevált jó gyakorlatot megismerhessék és alkalmazhassák más óvodák is. Hajdú-Bihar megyében négy, Hajdúböszörményben pedig két óvoda kapta meg a bázisintézmény címet. 

„Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti” (Ézs 40,11) – ez az ige fogad az aula falán, belépve a Kálvin téren álló óvoda ajtaján. A hely melegséget, nyogodt hangulatot áraszt magából, jó ide megérkezni – később kiderül, ez nem a véletlen műve.

Először az emeletre vezet az utam, az igazgatói irodába. Az Oktatási Hivatal országos felhívására adott be pályázatot a Jó Pásztor Református Óvoda, idén év elején. Ennek előzményeként említette Gyüre Anikó, az intézmény vezetője, hogy három évvel ezelőtt létrehozták a Megyei Hitéleti Munkaközösséget, az itt működő keresztyén óvodák között. A program lényege a hitéleti nevelés újragondolása, előadások, szakmai fórumok segítségével. Tulajdonképpen ezt a munkát folytatja és bővíti ki az óvoda a bázisintézmény cím elnyerésével is. Az elkövetkező három évben ugyanis többek között az itt működő jó gyakorlat átadása a cél, más intézményeknek. Az óvoda vezetője elmondta, amikor pályáztak, elsősorban a keresztyén nevelést emelték ki, mint az intézmény erősségét. Az intézményben már évekkel ezelőtt felismerték, hogy változásra van szükség. Folyamatosan azon dolgoznak, hogy egy olyan új nevelési szemléletet alakítsanak ki, ami gyerekszerűen, hithűen és Bibliahűen adja át a keresztyén értékeket a gyerkeknek – fogalmaz Gyüre Anikó. Az intézményvezető kiemeli, hogy az óvoda erőssége az óvónők katechetikai képzettsége, hiszen az intézményben három pedagógusnak van hitoktatói végzettsége. Ez pedig elengedhetetlen a magas szintű szakmai munkához – mondja az igazgató.

„Én vagyok az út” – kerékpártúra a reformáció jegyében

| |
Írta: Szabadi Árpád

Összesen mintegy húszan tekertek teljes, vagy résztávon azon az 500 kilométeres kerékpártúrán, amelyet a Böszörményi Körútfutók Sportegyesülete és a Nyíracsádi Református Egyházközség szervezett. A hat napos túra Hajdúböszörményből indult, július 3-án és Debrecenbe érkezett meg, július 8-án.

Az 500 év 500 kilométer elnevezésű esemény célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét, hogy az idei jubileum nem egy lezárult esemény ünnepe, hanem a reformáció azóta is folyamatosan zajlik: ma is fontos visszatérni a gyökerekhez, ahonnan testi-lelki megújulás fakad. A túra olyan településeket, templomokat és emlékhelyeket érintett, melyek fontos szerepet játszottak és játszanak ma is a reformáció szempontjából. Vizsoly és Sárospatak mellett több kisebb település templomát és emlékhelyét érintve érkeztek a túrázók a Szabolcs-Szatmár-Beregi térségbe, ahol a reformáció útja örökségtúra néven ismert útvonalon haladtak, megismerkedve a méltán híres középkori eredetű kis templomokkal.

Az utolsó napon érintette a túra a szervező, nyíracsádi gyülekezet Árpád-kori templomát is, ami Hajdú-Bihar megye legrégebbi, ma is élő gyülekezetnek otthont adó temploma. Végül délután négy órakor érkezett meg a kerékpáros csapat a Debreceni Nagytemplomhoz. A túra méltó zárásaként, a Karakter 1517 Kávézó imatermében Bertha Zoltán, a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség beosztott lelkésze tartott áhítatot a bicikliseknek és az őket fogadóknak.

Félúton az 500 kilométeres kerékpártúra

| |
Írta: Szabadi Árpád

273 kilométert tettek meg eddig azok a kerékpárosok, akik arra vállalkoztak, hogy a reformáció 500 éves évfordulója alkalmából 500 kilométert bicikliznek. A túra olyan településeket, templomokat és emlékhelyeket érint, melyek fontos szerepet játszottak és játszanak ma is a reformáció szempontjából.

Hétfő reggel Lomentné Szopkó Tünde, a Hajdúböszörmény Bocskai téri Református Egyházközség lelkipásztora indította útnak rövid áhítattal a kerékpárosokat. A böszörményi főtérről tízen vágtak neki az 500 kilométeres távnak, de induláskor rövidebb szakaszokra többen csatlakoztak hozzájuk. Az első nap nem csak azért volt nagy kihívás a kerékpárosoknak, mert ez volt a leghosszabb szakasz, a maga 110 kilométerével, hanem azért is, mert nagyon erős szembe széllel kellett megküzdeniük. Az út során a szerencsi és a vizsolyi református templomba tértek be a biciklisek, végül pedig Boldogkőváralján szálltak meg a hosszú nap után. 

Design by: www.diablodesign.eu