4181 Nádudvar, Fő út 123.
Nádudvart legtöbben a híres fekete kerámiáról, népművészeti hagyományairól ismerik. Mindehhez szorosan kötődve él itt egy jelentős református közösség, amely zászlajára tűzte az idősekről való gondoskodást. A mintegy húsz éve működő szeretetotthon az elesettek megsegítése és ápolása mellett nem mellékesen több, mint száznegyven családnak ad megélhetést és munkát. Ezekről beszélgettünk a helyi gyülekezet elöljáróival, és arról, hogy mit jelentett, és mit jelent ma a helyi reformátusságnak az, hogy ötven évig „Kis Moszkva”-ként emlegették Nádudvart.
Nádudvar igazi református település, református hagyományokkal. Erről tanúskodik a mintegy kétezer-ötszáz fő befogadására alkalmas hatalmas templom is. A múltban az oktatás is a református egyházon keresztül működött, két iskolát is épített a gyülekezet. - Majd jött az ’50-es évek valósága, a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet létrejötte, amelyből fakadóan eljutottunk odáig, hogy Nádudvart „Kis Moszkvának” nevezték – mondja Őz Lajos lelkipásztor, aki huszonegy éve szolgál a gyülekezetben.
„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.”
(Gal 5:22-23)
Ebben az évben is megrendezésre került a református gyermektábor a Tiszacsegei Református Egyházközségben. Istennek hála, hogy ebben a vírus helyzetben is sor kerülhetett erre az alkalomra. A táborban közel 70 gyermek vett részt, akikkel 30 önkéntes fiatal, 11 teológus- lelkész és tanító szakos egyetemista foglalkozott a 3 nap során. A tábor témája a „lélek gyümölcsei” voltak. A csoportvezetők úgy jelenítették meg történeteket a gyerekeknek, hogy még jobban megérthessék azokat. A reggeleket a templomban kezdtük ének és történet tanulással, majd a kis csoportok elvonultak korosztály szerint, hogy mindenki az életkorához megfelelően kaphassa meg az Isten üzenetét, tanítását. Ez után szabadfoglalkozás következett, amit játékokkal töltöttek ki a teológusok. Ebéd után a délutánokat olyan programok voltak, ahol a gyerekek együtt lehettek és az energiáikat is kihasználhatták. Ilyen volt például a sportnap, vízirendőr bemutató, kompozásással, ugrálóvárral vagy a habparti.
Idén sem maradhatott el a záróműsor, amelyben a szülők láthatták, hogy mit is tanultak a gyermekeik a táborban.
Hajdúböszörményhez közeledve már messziről mutatja az utat a 
templom tornya a Kálvin téri Református Egyházközséghez. Nemcsak a tér, hanem a város egyik ékessége is a hatalmas, ezernyolcszáz férőhelyes templom. A gyülekezet nem mindennapi történelméről, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a közösség elöljáróival.
A legrégebbi írásos adatok szerint ezerötszázhatvankilencben már volt református egyházközség Hajdúböszörményben. - Ez negyven évvel előzi meg a hajdúk letelepítését. Kicsit a homályba vész ez az időszak, ami viszont tény, hogy már akkor megalakult a református gyülekezet a városban. Volt közben egy lakosságcsere, de a jogfolytonosság tagadhatatlan – mondja Somogyi László lelkipásztor, aki kettőezer-tizenhét óta szolgál a gyülekezetben. A Kálvin téren ezernyolcszázkilencvennyolcban épült fel a református templom, miután a Bocskai téren álló kicsinek bizonyult az akkori gyülekezetnek. Így élt két gyülekezeti részben, de egy egyházközségként a közösség. – Ezt a helyzetet változtatta meg az ezerkilencszáznyolcvanhármas presbiteri határozat, amely két egyházközségre bontotta a gyülekezetet. Ettől kezdve létezik önálló gyülekezetként a Kálvin téri – ismerteti az egykori eseményeket a lelkipásztor. Mint mondja, azóta sok minden történt az egyházközség életében. A rendszerváltás után beindult az iskolai hitoktatás, óvodát és szociális intézményt alapítottak, valamint temetőt tartanak fent a Bocskai téri gyülekezettel közösen. A közösség történetében nagy szerepet játszott a második világháború előtti, és nagy részben utáni lelki ébredésnek az időszaka, amikor nagyon sokan élő hitre jutottak. Sokan csatlakoztak azokban az években szívből, lélekből a gyülekezethez. Ebben az időszakban gyakran megtelt mindkét templom, sokszor álltak is bennük. - Ennek az áldásai mind a mai napig érezhetőek, elsősorban az idősebb generációban. Ma is vannak olyan nyolcvan-kilencven éves gyülekezeti tagjaink, akik akkor jutottak hitre, és azóta is mély, őszinte Krisztus-hitben élik az életüket – mondja Somogyi László. A lelkipásztor azonban arról is beszél, hogy mára sok minden megváltozott. - Az elmúlt évtizedekben egy negatív folyamat rajzolódik ki. Nagyon sok család és egyén fordult el a gyülekezettől. Ennek okát nem szabad csak a külső körülményekben keresni, hanem látni kell, hogy egyházon belüli okai is vannak. Számunkra most ez a kihívás. Megszólítani, és idevonzani az embereket, ezen dolgozunk – részletezi a jelenlegi helyzetet a lelkipásztor.
Mint lelki központ, olyan a hajdúböszörményi Bocskai téri 
Református Egyházközség a város főterén. A műemlék-templomot, parókiát, gyülekezeti házat, és a református általános iskolát magába foglaló egység, egy igazi református sziget a település szívében. A gyülekezetben sokrétű lelki munka működik, elhívott lelkipásztorok és önkéntesek szolgálatával.
A város főterén magasodó lelket és szemet gyönyörködtető templom Hajdúböszörmény egyik ékessége. A templomot az Árpád-házi királyok idején építették, amikor még mohamedán település volt Böszörmény, mely a reformáció idején vette fel a kálvinista hitet. Hajdúböszörménybe négyszáz évvel ezelőtt telepített Bocskai István hajdúkat. – A hajdú mentalitás meghatározó a városban, harcos karakterű emberek lakják. Manapság ez azt jelenti, hogy amit jónak tartanak, azért az ügyért készek tűzbe menni, harcolni. Mi azon dolgozunk, hogy ezek az energiák a gyülekezet épülését szolgálják. Jó úton járunk, ez megmutatkozik az adakozásban és az önkéntes munkákban is. Elszántan, hűséggel végzik ezeket a szolgálatokat gyülekezeti tagjaink – mondja Loment Péter, a gyülekezet vezető lelkipásztora. A templomot utoljára kettőezer-kilencben újították fel. Az átfogó renoválási munka akkor nívódíjat is kapott. Hajdúböszörményben ma két református gyülekezet működik, amely régen egy egységet alkotott. Ezerkilencszáznyolcvanháromban vált szét jogilag, szervezetileg és gazdaságilag is a két közösség. – A Kálvin téri egyházközség egy sikeres gyülekezetplántálás eredménye. Szűk száz év leforgása alatt annyira megerősödött, hogy az önállóság útjára léphetett – ismerteti a régmúlt meghatározó eseményét Loment Péter, aki feleségével, Lomentné Szopkó Tündével kettőezer-hét óta szolgál a gyülekezetben.